|
|
|
|
A kinai fejleményekről
|
A kínai fejleményekről Deutschlandfunk ---------------------- Köln, 1989. június 6. A kommunista országok egymástól meglehetősen eltérő módon reagáltak arra a vérfürdőre, amit a kínai néphadsereg Pekingben a Mennyei Béke terén rendezett. A különböző reakciókat foglalja össze munkatársunk: A keletnémet kommunisták központi lapja, a Neues Deutschland átvette a kínai vezetés tézisét, miszerint a pekingi tüntetések ellenforradalmi megmozdulások voltak, s azok vezetői a szocialista rend megdöntését akarták. Moszkvában azonban nem osztották ezt a nézetet. A moszkvai rádió egyik kommentárja megállapította: a Szovjetunióban azt remélték, hogy végezetül a párbeszéd és az észszerű kompromisszum fog diadalmaskodni. Azért számoltak ezzel, mert a Szovjetunió saját szomorú tapasztalataiból tudja, milyen következményekkel járhat az erőszak alkalmazása. A Szovjetunió csak sajnálkozását tudja kifejezni a halott és sebesült tüntetők és katonák százai miatt, és hogy az események ilyen drámai módon alakultak. Magyarország még határozottabban különítette el magát a pekingi mészárlástól. Nemcsak a magyar Külügyminisztérium vette megdöbbenéssel tudomásul a katonaság brutális eljárását a polgári lakosság ellen. A budapesti rádió egyik kommentárjában kiemelte, hogy a magyarok különösen sajnálják és megvetik a Kínában történteket. Azok az 1956-os magyar népfelkelésre emlékeztetnek, amit szintén véresen eltiportak. Tragikus, hogy Kínában el akarják nyomni a nép megmozdulását. (folyt.)
1989. június 6., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Kínai fejleményekről - 7/1. folyt.
|
A semleges Jugoszláviában is hatalmas felháborodással továbbították a hírközlő eszközök a fegyvertelen pekingi diákok között rendezett vérfürdőt. A jugoszláv rádió szerint ezzel elfojtották a sokat ígérő kínai szocializmus tavaszát. Hétfőn este a TV híreiben nyomatékosan még azt is kiemelték, hogy az NDK az egyetlen európai ország, amely jogosnak tartja a kínai hadsereg eljárását a védtelen diákokkal szemben. Nemcsak az NDK van ezen a véleményen, Kuba is tüntetőleg a kínai vezetés mellé állt. Így a hivatalos kubai hírügynökség azt állította, hogy szocialistaellenes elemek terrort szítottak, és közel ezer katona haláláért felelősek. A kubai televízióban még azt is állították, hogy burzsoá elhajlók provokálták a nyugtalanságokat. Havanna egyidejűleg arra is felhasználta a pekingi eseményeket, hogy megvádolja az Egyesült Államokat: a nyugtalanságkeltőket támogatják az Amerikában lévő kínai szervezetek, hogy megdöntsék a kormányt. Lengyelországban egyrészt ugyan saját állásfoglalás nélkül közölték a pekingi mészárlást, de másrészt idézték II. János Pál pápát, aki sajnálkozását fejezte ki a tragikus események miatt. A szófiai rádió is tartózkodott hétfőn a saját kommentártól, és ahelyett idézte a brit hírügynökség és a kínai televízió jelentését a pekingi eseményekről. +++
1989. június 6., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"1989. június 7. Az EKA újból tárgyalja a KDNP felvételi kérelmét és a jelenlevők négy igen szavazattal, négy tartózkodás mellett a pártot teljes jogú tagnak felvették. Ellenszavazat nem volt."
SZER-hallgató telefonja:
"Jó napot kívánok. Itt Tóth Kálmán Budapestről a Magyar Postától. Közvetve értesültem róla,hogy a SZER megrendelt volna 16.-ára 2 darab rádióösszeköttetést budapesti Hősök tere, ill. 301-es parcellától Münchenbe. De tudomást szereztem róla,hogy nem teljesen biztos,hogy tisztázott a megrendelés. Úgy tudom, hogy Cseke úr intézkedett benne, vagy intézkedett volna. Segítségképpen ajánlom föl, hogy ha tudnak akkor hívjanak vissza, hogy tisztázzuk, hogy meg legyen minden ami kell, a nemzetközi szakasz is és minden, mert próbáltam utánajárni, s nem találtam nyomát megrendelésnek, tehát, hogy időben minden meglegyen, összejöjjön ami kell. Mondanám, akit hívni kell: Tóth Kálmán Bpesti kapcsolási szám 565o93 Köszönöm és várom a hívásukat."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|