Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › június 11.
1989  1990
1989. április
HKSzeCsPSzoV
272829303112
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
1234567
1989. május
HKSzeCsPSzoV
24252627282930
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
1989. június
HKSzeCsPSzoV
2930311234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293012
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

Nyílt levél az MSZMP Központi Bizottságához

"Az MSZMP Tolna megyei bizottsága 1989. június 10-i ülésén különös gondot fordított a párt belső helyzetével kapcsolatos kérdések elemzésére. Tette ezt azért, mert párttagságunkat aggodalommal tölti el a Központi Bizottság, a Politikai Bizottság tagjai, a párt vezetői közötti egyre nyilvánvalóbbá váló ellentét."
SZER:

A legfiatalabb 1956-os kivégzett

"Őt 1959. március 21-ikén kivégezték államellenes összeesküvés miatt. Összesen 14 pontban találták bűnösnek őt, és sajnos az ítéletet végre is hajtották annak ellenére, hogy az elkövetett dolgok 16-17 éves korban kerültek sorra. 1956-ban a forradalmi események hatására lekerült valahogyan a Széna-térre és ott összebarátkozott olyan emberekkel, mint Szabó bácsi és sokan mások, akiket én ugyan nem ismertem. Forradalmárt csínáltak belőle, hogy ezt egy életre úgy elhatározta, eltökélte, hogy ezekkel az emberekkel végig fogja csinálni. Ők úgy vallották, hogy a szabadságért és Nagy Imréért harcolnak. - Péter ekkor 15 éves."

Reformműhely tanácskozás Kecskeméten (1. rész)

1989. április 15., szombat - A Magyar Szocialista Munkáspárt megújulását, a párt kezdeményező szerepének megteremtését elősegítő országos jelentőségű tanácskozást rendeztek szombaton Kecskeméten. A reformmühely elnevezésű rendezvény kezdete annak az eszmecsere-sorozatnak, amelyen a reformra elszánt, azt következetesen végigvinni akaró erők képviselői szót érthetnek egymással a társadalmi, politikai válságból kivezető út megtalálása érdekében.

Az Erdei Ferenc Művelődési Központ adott otthont a
műhelytanácskozásnak, amelynek munkájában részt vett Iványi Pál, a
Központi Bizottság titkára, Háromi Csaba, a Pest megyei és Vastagh
Pál, a Csongrád megyei Pártbizottság első titkára, a Politikai
Bizottság tagjai; továbbá Berecz János és Fejti György, a Központi
Bizottság titkárai.

    Szabó Miklós, a Bács-Kiskun megyei Pártbizottság első titkára
köszöntötte a mintegy hatszáz résztvevőt, majd Pozsgay Imre és Nyers
Rezső, a Politikai Bizottság tagjai, államminiszterek tartottak
előadást a politikai intézményrendszer, illetve a gazdság
reformjáról. (folyt.köv.)


1989. április 15., szombat 19:32


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Reformműhely tanácskozás Kecskeméten (2. rész)

- Minden gondolatra, eszmei támaszra szüksége van az MSZMP-nek
és az országban élő reformerőknek ahhoz, hogy megtalálják közösen a
társadalmi, politikai és gazdasági válságból kivezető utat, s ezen
az úton minél többen kövessék - hangsúlyozta vitaindító előadásának
bevezetőjében Pozsgay Imre. Kifejtette: az MSZMP soron lévő
kongresszusára történő felkészülés, programnyilatkozatának
előkészítése céljával hívták össze a reformműhely tanácskozást. Ez
az eszmecsere nagy feladatot, fontos szerepet vállalhat abban, hogy
a reform elszánt hívei, azt következetesen végigvinni akaró
politikai erői egymás között megfelelően tudjanak kommunikálni.
Megállapította: bár a reformóhaj, a reformszándék és az arra való
elszántság növekvőben van a pártban, éppúgy mint a társadalomban, a
szótértés dolgában még ütközetek, zavarok is tapasztalhatók. A
továbbiakban röviden kifejtette téziseit néhány, a reformmal
összefüggő társadalompolitikai kérdésről, tennivalóról, a párt
esélyeiről a reformfolyamatban. Rámutatott: az elmúlt csaknem egy
esztendő nyíltabb politikai küzdelmeiben láthatóvá vált, hogy az
MSZMP, a párt- és a társadalmi közvélemény küzdelmeeinek nyomán
koncepcionálisan változott a reformhoz való viszonyban. Ez is
megerősítette a felismerést, hogy gyökeres politikai átalakulás és
alapvető modellváltás nélkül nem lesz esélye semmiféle más
reformkezdeményezésnek az országban. Akik elfogadják, hogy politikai
reform szükséges, s ennek modellváltással kell együttjárnia, azoknak
végig kell gondolniuk annak valamennyi politikai konzekvenciáját.
Arra a felismerésre nem kis vívódás és bizonyos mozgalmak markáns
igénybejelentése nyomán eljutott az MSZMP, hogy pluralista politikai
berendezkedés lesz az országban, amelyben a politikai tagoltság
versenyhelyzetet teremtő, többpártrendszer formájában nyilvánul meg.
Bizonyos alternatívákat azonban kizár a politikai mozgástérből, s
felfedezhető még a monolitikus és monopolisztikus hatalomgyakorlás
megnyilvánulása is. Gond, hogy ma még a nyílt politikai
versenyhelyzetben akadozik a nyilvánosság felhasználása, s ez újabb
és újabb feszültségeket teremt - emelte ki az államminiszter.

    Válságba sodró helyzettel kell számolnia a jelenleg hatalmat
gyakorló MSZMP-nek, hiszen viselnie kell négy évtized
gazdálkodásáért a felelősséget - hangsúlyozta a továbbiakban.
Viselnie kell azt a terhet is, amelyet a bizalomvesztés okozott a
társadalomban, elsősorban az utóbbi másfél-két évtized elhúzódó
válságának következményeként, a válság kezelésében alkalmazott
módszerek eredménytelensége miatt. (folyt. köv.)


1989. április 15., szombat 19:35


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Reformműhely tanácskozás Kecskeméten (3. rész)

Mélyreható önvizsgálatra van szüksége ahhoz, hogy a politikai
pluralizmus és a többpártrendszer kihívásai, a verseny körülményei
között is esélyesen pályázhasson az MSZMP a kormányzati pozícióra, a
végrehajtó hatalom birtoklásáért. Egy olyan pártnak, amely ezt az
önvizsgálatot nem végzi el, nem vonja meg a cezúrát az elmúlt
korszak határáig, nem utasítja vissza a válságot előidéző
magatartási formákat, cselekményeket és ideológiai tabukat
eszköztárából, nincs esélye arra, hogy versenyképes politikai
erőként vegyen részt a politikai küzdelmekben. Ebben a
felismerésben, a követelmények megfogalmazásában az MSZMP-t, a
kommunistákat nem vezethetik szervezeti érdekek. Ezt felülmúló
érdekkörbe kell helyeznie érdeklődését, célját, elsősorban egy
nemzeti program, nemzeti felelősségtudat jegyében újragondolnia e
szerepet, feladatot. Ha mindez meggyőző és bizalmat keltő, az
MSZMP-nek jó esélye van arra, hogy nemcsak elitjével, hanem tagsága
többségével együttműködve az átmeneti korszak vezérlésében részt
vegyen, az immár elnyert bizalom és népi jóváhagyás útján, nem pedig
hatalmi pozícióból kiindulva. Egy reformesélyes és pluralista
viszonyok között zajló politikai küzdelemben csak annak az MSZMP-nek
van lehetősége nyerni, akár egy koalícióval együtt összefogva
győzni, amelyik mindezt önmagára nézve elvégzi. Ettől nem kell
megriadni még akkor sem, ha bizonyos személyek egyénenként is
viselik a megítéltetés terhét, enélkül ugyanis a néppel nem lehet
együtt haladni. Hiszen egy infantilizált, politikai tudatában és
működési lehetőségeiben rosszul intézményesített társadalomban
szükségképpen az addig gondoskodó csődje dühöt vált ki a gondozásra
szorulóban. Ezt a dühöt csak egy gyors politikai átalakítás tudja
megelőzni, egy politikailag tagolt társadalom. Egyébként egy olyan
társadalom, amely ezt a tagoltságot nem fejezheti ki, tabukon
nevelkedett és infantilizálva az ellátás, a gondoskodás körülményei
között is biztonságban érezte magát, elbizonytalanodásáért, a
viszonyok fellazulásáért, és az abból következő emberi ütközésekért
ugyanazt a hatalmat teszi felelőssé, amelytől hosszú időn át
elfogadta a gondoskodást, egyfajta kényszer, beletörődés vagy egyéb
hatására, amit egykor megegyezésnek neveztünk. Ezt a körülményt
számításba kell venni az elszámolásnál, hogy ne legyen belőle
leszámolás, és egy újfajta politikai kultúra jegyében menjen végbe,
az átalakulás. A reform politikai oldala így legyen tervezhető. Az
államminiszter ezzel összefüggésben említette meg a politikai
kultúrának azt az aspektusát, amely a párton belül okoz ma vívódást,
egyfajta dilemmát: megmaradni-e egy ilyen terheket hordozó párt
tagjaként vagy kiválni. (folyt. köv.)


1989. április 15., szombat 19:38


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Reformműhely tanácskozás Kecskeméten (4. rész)

Pozsgay Imre ezzel kapcsolatban utalt arra az előzetes
híresztelésre, miszerint a tanácskozáson pártszakadás várható. E
megoldás veszélyeit kifejtve hangsúlyozta: nem híve annak, hogy a
lelkileg, politikailag, szellemileg a jelenleg kialakulatlan
helyzeben a párttal azonosulni nem tudók egyfajta erőszerveződés
alapján kiváljanak vagy szakitsanak az MSZMP-vel. Nem elvi okokból;
az ország helyzete és praktikus követelmények szempontjából nem
látja reálisnak a pártszakadást. A kialakult bizalmi válság és a
nagy mértékű morális teher csak együtt vállalható a párttal, a
pártnak azokkal a tagjaival, akikben megvan a morális felkészültség,
tartás és megújulási szándék. Hozzátette: nincs megválaszolva
viszont az a kérdés, hogy összetartható-e a párt. Véleménye szerint
igen, ha megtalálja az öntisztuláshoz szükséges eszközöket.

    Az MSZMP szervezeti elveit a gondolkodás és a platformszabadság
jegyében, a párton belüli józan kooperáció érdekében újra kell
gondolni - hangsúlyozta a továbbiakban. Enélkül a gondolkodás
szabadsága és az abból kialakuló új megoldások keresése állandóan a
veszélyeztetettség és a fenyegetettség határán mozog. Kifejtette:
ilyen szervezeti normák mellett mindig annak kockázatosabb a
helyzete, aki valamit kigondol és javasol, mert ráfogható, hogy
bomlasztó tevékenységet folytat, szét akarja zülleszteni a párt
szervezetét, megfeledkezve arról, hogy az MSZMP történelmében
bizonyíthatóan a ridegség okozta a gondolat befogadását
keletkezésekor. Ebből a helyzetből kell az MSZMP-nek új értékek,
eszmék keresése jegyében kilábalni ahhoz, hogy együttmaradva, a
konkrét politikai felelősséget elviselni, a megújulásra felkészülni
tudó emberek politikai erőt alkothassanak egy olyan infrastruktúra
birtokában, amelyet a párt szervezete jelent - mutatott rá Pozsgay
Imre. A továbbiakban arról szólva, hogy milyen legyen az MSZMP
viszonya a többi politikai szerveződéshez, kijelentette: folytatni
kell a tárgyalásokat - nem rögtönzésekkel -, akár egy műhely
keretein belül is megtalálva a megoldást. Véleménye szerint ugyanis
az egész nemzeti fejlődés szempontjából hasznos, ha létrejönnek a
még szunnyadó erőkből a szervezetek, különböző intézmények. Az
ugyanis, hogy melyik áll meg a lábán, nem kis mértékben múlik az
MSZMP erőnlétén, szervezettségén, kapcsolatképességén, s azon,
hogyan állja a versenyt az ellenzékkel folytatott polémiában.

    A politikai intézményrendszer reformjáról szólva megismételte
azt a korábbi véleményét, hogy ez a gazdasági reform nélkül
önmagában nem vezet eredményre. A téma napirendre tűzését mégis
indokolja az, hogy addig a gazdaság sem tud igazán megmozdulni, amíg
a politika foglya. (folyt. köv.)


1989. április 15., szombat 19:40


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Reformműhely tanácskozás Kecskeméten (5. rész)

A korábbi politika, a diktatúra sztálini formája ugyanis magába
szívta a társadalom, a gazdaság számos területét, s ilyen
körülmények között az ország kormányozhatatlanná vált. A politikai
intézményrendszer reformjának, a modellváltásnak tehát az a lényege,
hogy a politika szakítson azzal a szemlélettel, azzal a
gondolkodással, ami a társdalmi-gazdasági folyamatok szabályozása
miatt szakadatlanul a hatalom újabb és újabb akkumulálására
kényszeríti. Pozsgay Imre hangsúlyozta azt a meggyőződését: az MSZMP
jó úton van ahhoz, hogy ezt a modellváltást megoldja.

    Végül a párttagok és pártonkívüliek együttműködéséből
keletkezett reformkörökről szólva kifejtette: nem kívánja minősíteni
a kezdeti szakaszban lévő mozgalmat. Reményét fejezte ki azonban: ez
a politikai mozgalom segítheti az MSZMP-t és egész tagságát abban,
hogy a politikai küzdelemnek egy demokratikus, szabad Magyarországon
részese és döntő tényezője legyen. (folyt.köv.)


1989. április 15., szombat 19:42


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Reformműhely tanácskozás Kecskeméten (6. rész)

Ezt követően Nyers Rezső a gazdaság reformjának kérdéseiről
tartott referátumában kijelentette: kritikus gazdasági helyzetben
van az ország, amelynek következtében vagy lényeges lépést teszünk a
gazdasági reformok terén, vagy vegetáló lesz a magyar
nemzetgazdaság, a kormányzás és a gazdasági tevékenység pedig
állandó küzdelmet kell folytasson ilyen körülmények között a
túlélésért, az előálló újabb nehézségek legyőzéséért. Csupán józan
reálpolitikával ma már nem lehet kitörni e helyzetből,
kényszerűséggé vált a széles körű reform. A továbbiakban visszautalt
gazdasági reformunk jellegére, rámutatva, hogy 1968-ban az útkeresés
már érdemleges reformok bevezetésével is járt. Hozzátette: a
központosított - sztálini modellnek nevezett - tervgazdálkodás már a
hatvanas évek végén kimerítette fejlődési lehetőségeit, csakúgy,
mint a részlegesen működő piac elvére épülő gazdasági rendszer a
nyolcvanas évek elejére. Teljes körű piacgazdaság kiépítésére van
tehát szükség, amely az államtól is új felfogású gazdaságpolitikát
igényel. Ezzel összefüggésben napirenden van a gazdasági demokrácia
honi viszonyainak megfelelő kifejlesztése, amelynek lényege, hogy a
tömegek politikai pártok és társadalmi mozgalmak révén, széles körű
ellenőrzést valósítanak meg a legfontosabb gazdasági döntések
felett.

    Alapvetően a nép, a kisember érdekein alapuló demokráciára van
szükség Magyarországon - húzta alá Nyers Rezső. Fel kell azonban
ismerni, hogy ezt össze kell kapcsolni a vállalkozó polgárság egyre
inkább megjelenő érdekeivel, a szabadfoglalkozású értelmiség által
képviselt nagyon fontos általános emberi értékekkel, szellemi
törekvésekkel.

    A következő három-négy év tennivalóiról szólva kiemelte: a
piacgazdaság intézményrendszerét kell alapvetően fejleszteni;
kiépítésében aktív szerepet adva a tulajdonosi érdeknek, a tőke
hatékony újratermelésének. Véleménye szerint a közösségi tulajdon
nagy részét új formában kell működtetni a jövőben;
társadalmasítottabb formákat kell kialakítani a korábbi monolitikus
és meglehetősen bürokratikus állami tulajdonforma helyett, amelyben
az igazgatási tevékenység dominált, s háttérbe szorult a társadalmi
tőke hasznosításának szempontja. Széles működési területet szükséges
teremteni a magánvállalkozásnak a tulajdonreformmal. A gazdasági
reformműhely résztvevőinek álláspontját tolmácsolva kijelentette:
nem lehet állami, központi, kényszer szervezéssel jól megoldani ezt
a feladatot. A piacgazdaság fejlesztése során olyan megoldásokat
kell találni, amelyek a tőke áramlását biztosítják a tőkehatékonyság
elve alapján. Ez a nemzetgazdaságnak újabb erőforrást teremthet.
(folyt.köv.)


1989. április 15., szombat 19:43


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Reformműhely tanácskozás Kecskeméten (7. rész)

A továbbiakban részletesen szólt arról, hogy a gazdaságpolitika
reformjának kettős célt, a pénzügyi stabilitás folytatását és
keresztülvitelét, valamint a gazdaság kitörését kell szolgálnia. A
súlypontot ezzel együtt át kell helyezni a gazdaság kimozdítására,
egy új minőségű gazdaságfejlődés elindítására. Ez jelentős
kockázatot rejt magában - mutatott rá az államminiszter,
emlékeztetve arra is, hogy egy ilyen kockázatra a magyar
nemzetgazdaság az évtized közepén nagyon ráfizetett. Eladósodásunk,
kamatterheink jelentős növekedése akkor következett be, amikor nem
reformintézmények irányításával indítottunk el egy gazdasági
növekedést, amely pénzügyi csőd közelébe vezette az országot.
Hozzátette: kétségtelen, hogy a reformok elindításához ma nagyobb
induló forrásokra van szükség, mint ami saját erőből megteremthető,
működésbe hozható. Külföldi erőforrásokat kell bevonni, s fontos,
hogy ezek valóban a kitörés szolgálatába álljanak: exportnövelést,
műszaki-technikai fejlődést, hatékonyságnövekedést eredményezzenek.

    A továbbiakban - az államháztartás súlyos nehézséggel járó
önfinanszírozását elemezve - szólt az ország szolgáltatási
mérlegének jelentős romlásáról. Okaként említette többek között a
világútlevél kapkodó bevezetését is, azt, hogy az illetékesek nem
számoltak a pénzügyi, áruellátási rendszerünk mai állapotával.

    Külgazdasági kapcsolatainkban a kétpiacos
külkereskedelem-politika stratégiájára kell áttérnünk, megszüntetve
a közel négy évtizedes gazdaságpolitikai gyakorlatot, amelyben a
magyar nemzetgazdaság egyoldalúan, túlzottan a KGST-együttműködésre
épült. A túlerőltetett KGST-beli kapcsolatok mára oda vezettek, hogy
erős piaci korlát, s kapacitásaink elégtelen kihasználása vált
jellemzővé - mutatott rá az előadó, hangsúlyozva, hogy növelni kell
a világpiaci exportra, s a hazai piacra való termelést. Ehhez az
export-dinamizálás növelésére van szükség, nincs lehetőség az egyik
integrációból a másikba való átmenetre. A megoldás az lehet, hogy a
KGST-kapcsolatokat piacivá alakítjuk át - ez kétoldalú alapon
elsősorban a Szovjetunióval látszik lehetségesnek. Egy szocialista
közös piac megvalósításának nincsenek meg a gazdasági feltételei. A
magyar piac versenyképessé válásának feltételeként említette az
import mellett az export liberalizálását.

    Az államminiszter arról szólva, hogy mit várhatnak a reformtól a
dolgozó emberek, kifejtette: egy-két évig nem számíthatunk az
életszínvonal javulására, sőt előfordulhat további némi csökkenése
is. (folyt.köv.)


1989. április 15., szombat 19:45


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Reformműhely tanácskozás Kecskeméten (8. rész)

Először arra van reális lehetőség, hogy a fogyasztás csökkenését
állítsuk meg, s csak utána kerülhet sor a reálbérek szinten
tartására, majd az életkörülmények érdemi javítására.

    A reformok politikája a politika reformját is igényli, amely a
többpártrendszer bevezetésével együtt jár - hívta fel a figyelmet,
megerősítve, hogy a reformpolitikához illeszkedő többpártrendszer
vezetheti az országot előre. Hozzátette: a magyar társadalom, annak
gazdasági alapja semmiképpen nem érett arra, hogy a politikai
hatalomért folyó verseny azonnal meginduljon, s hatalmi versengés
láza töltse el az országot. Szükség van azonban versengő pártokra. A
nemzeti boldogulást szolgáló különböző alternatívák, a
reformtörekvések kifejezése feltétlenül pluralizmust sürget -
mondotta Nyers Rezső. Véleménye szerint a következő esztendőkben a
többpártrendszer hasznossága az ország számára azon múlik, hogy a
versengés, a konfrontáció állapotából milyen rövid úton és milyen
simán tud átjutni a gazdaságpolitikai törekvések szembesítése az
ésszerű kompromisszumok állapotáig. Az MSZMP-nek egyértelműen a
reformok pártjává kell válnia. Ezt a törekvést a gazdasági reformok
vállalása is kifejezi. Az előadó aláhúzta azt a Pozsgay Imre által
is hangsúlyozott gondolatot, miszerint a pártnak nem szabad oly
mértékben befelé fordulnia, mint eddig; a nemzet, a nép problémáira
kell figyelnie akkor is, amikor belső szervezeti reformjaival van
elfoglalva.

    A pártszakadással összefüggésben leszögezte: a kibontakozó
magyarországi gazdasági és politikai reformokat súlyosan
visszahúzná, de rosszabb következménye is lehetne. Nem lehet abból
kiindulni, hogy a társadalmat reformerekre és antireformerekre
metszi ketté a reform - figyelmeztetett. Értékes politikai erők
vannak a párton belül és a társadalomban, amelyek nem ebben a
kategóriában gondolkodnak, számukra a reálpolitika kategóriái
jelentik az értéket, hogy javul-e az ország helyzete, helye a
világban, a polgári szabadság útján halad-e, s javulnak-e az
életkörülmények.

    Nyers Rezső végezetül rámutatott: most az ország
reformképességét kell javítani. A hosszú útkeresés után a reformok
megvalósítása van napirenden, amelynek során a következő három-négy
évben úgy kell beépíteni a reformokat a társadalom életébe, hogy
azok tartósan megalapozódjanak, s fejlődjenek tovább. (folyt.köv.)


1989. április 15., szombat 19:47


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Reformműhely tanácskozás Kecskeméten (9. rész)

Ezután korreferátumok hangzottak el. Tabajdi Csaba külpolitikus
kiemelte: a sztálini modell helyett újat felépíteni olyan történelmi
kísérlet, amelynek sikere és kudarca egyaránt jelentős nemzetközi
következményekkel jár. Sikere erőt adhat másoknak, összeomlása pedig
visszavetheti a reformerőket. A párt jövőjéről szólva hangsúlyozta,
hogy válsághelyzetből egy baloldali párt csak radikális lépéssel
törhet ki, s törekvéseiben a hatalom nem cél, hanem eszköz kell hogy
legyen. Ugyanakkor óva intett attól, hogy a reformszárny kiváljék a
pártból, s ezzel lehetőséget adjon a párt intézményein belül ma még
erősebb pozícióban lévő konzervatívoknak a párt teljes balra
tolásához.

    Ha viszont a reformerek nem vállalják a pártszakadást, az MSZMP
szétmorzsolódik, s éppen a tettrekész tagjait veszíti el - szállt
vitába az előző előadóval Gombár Csaba politológus. A pártban a
reformgondolat évtizedek óta kisebbségben van, s oly mértékű a
visszahúzó erő, hogy a szakítás kérdése megfontolandó. Véleménye
szerint a párt lekéste már azt a lehetőséget, amit a párton belüli
közös platform kialakítása eredményezhetett volna, s amely
kétségtelenül a békésebb megoldásként kínálkozott. Ezzel
kapcsolatban azonban azt is megjegyezte, hogy az MSZMP
reform-tagjainak ma még nincsenek olyan politikai vezetőik, akik
vállalnák is mindazokat a szervezeti és egyéb konzekvenciákat,
amelyek akár a platform kialakításával, akár a pártszakadással
együtt járnak. Tiszta vizet kell önteni a pohárba - mondta -, s erre
véleménye szerint a legjobb alkalom a közeli jövőben megtartandó
rendkívüli pártkongresszus lenne, amely a választásokra való
felkészülést is szolgálná.

    Bokros Lajos közgazdász az ország helyzetét, a kormány
intézkedéseit taglalva hiányolta egy átfogó gazdaságpolitikai
koncepció meglétét, amely nélkül nem lehet a reformban elmozdulás, s
amely hiányában az olyan, egyébként jövedelmezővé is tehető
nagyberuházások, mint a vízlépcső vagy a világkiállítás, meghaladják
az ország erejét, s a fejlődésre képes ágazatoktól vonják el a
pénzt. A gazdaságpolitika gyökeres módosítását sürgette, s ezzel
kapcsolatban javasolta: az országgyűlés párt-szekciója a parlament
következő ülésszakán kezdeményezze a kormány átalakítását, s az új
kormány csak programjának elfogadása után léphessen hivatalba.

    A korreferátumok sorában szót kapott két pártonkívüli is, akiket
egyébként a párt zárt ki soraiból. Lengyel László közgazdász annak a
véleményének adott hangot, hogy ha tavaly úgy vélte, akkor az idén
méginkább szükségesnek tartja egy reformpárt létrejöttét.
(folyt.köv.)


1989. április 15., szombat 19:49


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Reformműhely tanácskozás Kecskeméten (10. rész)

Azt is hangsúlyozta, hogy a jövő évi választásokon egyetlen olyan
párt sem indulhat komoly eséllyel, amely programját a régi receptek
felélesztésére építi. Az MSZMP reformszárnyának is el kell
határolnia magát a régmúlttól, de az 1985 után történtektől is, s
egyebek között tisztáznia kell viszonyát a többi pártokhoz,
tömegmozgalmakhoz.

    Bihari Mihály politológus, aki ugyancsak pártonkívüliként vett
részt a tanácskozáson, azt az álláspontját fejtette ki, hogy az
országban két, egy politikai és egy kormányzati reformcentrumra
lenne szükség. Elképzelése szerint a politikai centrumot nem egy
párt, egyetlen szervezet alkotná, hanem az a nemzeti politikai
szövetség elvén, a demokratikus szocializmus híveit tömörítené. A
kormányzati munka megreformálásával kapcsolatban elengedhetetlennek
tartotta, hogy a kormány a programját ne csak az MSZMP-vel vitassa
meg, hanem koalíciós alapon más pártokkal és mozgalmakkal közösen
dolgozza ki. Szólt arról is, hogy a jövő évi választásokon önálló
programmal induló pártoknak arányosan kellene részesedniük a
választási előkészületekre fordítandó költségévetési támogatásból.
Biztosítani kell számukra a nyilvánosságot a rádióban és a
televízióban, és más tömegkommunikációs eszközök segítségével.

    Stumpf István szociológus véleménye szerint a tanácskozás
túlnőtt a reformműhely keretein, a rendezvény nemcsak azokban
keltett nagy várakozást, akik a párton belül keresik a cselekvés
lehetőségeit, hanem abban a fiatal generációban is, amely jelentős
részét a párt elidegenítette magától. Ő is azon a véleményen volt,
hogy szükség van egy rendkívüli pártkongresszusra, ahol eldől majd,
hogy a párt betartja-e a reform elveit vagy sem, képes-e a korábbi
beidegződések legyűrésére, lehetővé téve, hogy tagjai befolyással
legyenek a párt működésére, vezetői kiválasztására, s kész-e
partnerként tárgyalni más társadalmi erőkkel. (folyt.köv.)


1989. április 15., szombat 20:02


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Reformműhely tanácskozás Kecskeméten (11. rész)

A vitában 14-en kértek szót. A többiek viszont az idő rövidsége
miatt már nem kaphattak lehetőséget nézeteik elmondására. A
felszólalók szinte kivétel nélkül foglalkoztak a Magyar Szocialista
Munkáspárt jövőjével, és a soron következő népképviseleti, tanácsi
választásokon való esélyeivel. Ezzel kapcsolatban élesebb vagy
mérsékeltebb hangnemben egyöntetűen bírálták a pártvezetés
tevékenységét, és ezzel párhuzamosan a következetlen, kapkodó
kormányintézkedéseket. Egyesek a párt reformképtelenségéről is
szóltak, és bírálták a különböző szintű apparátusok működését.
Többen aláhúzták a sztálini típusú modell felváltásának
szükségességét, a piacgazdálkodás és a parlamenti demokrácia
kiépítésének fontosságát. Hangsúlyozottan került szóba a párton
belüli reformerők szerepe, a reformszárny további sorsa. A többség
egyetértett azzal, hogy a jelenlegi súlyos politikai válságból nem a
kiválás a kivezető út, a szakadásig - ami remélhetőleg elkerülhető -
még van több, fontosabb teendő. Ezek sorában például feltétlenül
szembe kell nézni a pártnak saját múltjával, s nem csupán az előző
négy évtized, hanem a későbbi időszakok, sőt az elmúlt egy esztendő
értékelésével is. Tisztázni kell a párton belüli irányzatokat és
platformokat, párbeszédet kezdeni a más politikai nézeteket valló
szervezetek reformhíveivel. A felszólalók egyöntetűen úgy
fogalmaztak, hogy a tisztánlátás érdekében elengedhetetlen egy
rendkívüli pártkongresszus összehívása.

    Központi témaként került elő a vitában a reformkörök
szerveződése. Elhangzott, hogy ez a párton belüli és párton kívüli
reformereket tömörítő mozgalom jelenleg bizonyos mértékig a párt
szervezeti szabályzatával ellentétesen működik. A szabályzaton
mindenképpen változtatni kell, s valódi nézetszabadságra van
szükség. Olyan platformszabadságra, amely lehetőséget ad a
horizontális szerveződésre, s arra, hogy a kisebbség véleménye
nyilvános hirdetésével tömegeket nyerhessen meg, álláspontjához
többséget toborozzon.

    Többen szóltak arról, hogy a közelmúlt hibás gazdaságpolitikája
és a kormányintézkedések széles rétegekben váltottak ki ellenérzést
a reformmal szemben. A reformmozgalom - mutattak rá a felszólalók -
éppen azt célozza meg, hogy a válságból katasztrófák nélkül,
viszonylag a legkisebb veszteséggel találjuk meg a kivezető utat, de
ha az emberek széles tömegében az tudatosul, hogy a rosszul
végrehajtott részreformok csak hátrányokkal járnak, akkor
reformellenessé válnak. (folyt.köv.)


1989. április 15., szombat 21:35


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Reformműhely tanácskozás Kecskeméten (12. rész)

A mozgalmat kezdeményező értelmiségnek éppen abban van óriási
felelőssége, hogy ne maradjon az értelmiség szűk körű mozgalma,
hanem találja meg az utat a munkások, a mezőgazdaságban és más
ágazatokban dolgozók legvállalkozóbb szellemű tagjaihoz.

    A vitában elhangzottakat Nyers Rezső és Pozsgay Imre foglalta
össze. Nyers Rezső az elhangzottakra reagálva elismerte a kormánynak
címzett bírálatok jogosságát, de kifejtette, hogy a fordulat
szándéka vezérli a kormányt. Véleménye szerint a szétválás vagy
együttmaradás kérdésében az a helyes válasz, hogy a reformerők
hódítsák meg programjuknak az MSZMP-tagság zömét. A sürgetően
felvetett pártkongresszussal kapcsolatban úgy vélekedett, hogy ebben
dönteni a párttagság az illetékes, a reformkörök, s így e
tanácskozás résztvevői is természetesen javaslatot tehetnek. A
reformerők széttagoltságát - ellentétben néhány felszólalóval -
nemcsak bajnak tartja, hanem jónak is, hiszen ez mindenképpen
üdvözlendő, ha sokféle területen tevékenykedő, politikai nézetű
ember gondolkodik hasonlóan. Véleménye szerint szervezeti összefogás
helyett eszmei, mozgalmi összefogásra van szükség.

    Pozsgay Imre vitazárójában csatlakozott ahhoz az egyöntetű
véleményhez, hogy a politikai-gazdasági reform késésben van.
Rámutatott, hogy egy esetleges ártkongresszus nem oldaná meg a
politikai problémákat, s kikényszeríthet egy pártszakadást, amit a
mostani tanácskozás résztvevői mindenképpen igyekeztek elkerülni.
Ennek az összejövetelnek nem is ez volt a célja, hanem az, hogy a
jelenlevők nyílt mozgalmi fórumot találjanak, kipróbálják egymás
gondolatait. A mostani tanácskozás a gondolatok párbeszédében ugyan
kissé egyoldalúra sikeredett, de fel kell készülni arra, hogy a
továbbiakban csak ütközetekben, gyötrelmes polémiákban képzelhető el
a reformgondolat kibontakoztatása. Nem szabad félni az ütközésektől,
mint ahogy hamis illúzió az is, hogy az MSZMP egyedül meg tudja
oldani az ország összes problémáját. A fontos az, hogy a kecskeméti
tanácskozással megkezdődött a párbeszéd. Ugyancsak lényeges,; egyre
nyilvánvalóbban megmutatkozik, ennek a pártnak a tagjai a
továbbiakban már nem vállalják azt a szerepet, hogy a felsőbbséget
állandó helyeslésükről biztosítsák. A pártszakadásra visszatérve úgy
ítélte meg, hogy semmiféle fejlemény nem várható itt, de kívánatos
az lenne, ha a reform hívei megtalálnák azokat a gondolatokat,
amelyekhez az MSZMP-nek legalább 500-600 ezer tagja csatlakozna.
(folyt.köv.)


1989. április 15., szombat 21:45


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Reformműhely tanácskozás Kecskeméten (13. rész)

A Reformműhely címmel rendezett országos tanácskozással egy
időben Kecskeméten első találkozójukat tartották az MSZMP eddig
megalakult, a platformszabadság alapján szerveződött reformkörei. A
találkozón harminc reformkör nyolcvan képviselője vett részt, s
mivel a kecskeméti városi televízió egyenes adásban közvetítette az
országos tanácskozást, ehhez csatlakozva több kérdésben egységes
álláspontot fogalmaztak meg. Nyilatkozatukat a reformműhely
tanácskozásán felolvasták. Az eddig megalakult reformkörök egyebek
között igénylik rendkívüli pártkongresszus összehívását.
Visszautasítják az általánosító, frakciós megbélyegzést, felhívják
az MSZMP tagjait, szervezeteit, hogy hozzanak létre reformköröket és
más hasonló jellegű szerveződéseket. Elfogadják és támogatják a
budapesti és a szegedi reformkörök kezdeményezését egy országos
tanácskozás megszervezésére. (folyt.köv.)


1989. április 15., szombat 21:47


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Reformműhely tanácskozás Kecskeméten (14. rész)

A tanácskozást követően Nyers Rezső és Pozsgay Imre
sajtótájékoztatót tartott, amelyen külföldi újságírók is részt
vettek. A jelenlévő tudósítók közül többen tudni vélték, hogy a
kecskeméti összejövetel célja egy új párt megalapítása volt. Ezzel
kapcsolatban az iránt érdeklődtek, hogy minek hatására tett le erről
a szándékáról a párt reformszárnya, s ha mégis bekövetkezne a
pártszakadás, Pozsgay Imre hajlandó lenne-e a reformerek élére
állni.

    Pozsgay Imre válaszában elmondta: a párt reformtagjai nem azzal
a céllal gyűltek össze, hogy szakítsanak az MSZMP-vel, s
megalakítsák saját pártjukat. Ezt Nyers Rezső is megerősítette.
Ugyanakkor Pozsgay Imre az ezzel kapcsolatos várakozást - amely
véleménye szerint egyfajta társadalmi igényt is kifejez - önmagában
is figyelemre méltónak nevezte. Álláspontja szerint, s maga is azon
dolgozik, a problémákat a párton belül kell megoldani, de ha ez
mégsem sikerülne, akkor a pártszakadás elkerülhetetlenné válik.
Személyéről úgy nyilatkozott: addig tart együtt egy közösséggel,
amíg annak nézeteivel, programjával azonosulni tud, de a szakításra
is hajlandó lenne, ha ilyen kérdésekben konfliktusa támadna a
párttal, a mozgalommal. Mint mondta, ha például az események
sztálinista fordulatot vennének, az már nem az ő pártja lenne, s
levonná a megfelelő következtetéseket.

    Egy másik kérdésre válaszolva kifejtette: a Kecskeméten
történtek nem minősíthetők frakciózásnak. Úgy véli, hogy Grósz
Károly sem úgy ítéli meg az eseményeket, s ezzel kapcsolatban utalt
arra, hogy a párt főtitkára egyik nyilatkozatában maga is hasznosnak
nevezte a kezdeményezést.

    Azzal összefüggésben, hogy a pártnak szüksége van-e új vezetésre
a következő választásokon való sikeres szerepléshez, rámutatott: ez
a testület ilyen politikai küzdelemben még nem vett részt, de
meggyőződése, hogy szellemileg fogadó és tettrekész egy ilyen
vállalkozás iránt. Ha viszont a testület mégsem lenne alkalmas erre
a szerepre, akkor abból mindenkinek - beleértve önmagát is - le kell
vonnia a konzekvenciákat, azaz le kell köszönnie tisztségéről.

    Többen az iránt érdeklődtek, hogy a hagyományos értelemben vett
pártfegyelem mennyiben határozza meg a reformer politikus vezetők
magatartását. Nyers Rezső szerint a hagyományos pártfegyelem már nem
létezik az MSZMP-ben, ez a dilemma a szociáldemokratizálódó
kommunista pártban erősen lecsökkent. (folyt.köv.)


1989. április 15., szombat 21:49


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Reformműhely tanácskozás Kecskeméten (15. rész)

A kérdések között elhangzott az is, hogy a demokratikus
centralizmus elve, amelyet a párt szervezeti szabályzata jelenleg is
tartalmaz, gátolja az MSZMP koalíciós készségét, s egyben a
bizalmatlanság egyik forrása is. Pozsgay Imre válaszában leszögezte,
ez a demokratikus centralizmus mára sok vonatkozásában bürokratikus
centralizmussá vált. Nyers Rezső szerint nem is maradhat fenn régi
értelmezésében. Vannak bizonyos elvei, amelyek változatlanul
helyesek, mások viszont - mint például az a közvetett képviseleti
rendszer, amelyben elveszik a tagság véleménye amíg feljut a
központig - a továbbiakban tarthatatlanok.

    A Központi Bizottság egy korábbi ülésén az az álláspont alakult
ki, hogy a testület nem kezdeményezi egy rendkívüli pártkongresszus
összehívását - mondta Nyers Rezső egy másik kérdésre válaszolva.
Ehhez Pozsgay Imre csak annyit fűzött hozzá: ebben a kérdésben is
döntsön a tagság. A sajtótájékoztatót követően Pozsgay Imre
találkozott a reformkörök képviselőivel és válaszolt e szervezetek
jövőjével kapcsolatos kérdésekre. (MTI)


1989. április 15., szombat 21:52


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
MTV2 nézői telefonok:

"- Szeretném megkérni a Telesport műsorvezetőjét, hogy mondja be, mikor kezdődik a tenisz folytatása? Köszönöm. - 295-871-ről beszélek Alex Tamás vagyok, és a Napzártában a Hanglemez igazgatójához. Gondolom, ha lehallgatják, Napzárta előtt még felhívhatnának, és akkor elmondhatnám kérdésemet. - ,Telesportra panasz a foci és a teniszre vonatkozóan /kb. lo jelzés/ (MEGJEGYZÉSEM: - és azt hiszem mindannyiunk nevében, érdekében teszem, A.leírtakért felelősséget, sem telefonszám, sem szövegben nem vállalok, "talán"-ra irtam őket. Ha nem javul a hangminőség nincs értelme annak, hogy az a fontos, hogy nyoma legyen jelszónak.) Köszönöm. Farkas Magdi."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD