|
|
|
|
Kelet-európai szolidaritás - konferencia (1. rész)
|
1990. március 3., szombat - Kelet-európai szolidaritás -
Európai integráció címmel rendezett nemzetközi tanácskozást
szombaton Budapesten a Szabad Demokraták Szövetsége, amelyen olyan
bolgár, csehszlovák, jugoszláv, keletnémet, lengyel, román és magyar
értelmiségiek-politikusok voltak jelen, akik az 1970-es évek közepe
óta résztvevői a térség demokratikus mozgalmainak. A disputában
kifejtette véleményét többek között Zbigniew Bujak, Jan Litynski a
lengyel Szolidaritástól, Dana Nemcova és Szasa Vondra a csehszlovák
Charta ,77-től, Ba:rbel Bohley a keletnémet Új Fórumtól, illetőleg
Dan Petrescu jelenlegi román kulturális miniszterhelyettes, aki nem
a román kormány képviselőjeként vett részt a tanácskozáson.
Kis János, az SZDSZ megbízott elnöke megnyitójában hangsúlyozta: a tanácskozáson jelenlevők a 70-es évek közepétől aktívan részt vesznek a kelet-európai demokratikus mozgalmakban, csaknem másfél éves szolidaritás fűzi össze őket. Mindannyiukat közösen jellemezte a nyílt szembenállás a poszttotalitárius rendszerekkel.
A hozzászólások többségéből kitűnt: a német egység megteremtése egyértelmű realitás. A nagy kérdés: Németország jövőbeni státusa Európában. A résztvevők döntő részének véleménye szerint Németország semlegesítése nem tűnik jó megoldásnek, mert mint többen is megfogalmazták: egy nagyhatalom nem tekinthető semlegesnek attól, hogy sehová sem tartozik. Alternatívaként kínálkozik Németország csatlakozása a NATO-hoz; ez elfogadható biztonsági keret lenne, ám további kérdéseket vet fel, főként a Szovjetunió szempontjából. A keletnémet Ba:rbel Bohley ezzel kapcsolatban kifejtette: az NDK-ban működő pártok elsősorban Európa demilitarizálásának hívei. A NATO-hoz való csatlakozást úgy tudják elképzelni - mutatott rá -, hogy ezt idővel valamennyi közép- és kelet-európai állam együttesen teszi meg.
A tanácskozás résztvevői egyetértettek abban, hogy az Európában 1945-ben kialakult határokat véglegesnek kell tekinteni. Lényeges kérdésnek ítélték, hogy miként alakul a térség két nagyhatalma - az erősödő Németország, illetve a gyengülő, sőt a széteséstől is fenyegetett Szovjetunió - között elhelyezkedő államok viszonya. (folyt.köv.)
1990. március 3., szombat 21:38
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"1989. június 7. Az EKA újból tárgyalja a KDNP felvételi kérelmét és a jelenlevők négy igen szavazattal, négy tartózkodás mellett a pártot teljes jogú tagnak felvették. Ellenszavazat nem volt."
SZER-hallgató telefonja:
"Jó napot kívánok. Itt Tóth Kálmán Budapestről a Magyar Postától. Közvetve értesültem róla,hogy a SZER megrendelt volna 16.-ára 2 darab rádióösszeköttetést budapesti Hősök tere, ill. 301-es parcellától Münchenbe. De tudomást szereztem róla,hogy nem teljesen biztos,hogy tisztázott a megrendelés. Úgy tudom, hogy Cseke úr intézkedett benne, vagy intézkedett volna. Segítségképpen ajánlom föl, hogy ha tudnak akkor hívjanak vissza, hogy tisztázzuk, hogy meg legyen minden ami kell, a nemzetközi szakasz is és minden, mert próbáltam utánajárni, s nem találtam nyomát megrendelésnek, tehát, hogy időben minden meglegyen, összejöjjön ami kell. Mondanám, akit hívni kell: Tóth Kálmán Bpesti kapcsolási szám 565o93 Köszönöm és várom a hívásukat."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|