Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › június 07.
1989  1990
1989. április
HKSzeCsPSzoV
272829303112
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
1234567
1989. május
HKSzeCsPSzoV
24252627282930
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
1989. június
HKSzeCsPSzoV
2930311234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293012
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

Állásfoglalás a nyugdíjak igazságosabb megállapításáról

"Vizsgálják felül a kirívóan magas összegű nyugdíjakat és csökkentsék különösen azon személyek nyugdíját, akik úgymond munkásmozgalmi tevékenységük jutalmául kaptak teljes fizetéssel nyugdíjas státust. A jövőre nézve is határozzák meg a nyugdíjak felső határát, és ezzel együtt lényegesen emeljék a létminimum körüli és alatti nyugdíjak összegét. A nyugdíjak reálértékének megőrzése érdekében évente meghatározott konkrét összeggel emeljék valamennyi nyugdíjas járandóságát."
SZER, Magyar híradó:

A Munkásőrség csökkentése

Az Országgyűlés honvédelmi bizottságának ülésén jelentette be Dósa István, a Munkásőrség országos parancsnokának helyettese, hogy szeptember elsejéig 30 százalékkal csökkentik a Munkásőrség állományát.

Király Béla - interjú (1. rész)

Heltai András, az MTI tudósítója jelenti:
Washington, 1989. június 4. vasárnap (MTI-tud) - A Nagy Imre és sorstársai temetésére 33 év után először hazalátogató Király Béla az MTI-nek adott interjújában kifejezte reményét, hogy a gyászszertartás alkalmából nem történik semmi olyasmi, ami megszakítaná a magyarországi változások békés folyamatát.

Király Béla, aki az 1956-os népfelkelés során a Nemzetőrség
parancsnoka, s e tisztében Nagy Imre egyik közvetlen munkatársa
volt, a Történelmi Igazságtétel Bizottság meghívására vesz részt és
mond beszédet a június 16-ikai gyászszertartáson.

    A ma 77 éves Király Béla hivatásos katona volt. 1945 után a
vezérkari tiszt nagy feladatokat kapott: tábornokként az új hadsereg
gyalogságának élén állt, majd 1950-ben az újonnan szervezett Zrinyi
Miklós Katonai Akadémia első parancsnokának nevezték ki. Egy évvel
később koholt vádak alapján halálra ítélték, s öt évi börtön után,
néhány héttel az 1956 október 23-ikén kirobbant népfelkelés előtt
szabadult. A felkelés leverése óta az Egyesült Államokban él; ott
meglett fővel történettudományi tanulmányokat végzett, majd
évtizedeken át tekintélyes New York-i egyetemek tanára volt.
Napjainkban is elismert tudományos tevékenységet folytat: az általa
alapított Atlanti Kutató és Kiadó Társulat hatvannál több kötetet
jelentetett már meg - a Columbia egyetem terjesztésében -,
túlnyomórészt a magyar történelem kérdéseiről, mind külföldön élő,
mind hazai szerzők tollából. (folyt.)


1989. június 4., vasárnap 15:42


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Király Béla - interjú (2. rész)

Király Béla New Jersey állam egy városkájában lévő otthonában
fogadta az MTI washingtoni tudósítóját. A kérdésre, mi indította
első hazai útjára, így válaszolt: - Kéthly Annával (a népfelkelésben
ugyancsak fontos szerepet játszott, szintén emigrációba kényszerült,
azóta elhúnyt szociáldemokrata politikussal - a tud.megj.) mintegy
fogadalmat tettünk: addig nem lépjük át a határt, amíg a nemzetnek
nem lesz lehetősége kifejeznie azt a tiszteletet Nagy Imre és
vértanú-társai iránt, amelyet ők kiérdemeltek. Most, hogy ez
megtörténik, haza tudok menni. Úgy hiszem, mint a nemzetőrség
egykori parancsnoka, beszélhetek a szabadságharcosok nevében - ha
persze a ,,nyugati magyarság,, nevében nem is, amint valahol írták,
hisz az emigráció annyira megosztott, hogy azt senki nem
képviselheti... Magam, őszintén szólva, nem is szeretem
megkülönböztetni a hazai vagy a külföldi magyart: aki átlépi az
ország határát, az is választhat, hogy saját elhatározásából magyar
marad - vagy pedig magyarul is beszélő amerikai válik belőle. Én és
barátaim az előbbit választottuk, s úgy véljük: a magyarnak maradás
elhatározása mellett arra is szükség van, hogy vállaljuk a magyarság
sorsát, hogy cselekedjünk is érte. Úgy érzem, én ezt tettem az
elmúlt 33 évben, az én hozzájárulásom a magyarság ügyéhez az, hogy
hazánkkal kapcsolatos tudományos irodalmat írjak, szerkesszek,
kiadjak - ezzel bizonyítottam, hogy magyar vagyok.

    - Hogyan látja e 33 év után a részvevőből lett tekintélyes
történész 1956-ot - erről tudakozódtak a következő kérdések,
amelyekre Király professzor elsőnek tömör választ adott: - Ugyanúgy,
ahogy 1956-ban... Véleményem semmit nem változott. Úgy hiszem: az,
amit elértem, hogy egy demokratikus forradalom fegyveres erőinek
élére választottak, a legmagasabb, ami elérhető. Életem fénypontja
volt ez azért is, mert Nagy Imre mellett dolgozhattam, akit a háború
vége óta ismertem, s akit mint az elmúlt száz év egyik kiemelkedő
magyar államférfiját tisztelek.

    Király Béla megítélése szerint a forradalom győzelme
vitathatatlan: hogy azt külső hatalom megdöntötte, ezen nem
változtat. Tény, hogy eltörölték a régi hatalom intézményeit, így a
két fő pillért, a sztálinista pártot és titkosrendőrséget, és
kialakultak az új hatalom intézményei: november elejére az ország, a
gazdaság az új forradalmi, népi bizottságok, tanácsok vezetése alatt
állt, megvalósult bennük, s a munkástanácsokban a közvetlen
demokrácia, Budapesten többpárti kormány működött. Olyan szilárd új
intézményrendszer alakult ki, amelyet semmilyen belső erő nem tudott
volna megdönteni - hangoztatta. (folyt.)


1989. június 4., vasárnap 15:48


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Király Béla - interjú (3. rész)

Király professzor hevesen cáfolta a nyugati szakirodalomban élő
véleményeket, hogy az ország semlegességének kinyilvánítása váltotta
volna ki a szovjet katonai beavatkozást. - Nagy Imre egyetlen olyan
reformot sem valósított meg 1956-ban, amellyel ne foglalkozott volna
már korábbi tanulmányaiban. Így 1955-ben írt arról, hogy a
Duna-medenc országainak a katonai tömböktől független, semleges
övezetet kellene alkotniuk. Akkor foglalkozott ezzel, amikor a
Szovjetunió ismételten kinyilvánította a békés egymás mellett élés,
a be nem avatkozás alapelveit - hitt ebben. Egyébként 1956-ban
fordítva történt, mint ahogy sokan állítják: nem Nagy Imre
bejelentése, a Varsói Szerződésből való kilépés váltotta ki a
szovjet beavatkozást, hanem a semlegesség kinyilvánítása az utolsó,
kétségbeesett gesztus volt arra, hogy Nagy Imre megkísérelje
feltartani a beavatkozást. A Budapesten tárgyalt vezető szovjet
politikusok, Mikojan és Szuszlov, október 30-ikára virradóra úgy
repültek haza, hogy jóváhagyásukat adták a többpártrendszerhez és a
semlegességhez - bár az utóbbit egyébként Nagy Imre nem tartotta
sürgetőnek. Ugyanazon az éjjelen született azután Moszkvában a
döntés a beavatkozásról. Köztudottak voltak annak előkészületei,
özönlöttek be a szovjet csapatok - ezek után jelentette be Nagy Imre
a kilépést a Varsói Szerződésből.

    A moszkvai döntés indítékaival kapcsolatban Király Béla
kifejtette: a jelek szerint az SZKP Politikai Bizottságában végül
többségbe kerültek a maradék sztálinisták, s nem kis szerepe volt
Zsukov honvédelmi miniszter katonai megfontolásainak: mivel a
Szovjetuniónak akkor még nem voltak interkontinentális rakétái,
nyomós szempont volt, hogy Magyarországon maradhassanak az
észak-olasz iparvidék elérésére alkalmas közepes hatótávolságú
rakéták.

    A kínai vezetés a kezdeti támogatás után ugyancsak elutasította
a magyar forradalmat és Tito jugoszláv elnököt is aggasztotta a
többpártrendszer. Ő egyébként sztálinista restaurációtól is tartott,
ezért javasolta, hogy - az eredeti szovjet elképzeléssel szemben -
ne Münnich Ferenc, hanem Kádár János alakítsa meg az új kormányt.
(folyt.)


1989. június 4., vasárnap 15:51


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Király Béla - interjú (4. rész)

Király Béla határozottan cáfolta a nézeteket, amelyek Nagy Imre
emberi gyengeségére, határozatlanságára vonatkoznak. - Ő volt az
egyetlen kommunista, aki 1947-ben szót emelt a pártok, a
szakszervezetek felszámolása, a parasztság kollektivizálása ellen.
Elvei mellett egy életen át kitartott, a legsúlyosabb helyzetben is.
Tanúk vannak rá, hogy romániai fogságában hazatérést, tisztséget
ajánlottak fel neki, ha ellenforradalomnak minősíti a forradalmat.
Ez lenne gyenge ember, aki erről még tárgyalni sem akart? Úgy
hiszem, még az akasztófa alá is hűséges kommunistaként ment - soha
nem adta fel meggyőződését.

    A kérdésre, hogyan látja a magyarországi helyzetet, Király Béla
elmondotta: - Az utolsó fél században, a háború óta felhalmozódott
problémákat csak radikális reform oldhatja meg. Ennek alapkérdése,
hogy végre a nép, amelynek nevében uralkodnak, maga határozza meg a
kormányzást, tisztességes választások, parlament, új alkotmány
alapján. Errefelé haladunk, s ezt érzésem szerint nem lehet
visszafordítani - mégha sok hamisságot el is lehet még követni.

    - Nagyon tisztelem az ellenzék programjait, azt, hogy
hangsúlyozzák: rendezetten, békésen, erőszak, bosszú nélkül akarják
a változásokat végrehajtani. Tanulnunk kell abból, ami például
Spanyolországban, vagy Uruguayban történt, ahol korábban a barikád
különböző oldalán állott emberek nem a bosszút, az erőszakot
keresik, hanem azt, hogyan tudnak együtt élni. Ez a jövő alapja. ÉÉ
nagyon remélem: nem lesznek olyan embertelen, magyartalan egyének,
bármely oldalról is, akik a temetés alkalmával provokálnának, hogy
megszakítsák ezt a békés fejlődést. (folyt.)


1989. június 4., vasárnap 16:04


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Király Béla - interjú (5. rész)

- Mit vár hazai látogatásától?

- Azt, hogy a mártírjaink előtt kifejezett tisztelet erősíti a
nemzet öntudatát, a haza szeretetét. Van immár nagyon tevékeny
vezető réteg, de nincs még aktívan politizáló tömeg - remélem, hogy
a változások sokkal szélesebb rétegeket mozgatnak majd meg. De nem
győzöm hangsúlyozni: e fokozódó tevékenység a kristálytiszta
politikai célokért maradjon békés. A temetésnek, amely, mint
remélem, mindvégig csendben, méltóságteljesen zajlik majd le,
jelképes intelemnek is kell lennie, hogy továbbra is csendben,
méltósággal, eltökélten - de erőszak, a megtorlás igénye nélkül
törekedjünk a reformpolitika sikerére. A békés folytatás, a
stabilitás alapkövetelmény ahhoz is, hogy megkapjuk azt, amit a
nyugati kormányok, köztük az amerikai, segítő szándékuk ellenére
maguk nem tudnak megadni: hogy a nyugati tőke, a technológia
beáramoljék az országba és segítse a fejlődést. Egyébként Bush elnök
látogatásának - aki egyébként nyilván nem jön üres kézzel -
lélektanilag is nagy jelentősége lesz majd a nyugati gazdasági körök
számára.

    - Az új alkotmányba talán fel kellene venni egy alapvető magyar
emberi jogot: az újrakezdés jogát... hogy ne lehessenek újra
számonkérő és igazoló bizottságok, és népbíróságok. Hogy töröljék el
a halálbüntetést, hogy ne kelljen mindegyre újra temetni
halottainkat, bevallva, hogy ártatlanokat akasztottak. Ám vizsgálják
meg tudósok, tárgyilagosan, tanulságul a jövő számára, kiket és
milyen erkölcsi felelősség terhel, de ne lehessen ennek büntetőjogi
következménye. Minden magyarnak meg kell adni az újrakezdés jogát -
mondotta az MTI-nek adott interjújában Király Béla. +++


1989. június 4., vasárnap 16:09


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:

"1989. június 7. Az EKA újból tárgyalja a KDNP felvételi kérelmét és a jelenlevők négy igen szavazattal, négy tartózkodás mellett a pártot teljes jogú tagnak felvették. Ellenszavazat nem volt."
SZER-hallgató telefonja:

"Jó napot kívánok. Itt Tóth Kálmán Budapestről a Magyar Postától. Közvetve értesültem róla,hogy a SZER megrendelt volna 16.-ára 2 darab rádióösszeköttetést budapesti Hősök tere, ill. 301-es parcellától Münchenbe. De tudomást szereztem róla,hogy nem teljesen biztos,hogy tisztázott a megrendelés. Úgy tudom, hogy Cseke úr intézkedett benne, vagy intézkedett volna. Segítségképpen ajánlom föl, hogy ha tudnak akkor hívjanak vissza, hogy tisztázzuk, hogy meg legyen minden ami kell, a nemzetközi szakasz is és minden, mert próbáltam utánajárni, s nem találtam nyomát megrendelésnek, tehát, hogy időben minden meglegyen, összejöjjön ami kell. Mondanám, akit hívni kell: Tóth Kálmán Bpesti kapcsolási szám 565o93 Köszönöm és várom a hívásukat."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD