|
|
|
|
A második forduló 2.
|
Itt már csak a pártokra esett szavazatok arányában kell szétosztani a törvényben megyénként meghatározott képviselői helyeket, mandátumokat. Hogy melyik párt hány mandátumot kap a megyei lajstromos mandátumokból, azt a szavazatok arányában minden megyében a megyei (területi) választási bizottságok már meg is állapították. Azt, hogy személy szerint ki kapta a mandátumot, azért nem állapíthatták meg, mert gyakori, hogy a pártok egy-egy jelöltet mind az egyéni, mind a megyei lajstromon is indítottak. Két mandátumot azonban senki nem szerezhetett, azért először meg kell várni az egyéni választókerületekben a választás eredményét. Az első fordulóban ugyanis CSAK 5 VÁLASZTÓKERÜLETBEN DŐLT EL, HOGY KI A KÉPVISELŐ, MÍG 171 VÁLASZTÓKERÜLETBEN NINCS VÉGLEGES EREDMÉNY. Ha az egyéni választókerületben eldőlt, hogy ki a képviselő - ennek a mandátumnak van elsődlegessége a lajstromhoz képest - akkor lehet nemcsak számszerűen, de személy szerint is eldönteni, ki szerzett mandátumot a megyei lajstromokon. Ezt is a megyei választási bizottságok fogják megállapítani, de csak április 8-a után.
2./ Más a helyzet az egyéni választókerületekben. A törvény az első fordulóban csak annak engedi odaítélni a képviselőséget, aki a leadott érvényes szavazatok több mint a felét megkapta. (abszolút többség)
Vannak olyan választási rendszerek, ahol a mandátum elnyeréséhez elegendő a relatív többség. Ez azt jelenti, hogy az kapja a mandátumot, aki a legtöbb szavazatot kapja. Az ilyen országokban nincs második forduló.
A MAGYAR TÖRVÉNY abszolút többséget követel, hiszen előre látszott, hogy az adott feltételek között sok jelölt fog indulni. Ha nem is tudja minden párt a megkívánt 750 ajánlási szelvényt összegyűjteni, akkor is tízen felül lesz a jelöltek száma. A számítás beigazolódott, sok olyan egyéni választókerület van, ahol a legtöbb szavazatot kapó jelölt a szavazatoknak csak 18-20 százalékát kapta meg. Ha elég lenne a relatív többség, akkor ilyen kisebbségi támogatás mellett is képviselővé válna a jelölt.
Ez a törvény az első forulóban azért kíván abszolút többséget a mandátum megszerzéséhez. Ez azonban FELTÉTELEZI A KÉT FORDULÓT, ami 176 egyéni választókerületből 171-ben be is következett.
alc. A második foruló tétje
Mi tehát a tétje a második fordulónak? Eldönteni, hogy a 171 egyéni választókerületben ki legyen a képviselő. De a második fordulóban csak az indulhat, aki az első fordulóban a leadott szavazatok több mint 15 százalékát megkapta. (folyt.)
1990. április 4., szerda 13:24
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"1989. június 7. Az EKA újból tárgyalja a KDNP felvételi kérelmét és a jelenlevők négy igen szavazattal, négy tartózkodás mellett a pártot teljes jogú tagnak felvették. Ellenszavazat nem volt."
SZER-hallgató telefonja:
"Jó napot kívánok. Itt Tóth Kálmán Budapestről a Magyar Postától. Közvetve értesültem róla,hogy a SZER megrendelt volna 16.-ára 2 darab rádióösszeköttetést budapesti Hősök tere, ill. 301-es parcellától Münchenbe. De tudomást szereztem róla,hogy nem teljesen biztos,hogy tisztázott a megrendelés. Úgy tudom, hogy Cseke úr intézkedett benne, vagy intézkedett volna. Segítségképpen ajánlom föl, hogy ha tudnak akkor hívjanak vissza, hogy tisztázzuk, hogy meg legyen minden ami kell, a nemzetközi szakasz is és minden, mert próbáltam utánajárni, s nem találtam nyomát megrendelésnek, tehát, hogy időben minden meglegyen, összejöjjön ami kell. Mondanám, akit hívni kell: Tóth Kálmán Bpesti kapcsolási szám 565o93 Köszönöm és várom a hívásukat."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|