|
|
|
|
Április 4.
|
München, 1989. április 3. (SZER, Magyar híradó) - Holnap ülik meg a legjellemzőbb pirosbetűs kommunista ünnepet, Magyarország szovjet megszállásának 44. évfordulóját. - Hallgassák meg Kasza Lászlót: - A Jereváni Rádió így jelent: az igaz, hogy nem azt a falut foglalták el elsőnek 1945-ben a szovjet csapatok, amelyikről eddig szó volt, és nem akkor hagyta el az utolsó náci katona az országot, amikor ezt 43 éven át ünnepeltették az országgal, de a hír többi része stimmel. Ha valóban stimmelne, nem kellene ma is beszélnünk április 4-ről, bár a nap igazságtartalmára már ezek az "ez sem igaz", "az sem úgy volt" leleplezések is utalnak, de az igazi probléma az, hogy semmi nem stimmel, amit erről a napról és következményeiről tanultunk, amit ünnepeltettek velünk. Mert az, hogy felszabadultunk a szörnyű náci elnyomás alól, csak féligazság, ha nem tesszük hozzá, hogy ugyanakkor a nem kevésbé szörnyű szovjet megszállás igájába kerültünk. A nap - legyen az április 4-e vagy 13-a - egy olyan rendszer kezdetét jelentette, amely három év alatt felszámolta a lassan szárba szökkenő magyar demokráciát, egy olyan párt uralomra juttatásának kezdetét, amelyhez több vér, szenvedés tapad, mint újkori történelmünk során bármelyik elődjéhez. És ez a párt nem átallotta éveken át meggyalázni történelmünket azzal, hogy közös nevezőre hozta, összekötötte április 4-ikét és párját március 21-ét igazi nemzeti ünnepünkkel, március 15-ével. Az 1848-as szabadságharc legutóbbi évfordulóján szavazott a magyar társadalom arról, hogy mennyire fontos neki ez az ünnep. Mint tudjuk, 100 ezer ember vett részt csak Budapesten a független szervezetek tüntetésén. Az egyik transzparensen ezt a jelszót olvastuk akkor: "Kádár János azt üzente elfogyott a regimentje". Hogy mennyire igaz a jelszó, egy héttel később beigazolódott, csupán 200 ázott veterán kullogott egy Kádár-kép alatt a tanácsköztársaság kikiáltásának évfordulóján. Most április 4-én ennyire sem számítanak. Úgy mondják, csendes ünnep lesz. Jövőre talán már semmilyen. +++
1989. április 3., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"1989. június 7. Az EKA újból tárgyalja a KDNP felvételi kérelmét és a jelenlevők négy igen szavazattal, négy tartózkodás mellett a pártot teljes jogú tagnak felvették. Ellenszavazat nem volt."
SZER-hallgató telefonja:
"Jó napot kívánok. Itt Tóth Kálmán Budapestről a Magyar Postától. Közvetve értesültem róla,hogy a SZER megrendelt volna 16.-ára 2 darab rádióösszeköttetést budapesti Hősök tere, ill. 301-es parcellától Münchenbe. De tudomást szereztem róla,hogy nem teljesen biztos,hogy tisztázott a megrendelés. Úgy tudom, hogy Cseke úr intézkedett benne, vagy intézkedett volna. Segítségképpen ajánlom föl, hogy ha tudnak akkor hívjanak vissza, hogy tisztázzuk, hogy meg legyen minden ami kell, a nemzetközi szakasz is és minden, mert próbáltam utánajárni, s nem találtam nyomát megrendelésnek, tehát, hogy időben minden meglegyen, összejöjjön ami kell. Mondanám, akit hívni kell: Tóth Kálmán Bpesti kapcsolási szám 565o93 Köszönöm és várom a hívásukat."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|