Rendszerváltás és az MTI

	Képviselői vita az ifjúsági törvény érvényesülésének tapasztalatairól (1. rész)
1989. április 26., szerda - Korszerű szemléletű állami ifjúságpolitika kialakítását sürgeti a gyermek- és ifjúsági érdekek védelmére alakult parlamenti képviselőcsoport. A testület szerdai ülésén állást foglalt amellett, hogy az országgyűlés két fordulóban tárgyalja meg a fiatalság helyzetét, az ifjúságról szóló 1971. évi IV. törvény érvényesülésének tapasztalatait. A parlament fogalmazza meg az ifjúság helyzetének feszültséggócait, a kormányprogramba épüljön be a társadalompolitika reformja, s ennek részeként az ifjúságpolitika. A társadalompolitikával foglalkozó államminiszter hozzon létre ideiglenes tárcaközi munkabizottságot, amely a korszerű ifjúságpolitika prioritásának kialakításával az igényeket és az ezekhez szükséges forrásokat hangolja össze. A képviselőcsoport tagjai egyetértettek: az ÁISH körül kialakult helyzet tarthatatlan, az ifjúságpolitika kialakításához megfelelő személyi feltételek kialakítása is szükségesek. Az új intézményi struktúra részeként jó elképzelésnek tartották Állami Ifjúsági Tanács létrehozását. Ez utóbbi lehetőséget Králikné Cser Erzsébet, az ÁISH elnökhelyettese vetette fel vitaindítójában. Az új szervezet a kormányhoz, illetve a parlamenthez lenne rendelve, abban többek között országgyűlési képviselők, ifjúsággal foglalkozó szakemberek, az ifjúsági szerveződések képviselői, illetve az Országos Tervhivatal, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal, a Szociális és Egészségügyi, valamint a Művelődési Minisztérium képviselői kapnának helyet. Az ifjúsági tanács feladatai közé tartozna a társadalmi-gazdasági programok ifjúságot érintő részeinek véleményezése, e réteg helyzetének rendszeres tárgyalása is. Az elnökhelyettes hangoztatta, hogy az állam ifjúságpolitikájának lényegét legátfogóbban mindmáig az ifjúsági törvény fogalmazza meg. Ugyanakkor a társadalomban, a gazdaságban végbemenő gyors átalakulás alapvetően megváltoztatta azokat a körülményeket, amelyekre építve a törvényt az országgyűlés annak idején megalkotta. A pluralizálódó társadalomban a kormányzat ifjúságpolitikájának a közmegegyezésen kell alapulnia, ám ez eddig egyetlen területen sem jött létre. A gondok orvoslásával a közmegegyezés kialakulásáig nem lehet várni. Olyan rendszert kell megalkotni, amely nem a mostani helyzetre ad választ, hanem a válaszképesség lehetőségét teremti meg. (folyt.köv.) 1989. április 26., szerda 00:00
Vissza »

	Képviselői vita az ifjúsági törvény érvényesülésének tapasztalatairól (2. rész)
A kormány válságkezelő, válságkerülő programjával szemben a társadalompolitikai reform szükségessége mellett érvelt az ÁISH elnökhelyettese. Véleménye szerint a reform megvalósulásával a társadalom valamennyi állampolgárának léthelyzete kiszámíthatóvá válhat. Az ifjúsági törvénnyel kapcsolatban rámutatott: annak azonnali hatályon kívül helyezése rontaná az ifjúsági és gyermekérdekek érvényesítésének esélyeit. E törvényt csak az alkotmányozással összefüggésben, az alaptörvény módosításával szabad hatályon kívül helyezni. A vitában felszólaló képviselők egyetértettek abban, hogy az ÁISH-nak a parlament elé kerülő beszámolóját konkrétabbá kell tennie, s az alkotmányozás során törvényben szükséges rögzíteni a gyermekek, az ifjúság jogait. Lestárné Varga Mária (Budapest) szerint a beszámolót ilyen formájában felesleges a parlament elé terjeszteni, az elképzeléseket sokkal keményebben szükséges megfogalmazni. Sebes Lászlóné (Békés megye) a beszámoló hiányaként rótta fel, hogy nem foglalkozik azokkal a fiatalokkal, akik egyetlen szervezethez sem tartoznak. Vörösné Csuka Mária (Komárom megye) azt hangoztatta, hogy a kormány nem sokat tett azért, hogy ne termelődjenek újjá az ifjúság gondjai. Böjte József filmrendező, a Gyermekérdekek Magyarországi Fórumának társelnöke szerint az ifjúsági törvényt nem szabad toldozni-foltozni, s az alkotmány módosítása után úgy, ahogy van, el kell vetni. Szólt arról, hogy a Fórum nyílt levelet juttat el a képviselőknek, amelyben a valós ifjúsági érdekeket megjelenítő politika kialakításához kéri fáradozásukat. Csizmár Gábor, a Fórum másik társelnöke hangsúlyozta, hogy e réteg helyzete nem a kormány tudta nélkül alakult ilyenné. Gyurcsány Ferenc, a DEMISZ alelnöke az ifjúsági törvény létét anakronisztikusnak minősítette, hiszen annak szelleméhez hűen, még nem is olyan régen megpróbálták megakadályozni az új ifjúsági szerveződések létrejöttét. A képviselők megszívlelendőnek tartották azt a jogi szakvéleményt, amelyet az országgyűlés részére készített beszámolóról az ülés előtt kaptak kézhez. Eszerint az ifjúsági törvény hatályon kívül helyezésére még nem értek meg a társadalmi és jogi feltételek, módosítása viszont halaszthatatlan feladat. A kormány mostani ifjúságpolitikai deklarációja - az ÁISH előterjesztése alapján - hasonlít az ifjúsági törvényben megfogalmazottakhoz. (folyt.köv.) 1989. április 26., szerda 18:02
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Képviselői vita az ifjúsági törvény érvényesülésének tapasztalatairól (3. rész)
A jogi szakvélemény rámutat arra is, hogy az alkotmányozási és a törvényalkotási folyamatban eddig nyoma sincs a jellegzetes ifjúsági és gyermekérdekek figyelembevételének. A vitában szót kért még: Bödőné Rózsa Edit (Csongrád), Péterfy Réka (Budapest), Tarjáni Tibor (Budapest) és Földy Ferenc (Borsod-Abaúj-Zemplén megye), valamint Ranschburg Jenő gyerek-pszichológus és Mrázik Mária, a Magyar Úttörők Szövetségének titkára. (MTI) 1989. április 26., szerda 18:06
Vissza »