|
|
|
|
Csehszlovák-magyar ellentét
|
Csehszlovák-magyar ellentét Amerika Hangja --------------------------- Washington, 1989. június 7. Dömösi Zoltán munkatársunk a bős-nagymarosi vízi erőmű építésének leállítása miatti csehszlovák-magyar ellentétek nyugatnémet sajtóvisszhangját ismerteti: A Spiegel politikai magazin nagy terjedelmű cikkben elemzi a magyar-csehszlovák ellentéteket és következményeket a nagymarosi erőmű munkálatainak hirtelen leállítása miatt. A nívós német politikai magazin bevezetőben felsorolja mindazt, ami az utóbbi időben a két állam közti viszonyt terhelték. Kezdődött először a magyar rádió interjújával, Alexander Dubcekkel, majd a bizalmatlanság fokozódott, amikor a magyarok kezdték leépíteni az osztrák határon a vasfüggönyt. Mindezt betetőzte a magyar kormány intézkedése a nagymarosi erőmű munkálatainak azonnali leállításával. Első reakciójában Prága a nemzetközi jog megszegését vetette a magyarok szemére, ami a keleti blokk történetében egyedülálló jelenség. A csehszlovák kormány tiltakozó jegyzékében kilátásba helyezte kártalanítási igényét, ami milliárdokra rúghat egy nemzetközi bíróság igénybevételével. A Spiegel magazin cikkírója kiemeli, hogy először történt, hogy egy CONOCOW-tagállam egyoldalúan töri meg egy másikkal a szerződést, és először szegi meg egy szocialista ország ökológiai és belpolitikai okokból a blokkon belüli kötelezettségeit. (folyt.)
1989. június 7., szerda
|
Vissza »
|
|
Csehszlovák-magyar ellentét - 12/1. folyt.
|
Való igaz, hogy Nagymaros kiesésével a közös projektből értelmét veszti a már majdnem kész gabcikovói szlovák erőmű léte, melynek gazdaságossága is veszélyeztetett. A gabcikovói erőmű egyedülálló a maga nemében. Az erőmű csak a fő fogyasztási időben engedné át óriási turbináin a Duna vizét, melyet a többi időszakokban egy Pozsony alatt kiásott, 60 négyzetkilométer nagyságú tóban gyűjtene össze. E naponta lefolyó árhullám, amelynek felfogására épült volna a kisebb nagymarosi erőmű, melyet viszont az osztrákok finanszíroznak. A környezetvédők kezdettől fogva tiltakoztak mindhárom országban a tervezett gigantikus környezetkárosítás miatt. A hirtelen építési tilalom az osztrákokat is érzékenyen érinti, hiszen 6 milliárd schillinges beruházásuk menne veszendőbe, melyet a magyarok 1995-től árammal fizettek volna vissza. Elvben - írja a Spiegel - szerződéseket és pénzügyi megállapodásokat be kell tartani. Ami azonban az üres magyar devizatartaltalék következtében hiábavaló követelés. Persze, hogy Németh Miklós miniszterelnök mégis ilyen súlyos lépésre határozta el magát, annak belpolitikai okai vannak. Nagymaros a próbaköve az egész magyar reformfolyamatnak. Az erőmű - Németh Miklós szerint - egy idejét múlt modell, melyet minden ökológiai értelem nélkül tovább folytatni antidemokratikus lenne. Németh Miklós intézkedésével nyilván fel akar zárkózni a többi alternatív csoport követeléseihez, melyek kezdettől fogva energikusan küzdöttek a nagymarosi projekt befejezése ellen. Németh Miklós ezzel a lépésével nyilvánvalóan dezavuálta Grósz Károlyt, aki alig két héttel azelőtt egy nyilvános vita keretében a projekt befejezése mellett szállt síkra. (folyt.)
1989. június 7., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Csehszlovák-magyar ellentét - 12/2. folyt.
|
A Spiegel magazin szerint ezzel Grósz lemaradt a kommunista párt reformszárnyától. Hogy a párttitkár hivatali ideje vége felé közeledik, azt közvetve maga Pozsgay Imre államminiszter igazolta Bécsben, amikor kijelentette: teljesen legitim, hogy Grósz vezető szerepét megkérdőjelezik - fejezi be cikkét a Spiegel cikkírója. +++
1989. június 7., szerda
|
Vissza »
|
|
MAGYAR VONATKOZÁSÚ ANYAGOK
|
MAGYAR VONATKOZÁSÚ ANYAGOK ==========================
1989. június 7., szerda
|
Vissza »
|
|
Támad a szélsőbal - 1. folyt.
|
- Ribánszki Róbert szerint az ellenzék csupán maroknyi csoport, amelyet a tömegtájékoztatás nagyít fel - mondja ezt azon szélsőbal tagja, amelynek szombati úgynevezett munkásgyűlésén 300-as tömegek vettek részt. Az ellenzék március 15-iki százezres megemlékezése után március 21-ikén 200-as tömegeket tudott mozgósítani a Kádár melletti tüntetésre. Mégis mennyire veszélyes ez a harcias egységfront? - Jóval veszélyesebb, mint látszik. Ugyanis a személyi befolyásuk ezeknek az embereknek óriási. És főként olyan területeken - munkásőrség, katonaság, rendőrség -, amely területeken mindig is bizonytalanság uralkodik egy hatalmi válság idején. A fegyverekhez mindenesetre jóval könnyebben hozzá tudnak jutni, nem beszélve arról, hogy sokaknál állítólag van személyi fegyver is, jóval könnyebben hozzá tudnak jutni, mint mondjuk a civilek. Nem beszélve arról különben, hogy nem ez a cél. De tartok tőle, hogy ez a mozgolódás mindenképpen valamiféle további bajok forrásává válhat, ha idejében, demokratikus formában, de nem veszik fel velük szemben a harcot. (folyt.)
1989. június 7., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"1989. június 7. Az EKA újból tárgyalja a KDNP felvételi kérelmét és a jelenlevők négy igen szavazattal, négy tartózkodás mellett a pártot teljes jogú tagnak felvették. Ellenszavazat nem volt."
SZER-hallgató telefonja:
"Jó napot kívánok. Itt Tóth Kálmán Budapestről a Magyar Postától. Közvetve értesültem róla,hogy a SZER megrendelt volna 16.-ára 2 darab rádióösszeköttetést budapesti Hősök tere, ill. 301-es parcellától Münchenbe. De tudomást szereztem róla,hogy nem teljesen biztos,hogy tisztázott a megrendelés. Úgy tudom, hogy Cseke úr intézkedett benne, vagy intézkedett volna. Segítségképpen ajánlom föl, hogy ha tudnak akkor hívjanak vissza, hogy tisztázzuk, hogy meg legyen minden ami kell, a nemzetközi szakasz is és minden, mert próbáltam utánajárni, s nem találtam nyomát megrendelésnek, tehát, hogy időben minden meglegyen, összejöjjön ami kell. Mondanám, akit hívni kell: Tóth Kálmán Bpesti kapcsolási szám 565o93 Köszönöm és várom a hívásukat."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|