|
|
|
|
Az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának ülése (1. rész)
|
1989. június 22., csütörtök - Az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága - az MSZMP, az Ellenzéki Kerekasztal, valamint az úgynevezett harmadik oldal delegációjának szerdai plenáris ülését követően - azt javasolja a kormánynak, hogy ne terjessze a Parlament elé a vitatott törvénytervezeteket, a képviselők csak a politikai megegyezés eredményének ismeretében tárgyalják majd meg azokat a sarkalatos törvényjavaslatokat, amelyeket eredetileg a június 27-én kezdődő ülésszak napirendjére tűztek. A bizottság annak ellenére döntött így, hogy Kilényi Géza igazságügyminiszter-helyettes a törvényjavaslatok vitájának folytatását indítványozta, mondván: bárhogyan alakulnak is a tárgyalások, a testületi állásfoglalás tapasztalatait - nagy valószínűséggel rövid időn belül - hasznosítani tudják.
A bizottság - szerdán megkezdett munkáját - e döntést követően a Büntető Törvénykönyvről szóló törvényjavaslat vitájával folytatta. László Jenő igazságügyminiszter-helyettes szóbeli kiegészítőjében utalt arra, hogy sem a Büntető Törvénykönyvről szóló 1987. évi III. törvény, sem pedig a BTK más, kisebb jelentőségű módosításai nem érintették az állam elleni, illetve a politikai jellegű bűncselekményekre vontakozó rendelkezéseket. A társadalmi-politikai átalakulás, a jogállami garanciák következetes megteremtésének igénye miatt szükségessé vált az állam elleni bűncselekmények szabályozásának felülvizsgálata. A mostani javaslat azokat a módosításokat ajánlja, amelyek a jogállamiság teljes megteremtése, a demokratikus kibonatkozás érdekében nélkülözhetetlenek. A tervezet hatályon kívül helyezi a közveszélyes munkakerülés vétségére, valamint a szabálysértésekről szóló törvényben foglalt, a közveszélyes munkakerülés szabálysértésére vonatkozó rendelkezéseket. A munkanélküliség fennállása esetén ugyanis a munkakerülő életmód szankcionálása nem megfelelő eszköz a bűnözés növekedésének fékezésére, csupán a társadalom perifériájára került emberek elleni kényszerítő fellépés fokozására ad lehetőséget. A javaslat jogellenes hatalomátvétel elnevezéssel új bűncselekményt iktat a BTK-ba. Az alkotmányos rend megváltoztatását célzó magatartást a köznyelv puccsnak nevezi. (folyt. köv.)
1989. június 22., csütörtök 18:39
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"1989. június 7. Az EKA újból tárgyalja a KDNP felvételi kérelmét és a jelenlevők négy igen szavazattal, négy tartózkodás mellett a pártot teljes jogú tagnak felvették. Ellenszavazat nem volt."
SZER-hallgató telefonja:
"Jó napot kívánok. Itt Tóth Kálmán Budapestről a Magyar Postától. Közvetve értesültem róla,hogy a SZER megrendelt volna 16.-ára 2 darab rádióösszeköttetést budapesti Hősök tere, ill. 301-es parcellától Münchenbe. De tudomást szereztem róla,hogy nem teljesen biztos,hogy tisztázott a megrendelés. Úgy tudom, hogy Cseke úr intézkedett benne, vagy intézkedett volna. Segítségképpen ajánlom föl, hogy ha tudnak akkor hívjanak vissza, hogy tisztázzuk, hogy meg legyen minden ami kell, a nemzetközi szakasz is és minden, mert próbáltam utánajárni, s nem találtam nyomát megrendelésnek, tehát, hogy időben minden meglegyen, összejöjjön ami kell. Mondanám, akit hívni kell: Tóth Kálmán Bpesti kapcsolási szám 565o93 Köszönöm és várom a hívásukat."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|