Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › június 07.
1989  1990
1989. április
HKSzeCsPSzoV
272829303112
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
1234567
1989. május
HKSzeCsPSzoV
24252627282930
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
1989. június
HKSzeCsPSzoV
2930311234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293012
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

Állásfoglalás a nyugdíjak igazságosabb megállapításáról

"Vizsgálják felül a kirívóan magas összegű nyugdíjakat és csökkentsék különösen azon személyek nyugdíját, akik úgymond munkásmozgalmi tevékenységük jutalmául kaptak teljes fizetéssel nyugdíjas státust. A jövőre nézve is határozzák meg a nyugdíjak felső határát, és ezzel együtt lényegesen emeljék a létminimum körüli és alatti nyugdíjak összegét. A nyugdíjak reálértékének megőrzése érdekében évente meghatározott konkrét összeggel emeljék valamennyi nyugdíjas járandóságát."
SZER, Magyar híradó:

A Munkásőrség csökkentése

Az Országgyűlés honvédelmi bizottságának ülésén jelentette be Dósa István, a Munkásőrség országos parancsnokának helyettese, hogy szeptember elsejéig 30 százalékkal csökkentik a Munkásőrség állományát.

Állóháború a tulajdon frontján

(Balajti Anna)
München, 1989. március 22. (SZER, Mérlegen) - Előző heti
műsorunkban utaltunk rá, hogy a magyar gazdaság válságból való
kilábalásának kulcskérdése: a tulajdoni átrendeződés. Említettük
azt is: valódi átalakulásra csak a demokratikus politikai
intézmények, erős pártok, szakszervezetek, lakossági
érdekképviselet, szabadon választott parlament kiépítésével, a
jelenleg még uralkodó egypárt gazdasági-politikai
hatalomvesztésével párhuzamosan lehet reményünk.
    
    A kormány reformretorikájával a lakosság, de a vállalatok is,
torkig vannak. Ám valódi változások helyett a gazdaság inkább egy
állóháborús csata térképét nyújtja. A hadvezetés már bevallja, hogy
a csata elveszett, de a párt félig vert hadai még nem látják
világosan a visszavonulás útját - győzni nem, de pusztítani még
tudnak.
    
    Ezt példázza a Budapesti Pártbizottság március 13-i ülése, mely
szerint az MSZMP fővárosi tagsága nem ért egyet a KB rövid távú
cselekvési programjának azon elképzelésével, hogy a párt vonuljon
ki a gazdálkodó egységekből, s helyette koncentráljon inkább a
választásokra való felkészülésre a lakóterületi alapszervezetekben,
ahol jelenleg a nyugdíjas elvtársak adják a döntő többséget.
    
    Bár az alapkérdés a gazdaság szekularizálása, az egypártról való
leválasztása, gyakorlatban a frontok szövevényesek. A kormány, az
ágazati minisztériumok, a nagyvállalatok, a területi pártszervek, a
szakszervezetek, a Kereskedelmi Kamara, és a többi - harcolnak
változó eséllyel a tulajdonosi jogokért, s próbálják előzmozdítani
vagy megakadályozni az ipari szerkezet olyannyira szükséges
decentralizálását.
    
    A gazdaság, a nemzeti vagyon, aminek nevében ki-ki fellép: nem
több, mint préda. Schmidt Ernő címzetes egyetemi tanár,
országgyűlési képviselő, a szombathelyi Falco Fakombinát
vezérigazgatója mondja: vegyesvállalat alakításán fáradozunk. Szó
szerint fáradozunk, mert a borzasztó állami bürokrácia megnehezíti
az életünket.
    
    Egy ilyen vegyes vállalat létrehozásakor az ember rögtön szemben
találja magát azzal a kérdéssel, hogy ki valójában a tulajdonos? A
vállalatvezető, a vállalati tanács, vagy a minisztérium? Esetleg
több minisztérium?
    
    Korábbi tárgyalásaink során még csak egy minisztérium érezte magát
tulajdonosnak - most már legalább öt-hat. A Pénzügytől a
Tervhivatalon át a Kereskedelmi Minisztériumig. Ez a helyzet a
külföldieket bizalmatlanná, bennünket pedig bizonytalanná tesz.
    
    Egységes iparpolitikai koncepciót hiányol Varga Ferenc, a pécsi
fonó-és szövőipari vállalat dunaföldvári rost- és bútor
lapgyárának vezetője is. Úgy tűnik pusztába kiáltott szava nem
régmúlt időket idéz: most hangzott el 1989. február 17-ikén.
    
    "Nálunk az a sajátságos helyzet, hogy pontosan akkor alakítanak ki
az egyik helyen trösztöt, amikor a másik helyen éppen megszüntetik.
    
    Pedig a trösztök akadályozzák a vállalatok szabadabb mozgásterét.
    
    Azt, hogy üzleti vállalkozásba kezdjenek. A dunaföldvári gyárnak
évi csaknem hárommillió forintjába kerül a tröszt fenntartása. 52
millió forintra lenne szükségünk, hogy hozzáfogjunk a műszaki
fejlesztéshez, megváltoztassuk termékeink összetételét. Ha más
szervezeti formában - például kft-ben -dolgoznánk, akkor meglenne
az 52 millió".
    
    Az állóháború kárvallottjainak panaszos kifakadásait a
végtelenségig lehetne folytatni. Berecz Frigyes ipari miniszter
meglehetősen egyedül áll elégedettséget sugárzó véleményével: "a
támogatásleépítés mellett a szerkezetátalakítás fontos jelének
tekintem az ipari termelés összetételének kedvező irányú
változását. A beruházások többsége is a progresszív ágazatokra
koncentrálódott. A gép-és vegyipar mellett ilyennek tekintjük az
energetikai szerkezetváltásban áttörést hozó Paksot is".
    
    Az ipari miniszter a paksi atomerőmű kétszer 1000 Megawattos
bővítéséről tárgyalt Moszkvában - jelentette a Magyar Rádió március
15-ikén. A beruházás jelenleg az alapozásnál tart. - Ezt érti hát
szerkezet-átalakításán ez a kormány. Csak reménykedhetünk, hogy a
demokratikus átalakítás előrehaladtával a nemzeti vagyon
elherdálását jelentő, és nemcsak az ország, de Közép-Európa
biztonságát veszélyeztető nagyberuházások leállításáról - mint a
bős-nagymarosi vízlépcső és a paksi atomerőmű - hamarosan
népszavazás dönt.
    
    A paksi fenyegetés mellett eltörpül a recski veszteséges
rézbányászat ügye. Hiszen ez csak pénzbe kerül. Az Országos Érc-és
Ásványbánya Vállalat önállósíthatná Recsket. Lenne nyugati
érdeklődő, mint vállalkozópartner. De egy az 1980-as elejéről
származó döntés szerint az ipar nem tárgyalhat mással, mint a
szovjet féllel. így hát erről - a magyar-szovjet vegyesvállalat
alapításáról - is értekezett Berecz Frigyes ipari miniszter március
15-én Moszkvában.
    
    De a minisztérium nemcsak akkor érzi magát a tulajdonosi jogok
korlátlan letéteményesének, amikor Keleten tárgyal. Szemérmesseggel
alig vádolható módon lép fel, mint a vállalatok nyugati
kiárusítója.
    
    A kérdésre - hogyan készült az eladó magyar vállalatok listája? -
az ipari miniszter így válaszol: "nem titok, hogy Grósz Károlyt,
Németh Miklóst, Medgyessy Pétert kellett elsősorban ellátnunk
külföldi tárgyalásaikhoz munícióval. Az Ipari Minisztérium szűk
vezetése mérte fel, hogy mely vállalatokat célszerű felajánlani.
    
    Addig is, amíg ez nincs precízen definiálva, a tulajdonosi jog
gyakorlója nem lehet egyetlen intézmény. Minden olyan szervnek
egyet kell érteni a vállalat eladásával, amelynek az ügyben
valamilyen érdekeltsége, szerepe van. Tehát a funcionális és
ágazati minisztériumoknak, a bankoknak és magának a vállalatnak is
-, az ő egyeztetett véleményük alapján végül is a Minisztertanács,
vagy a miniszterelnök dönthet".
    
    Kimerítő definíciója a jelenlegi államigazgatási tulajdonnak, mely
az országot a csődbe juttatta. Milyen alternatívát propagál ezzel
szemben Járay Zsigmond, a tőzsdetanács elnöke?
    
    A magyar gazdaságban az elmúlt 30-40 évben egy csomó energia gyűlt
össze - olyannyira, hogy ma már egy gazdasági csoda potenciális
állapotába kerültünk. A magyar ember jól képzett, kezdeményezőkész,
szereti megkeresni az üzletet. Ha ezeket az energiákat hagynák
felszabadulni, ha egy olyan gazdasági rendszert lehetne létrehozni,
amiben a bürokrácia, a túltengő adminisztratív apparátusok nem
fojtanák el ezeket az energiákat, akkor meggyőződésem, hogy
robbanásszerű gazdasági fejlődés bontakozhatna ki Magyarországon.
    
    A pénzt nem elvonni kell, hanem otthagyni a termelőnek - ő majd
tudja, hová kell befektetni. A vállalatok, vállalkozók,
magánszemélyek jövedelmüket egy működő értékpapír-piacon, tőzsdén
keresztül fektethetnék be. Ilyen értelemben a tőzsde a gazdasági
szerkezetváltoztatásának, korszerűsítésnek kulcsproblémája.
    
    Kialakulásának viszont alapfeltétele a tulajdonreform.
    
    A csatatér fölött reformkürtszó leng -, miközben a reform
ellenkezője történik. A kormány - a pénz stabilizálása helyett -
központilag gerjeszti az inflációt. Fokozza az adóterheket, a
termelési költségek nőnek, a kamatköltségek magasabbak, mint a
fejlesztési hitelek hozamai. Az árak növekedésével szűkül a belső
piac, az import és beruházási korlátok fékezik a hatékony
növekedést. A vállalati központok védekezésül elsősorban vidéki
ipartelepeiket szüntetik meg - egyre tovább rontva az ipar
egészségtelen területi struktúráját.
    
    A termelés szűkülésével nő a munkanélküliség - anélkül, hogy a
szerkezetváltás akárcsak elkezdődött volna. Meddig tart még ez az
állóháború?+++


1989. március 22., szerda


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:

"1989. június 7. Az EKA újból tárgyalja a KDNP felvételi kérelmét és a jelenlevők négy igen szavazattal, négy tartózkodás mellett a pártot teljes jogú tagnak felvették. Ellenszavazat nem volt."
SZER-hallgató telefonja:

"Jó napot kívánok. Itt Tóth Kálmán Budapestről a Magyar Postától. Közvetve értesültem róla,hogy a SZER megrendelt volna 16.-ára 2 darab rádióösszeköttetést budapesti Hősök tere, ill. 301-es parcellától Münchenbe. De tudomást szereztem róla,hogy nem teljesen biztos,hogy tisztázott a megrendelés. Úgy tudom, hogy Cseke úr intézkedett benne, vagy intézkedett volna. Segítségképpen ajánlom föl, hogy ha tudnak akkor hívjanak vissza, hogy tisztázzuk, hogy meg legyen minden ami kell, a nemzetközi szakasz is és minden, mert próbáltam utánajárni, s nem találtam nyomát megrendelésnek, tehát, hogy időben minden meglegyen, összejöjjön ami kell. Mondanám, akit hívni kell: Tóth Kálmán Bpesti kapcsolási szám 565o93 Köszönöm és várom a hívásukat."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD