|
|
|
|
Személycserék a politikai életben
|
Személycserék a politikai életben SZER --------------------------------- München, 1989. június 7. Magyar híradó A közéletben lezajlott legutóbbi személycserék, bár kívánatosak voltak, és nem egy esetben a közvélemény nyomására történtek, azért még távol állnak attól, amit egy demokratikus folyamat eredményének tarthatnánk. Kasza Lászlót hallják: Most a világ- és magyar politikai élet ennyire izgalmas napjaiban kissé háttérbe szorult néhány olyan intézkedés, amely máskor talán napokig foglalkoztatta volna a belpolitikai kérdések iránt érdeklődőket. Ime: Németh Miklós miniszterelnök elfogadta ifjú Marosán György kormányszóvivő lemondását, Horn Gyula külügyminiszter visszahívja Rajnai Sándor moszkvai nagykövetet, helyébe valószínűleg Tatai Ilonát nevezi ki, Glatz Ferenc művelődésügyi miniszter megválik Knopp András államtitkártól. Az első megállapítás: folytatódik tehát az állami vezetésben a korábbi politikához, vezetőkhöz kötődő személyek lecserélése. Folytatódik, hiszen Németh miniszterelnök május elején váltotta le kormánya egyharmadát. Az újonnan kinevezett miniszterek saját hatáskörükben ugyanezt teszik. Horn Gyula külügyminiszternek köszönhető, hogy a magyar diplomácia megszabadul egyik szégyenfoltjától, az 1956-ot követő véres megtorlás egyik fő irányítójától, Rajnai Sándortól. Glatz Ferenc művelődésügyi miniszter Knopp Andrást leváltó intézkedésében pedig sok száz értelmiségi lát késői elégtételt azokért a megaláztatásokért, amelyeket a Kádár-Aczél kultúrpolitika idején kellett elszenvedniök. (folyt.)
1989. június 7., szerda
|
Vissza »
|
|
Személycserék a politikai életben - 10/1. folyt.
|
Bizonyára igazságtalan lenne Marosán György kormányszóvivőt a Rajnaiakhoz, Knoppokhoz sorolni, de tény, hogy őt is egy letűnőben lévő csillag, Grósz Károly bolygójaként tartják számon. Tőle örökölte a szóvivőt Németh Miklós. Ne találgassuk, hogy kialakult-e közöttük az a bizalmi viszony, amely feltételezi az együttműködést miniszterelnök és szóvivője között. Rögzítsük, hogy Marosán feladata nem volt könnyű, hiszen szűz területen járt, 40 év óta ő az első kormányszóvivő (sic ). De ne felejtsük el azt a határozott magatartást sem, ahogy Németh miniszterelnök a nyilvánosság előtt pellengérre állította szóvivőjét egy hamis információ közléséért. Sokan egyszerűen úgy értékelik Németh Miklós személyi politikáját, amikor igyekszik megszabadulni a kádári, grószi örökségtől, hogy elérkezettnek látja az időt kilépni elődje árnyékából. A miniszterlenököt Grósz Károly védenceként tartották számon, amikor annak jóvoltából a kormány élére került tavaly novemberben. Egyfajta Grósz-helytartó a kormányban a Pozsgay-Nyers reformszárnya megfékezésére - mondták. Ez lehet, hogy akkor úgy volt, de a helyzet viszonylag gyorsan változott. Németh Miklós komolyabban vette a főtitkárnak azt a kijelentését, hogy szét kell választani a párt- és kormányszervek munkáját, mint ahogy azt Grósz Károly szerette volna. A miniszterelnök példátlan a kommunista kormányfők történetében. Olyan döntéseket is hozott, amelyeket nem egyeztetett a Duna-parti fehérházzal, sőt - megintcsak a nyilvánosság előtt - kétségbe vonta a főtitkár állításait. (folyt.)
1989. június 7., szerda
|
Vissza »
|
|
Személycserék a politikai életben - 10/2. folyt.
|
Mindezt tetőzve: keresztül vitte, hogy a kormány elrendelje a vízlépcsőrendszer építésének felfüggesztését. Megállított egy olyan pusztítást, amelyre Kádár János adta ki az utasítást, és amelyet Grósz Károly szentesített, sőt meggyorsíttatott. Persze nem mindenben következetes a miniszterelnök sem. Még mindig ott ül kormányában a legsötétebb kádári, grószi időkre emlékeztető Maróthy László, akinek neve szorosan összefügg azzal, amit Bős-Nagymaros jelent. Csehák Judit sem tartozik azok közé a miniszterek közé, akikre szívesen gondolnak a kormány szociálpolitikájában érintettek. Ennek ellenére világosan látszik, hogy Grósz Károly olyan szellemet engedett ki Németh Miklós személyében a palackból, amelyet aligha képes visszaparancsolni. Igaz, a főtitkárnak ma már egyáltalán nehéz akármit is megparancsolni. Ellenére rendeződtek át a sorok az MSZMP tagságában, és a folyamat lassan már a KB-t, sőt a Politikai Bizottságot is eléri. Ez utóbbi szempontjából is fontos Németh Miklós magatartása. +++
1989. június 7., szerda
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"1989. június 7. Az EKA újból tárgyalja a KDNP felvételi kérelmét és a jelenlevők négy igen szavazattal, négy tartózkodás mellett a pártot teljes jogú tagnak felvették. Ellenszavazat nem volt."
SZER-hallgató telefonja:
"Jó napot kívánok. Itt Tóth Kálmán Budapestről a Magyar Postától. Közvetve értesültem róla,hogy a SZER megrendelt volna 16.-ára 2 darab rádióösszeköttetést budapesti Hősök tere, ill. 301-es parcellától Münchenbe. De tudomást szereztem róla,hogy nem teljesen biztos,hogy tisztázott a megrendelés. Úgy tudom, hogy Cseke úr intézkedett benne, vagy intézkedett volna. Segítségképpen ajánlom föl, hogy ha tudnak akkor hívjanak vissza, hogy tisztázzuk, hogy meg legyen minden ami kell, a nemzetközi szakasz is és minden, mert próbáltam utánajárni, s nem találtam nyomát megrendelésnek, tehát, hogy időben minden meglegyen, összejöjjön ami kell. Mondanám, akit hívni kell: Tóth Kálmán Bpesti kapcsolási szám 565o93 Köszönöm és várom a hívásukat."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|