Rendszerváltás és az MTI

	Kérdőjelek a kínai hadsereg körül (2. rész)
Minden bizonnyal nemigen volt ínyükre, hogy a hadsereg fejlesztése - más fontosabb országos érdekek szem előtt tartásával - az elmúlt években az utolsó helyre került. Talán tudomásul vették a feltétlenük szükséges belső reformokat - egyebek között azt is, hogy egy millió fővel csökkentették a haderő létszámát; ám ezzel valószínűleg sohasem békéltek meg. Mint amiként azzal sem, hogy a reformok előrehaladtával politikai súlyuk viszonylag kisebb lett, s ezt a hadsereg érdekeinek háttérbe szorításaként fogták fel. A dolgok megítélésénél aligha hagyhatnánk figyelmen kívül azt a tényt, hogy jelenleg a kínai hadsereg a világ egyik legnagyobb fegyveres ereje közel négy millió fővel. Ebből csaknem 3 milliót tesznek ki a szárazföldi erők, 490 ezret a légierők és 350 ezret a haditengerészeti erők. A szárazföldi erőket 35 hadseregbe szervezték 13 harckocsi-, 118 gyalog-, 18 légvédelmi tüzér- és 17 tábori tüzér hadosztállyal, továbbá 20 önálló felderítő zászlóaljjal. A pekingi eseményekben ezeknek a csapatoknak állományába tartozó kötelékek játszották a fő szerepet, ami egyértelművé teszi, hogy a hadsereget egyféle politika szolgálatában ismét eszközként használták fel - úgymond - az ,,ellenforradalmi lázadás,, leverésére. (Miután a ,,rendcsinálásban,, elsősorban a lövész- és a harckocsicsapatok vettek részt, a többi haderőnem adatainak felsorolását ezúttal mellőzhetjük.) Bizonyos összefüggések megértéséhez még meg kell jegyeznünk, hogy az ország területén az 1980 januárjában aláírt kínai-amerikai megállapodás értelmében több felderítő állomást működtetnek a szovjet rakétakísérletek és csapatmozgások megfigyelésére. A Pentagon ilyenformán értékes információk birtokába juthat; ezeknek az állomásoknak további fenntartását igen fontosnak tartja, így hát érthető, miért olyan mérsékelt Washington reagálása a kínai hadsereg puccsszerű beavatkozására. Még csupán annyit, hogy Kína nemcsak az USA-val, hanem az NSZK-val, Olaszországgal, Nagy-Britanniával és Franciországgal is szoros kapcsolatokat épített ki korszerű haditechnikai eszközök beszerzésére, főleg licencek megvásárlásával. Most ezeknek az országoknak egyike-másika technológiai stoppal fenyegetőzik, ily módon próbálván nyomást gyakorolni ,,az emberi jogokat súlyosan megsértő,, pekingi hatalmi elitre. Majd elválik, milyen lesz ennek a hatása és idővel talán azt is megtudjuk, valójában mi történt és történik Kínában... +++ Katonai szakértőnk: Serfőző László - MTI-PRESS 1989. június 8., csütörtök 13:02
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »