Rendszerváltás és az MTI

	A Magyar Demokrata Fórum
(Kasza László) München, 1989. március 18. (SZER, Gondolatforgató) - Párttá alakul- e a Szabad Demokraták Szövetsége? Ugyanez volt a vitatéma egy héttel ezelőtt a Magyar Demokrata Fórum országos gyűlésén. Miért kell erről vitatkozni? - kérdezhetné valaki. Ha többpártrendszert akarunk, márpedig mindenki ezt akar, ahhoz bizony több párt kell. Ilyen egyszerű ez? - kérdeztem három beszélgető partneremtől, a Magyar Demokrata Fórum tagjaitól: Antall Józseftől, az Orvostudományi Múzeum igazgatójától, Kulin Ferenc egyetemi tanártól és Csengey Dénes írótól. A párttá alakulás ügyében végül is a te javaslatodat fogadta el az országos gyűlés, Csengey Dénes. Miben áll ez a javaslat? - Az én javaslatom abban áll, hogy meg kell tartamunk a szellemi mozgalom lehetőségét, szervezeti és működési lehetőségét, mert azelőtt a mozgalom előtt feladatok állnak, a Magyarország, a magyar nép, a magyarság erkölcsi, szellemi újjáépítése, az önbizalmának, történelmi önbecsülésének a visszaadása, egy ma mozgásba hozható magyarságkép, magyarság-eszme megalkotása. Ez egy szellemi mozgalom feladata, tehát nem lehet lemondani erről a szellemi mozgalomról, de nem lehet lemondani arról sem, hogy politikai erővé szerveződik, hogy életbe tudjuk léptetni Magyarországról, a magyar demokráciáról alkotott elképzeléseinket, és ezért szükségünk van a politikai párt megalakítására. - És éppen ezért az MDF országos gyűlése megbízást adott az elnökségnek arra, hogy dolgozza ki a szellemi mozgalmon belüli politikai párt megalakulásának feltételeit. Antall József, milyen meggondolások vezettek benneteket ennél a határozatnál? - Abból indultunk ki, hogy Magyarországon, ahol az elmúlt 4 évtized az egész belső társadalmi struktúrát: az organikus intézményrendszert, az embereknek a közéletben való részvételhez való bátorságát tönkretette, és ahol az emberek szinté elfelejtettek politizálni, ott meg kell teremteni ennek tulajdonképpen vertikálisan is a bázisát, meg kell teremteni ennek a feltételeit, mert enélkül az alap nélkül nincs többpártrendszerre lehetőség. Éppen ezért tehát mi a Demokrata Fórumot, akik alapító tagjai vagyunk, azért is kívántuk létrehozni, és azért vettünk részt eddig is ebben, mert ezt a feladatot a Demokrata Fórummal láttuk végrehajthatónak, tehát a társadalom vertikális politikai kiépítését. Ehhez jön a másik szempont, hogy a mi meggyőződésünk szerint annak ellenére, hogy a Demokrata Fórum széles szellemi, politikai, nemzetnevelő szándékú mozgalom, szükséges egy olyan pártnak a megteremtése, amelyik a többpártrendszer feltételei között ezt sikerre tudja vinni. A mi meggyőződésünk - és ez az én személyes véleményem - Magyarországot csak egy olyan nagy nemzeti középpárt tudja stabilizálni, tudja kivezetni abból a válságból, amelyik az egykori Nemzeti Parasztpártnak, a Kovács Imre, Bibó István, Illyés Gyula által meghatározható szellemi örökségét, a Független Kisgazdapártnak a centrumát és tulajdonképpen azt a hagyományát örökíti tovább, amit Nagy Ferenctől Kovács Béláig és mások jelentettek, illetve a kereszténydemokráciának mindazokat az irányzatait, amelyek a parlamentarizmus elfogadásával, a katolikus, protestáns együttműködésen alapuló politikai irányvonalat kívánja képviselni. Azt részletkérdésnek és az adott lehetőségnek a függvényében kell majd megítélnünk, hogy ez egy nagy nemzeti demokrata középpártban szervezhető meg, azon belül önálló szellemiséget, etikát, világnézeti indíttatást jelentő politikai csoportokkal, - gondolok itt a felsorolt tradícióhordozó irányzatokra -, vagy a francia modell alapján egy olyan középpárti szövetséget jelenthet, amelyik mindezeket az erőket, politikai társaságokat, politikai csoportokat képes összefogni. Ha ezt nem valósítjuk meg, akkor nem hiszem, hogy stabilizálható lesz az ország hosszú távon, és hogy a politikai demokrácia feltételeit biztosítani tudjuk. - Kétségtelen viszont az, Kulin Ferenc, hogy a különféle mozgalmak, köztük a Magyar Demokrata Fórum is, vitatkoznak ugye ezen a kérdésen, hogy alakuljunk párttá, vagy ne alakuljunk párttá. Te az országos gyűlésen pro contra, úgy mondjam saját magaddal vitatkoztál, hogy milyen érv szól mellette, milyen érv szól ellene, elmondtad ezeket a nézeteket. Kérném, hogy foglald ezt még egyszer össze! - Igen, ezeket az ellenérveket azért is számításba kell venni, mert annak ellenére, hogy itt született egy határozat, nem feledkezhetünk meg arról, hogy az előttünk álló két hónapban azok az aggályok, amelyek megszólaltak a párttá alakulás ellenzői részéről, azok az aggályok tovább működnek. Két fontos érv fogalmazódott meg az ő felszólalásaikban és korábbi cikkeikben, mind a kettőt mérlegelni kell. Az egyik az, hogy attól kell tartanunk, hogy a párttá alakulás voltaképpen az MSZMP taktikájának való bedőlést jelenti, hiszen az MSZMP-nek ebben az elasztikus állapotú helyzetben nyilvánvaló az a célja, hogy gyorsan életre hívjon sok kicsi pártot, kihívja őket a választásokon egy ütközetre, és fölényes győzelmet arasson. Nos, én ezt az aggályt azért nem tartom indokoltnak, mert bármily sok kicsi párt jön is létre, egyáltalán nem fenyeget szerintem az a veszély, hogy ez a kicsi párt egy döntő pillanatban ne tudna koalícióra lépni, ha másra nem, egy választás aktusára korlátozódó akcióegységre lépni, hiszen az eddigi tapasztalat azt diktálja, hogy minden lényeges kérdésben, a Bős-Nagymarostól kezdve, a határon túli magyarság ügyein és a választótörvény részletkérdéseivel kapcsolatban, a többpártrendszer követeléséig egyetértés volt a legkülönbözőbb úgynevezett alternatív szervezetek között és az alakuló pártok között, másrészt pedig de facto az MDF tagjai sorában nagyon sok olyan tag van, aki más szervezeteknek is a tagja, tehát az MDF már ebben a szervezeti formájában is kínálja azt a fajta koalíciós lehetőséget, ami egy választásokon politikai erővé válhat. Tehát az MSZMP taktikájának való kiszolgáltatottságtól, én nem félek, annak ellenére, hogy egyáltalán nem vagyok abban biztos, hogy az ilyen koalíció is elég lenne az első menetben önmagában arra, hogy döntő fölényt érjen el. Az MSZMP taktikázgatásától való félelmet azért is tartom rossz súgónak, mert azt kell látnunk, hogy az elmúlt másfél évben az MSZMP - ezt valaki meg is fogalmazta, talán éppen Csengey Dénes - folytonosan hátrált. Azokat a követeléseket, amelyeket 1987 szeptemberétől éppen az MDF fogalmazott meg, a többpártrendszer, a sajtószabadság vagy éppen március 15-ike munkaszüneti nappá tétele és legnagyobb nemzeti ünneppé nyilvánítása, ezek mind az MDF követeléseiben hangoztak el először, utána ezeket átvették egyéb alternatív szervezetek is, mivel később alakultak és átvette az MSZMP is. (folyt.) 1989. március 18., szombat
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »