|
|
|
|
Végtisztesség Nagy Imrének (13. rész) - Zimányi Tibor beszéde
|
Zimányi Tibor az internáltak, a recski rabok és a kitelepítettek nevében szólalt fel. Történelmi időben igazságot hozó nap a mai; tudtuk, ha nem is mertük mindig remélni, hogy el kell jönnie. El kellett jönnie, mert a kétezeréves tanítás igaz: nincs olyan rejtett dolog, amely le ne lepleződnék, és olyan titok, amely ki ne tudódnék. Ne féljetek azoktól, akik megölik a testet, hiszen a lelket nem tudják megölni A lélek az igazi eleven erő. Ez az erő, a megölhetetlen lélek, hozott itt össze bennünket. De addig hosszú utat kellet megtennünk. Újkori rabszolgaként dolgoztunk a recski kényszermunkatáborban, az internáló táborokban, a kitelepítettek kényszerlakóhelyein. Bűnünk az volt, hogy komolyan vettük a demokráciát, talán tettünk is érte valamit, valamilyen formában tiltakoztunk a demokrácia megsemmisítése ellen, fenntartásaink voltak a demokrácia elé akasztott népi jelzővel szemben. De a kitelepítéshez már elegendő volt a puszta létünk; a hatalom erőszakos megszerzésénél nem számított semmi. Nem számított a becsület, az erkölcs, a család együvé tartozása, maga az emberi élet. A régi erkölcsi világot lerombolták, a családokat szétzúzták. Akit nem semmisítettek meg, azt hamis vádakkal börtönbe csukták, s akikre még az úgynevezett igazságszolgáltatást sem pazarolták, azokat internáló táborokba küldték, vagy szó szerint a pusztába, a juhhodályokba telepítették; vagy alig öt évvel a náci koncentrációs táborok felszámolása és borzalmaiknak nyilvánosságra hozatala után - nem lévén Szibériánk - létrehozták a recski megsemmisítő tábort. Ha te, Nagy Imre nem vagy, és nem veszed át a kormányt 1953-ban, akkor ma mi sem állnánk itt. Első intézkedésként megnyitottad a recski tábort, az internáló táborok kapuját, s megszüntetted a kitelepítettek száműzését. De ha csak ezt tetted volna, akkor nem állhatnánk most itt az ötödik, hatodik koporsó előtt. Mert te és küzdőtársaid ennél sokkal többet tettetek. Ez a hatodik koporsó a legnagyobb. Jelképezi a kivégzett százakat, a sortüzek áldozatait, megtorló központok által eljárás nélkül megölteket; de még azokat az orosz kiskatonákat is, akik azért vesztették életüket, mert átálltak a forradalom, a forradalmunk oldalára. Óriási utat tettél meg, amíg moszkovitából a magyar nemzet függetlenségének egyértelmű harcosává lettél, vállalva a felülemelkedést az évtizedeken át beléd ivódott ideológia téves beidegződésein, és csak egy cél vezetett - amelynél többet és szebbet magyar politikus nem érhet meg - a teljes azonosulás a magyar néppel. (folyt.köv.)
1989. június 16., péntek 15:33
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"1989. június 7. Az EKA újból tárgyalja a KDNP felvételi kérelmét és a jelenlevők négy igen szavazattal, négy tartózkodás mellett a pártot teljes jogú tagnak felvették. Ellenszavazat nem volt."
SZER-hallgató telefonja:
"Jó napot kívánok. Itt Tóth Kálmán Budapestről a Magyar Postától. Közvetve értesültem róla,hogy a SZER megrendelt volna 16.-ára 2 darab rádióösszeköttetést budapesti Hősök tere, ill. 301-es parcellától Münchenbe. De tudomást szereztem róla,hogy nem teljesen biztos,hogy tisztázott a megrendelés. Úgy tudom, hogy Cseke úr intézkedett benne, vagy intézkedett volna. Segítségképpen ajánlom föl, hogy ha tudnak akkor hívjanak vissza, hogy tisztázzuk, hogy meg legyen minden ami kell, a nemzetközi szakasz is és minden, mert próbáltam utánajárni, s nem találtam nyomát megrendelésnek, tehát, hogy időben minden meglegyen, összejöjjön ami kell. Mondanám, akit hívni kell: Tóth Kálmán Bpesti kapcsolási szám 565o93 Köszönöm és várom a hívásukat."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|