Rendszerváltás és az MTI

	Bős-Nagymaros
Bős-Nagymaros SZER ------------- München, 1989. május 28. Világhíradó Gadó György Budapestről azt fejtegeti, hogy milyen lehetne az ellenzék és a kormány viszonya. - A Magyar Nemzet szombati, május 27-ikei vezércikke páratlan eseménynek nevezi, hogy előző nap a kormány döntése mellett tüntettek olyan társadalmi szervezetek támogatói, amilyen az eddig inkább ellenzéki milliőben mozgó Duna Kör. Meg kell azonban mondanom, hogy ezen a tüntetésen, amely a nagymarosi építkezés felfüggesztését üdvözölte, sokan épp azért nem vettek részt, mert elhibázottnak tartották a demonstrációra mozgósító felhívás alapszínezetét: a Németh Miklóst támogató, szinte kormánypárti jellegét. A tüntetés szervezői hangsúlyozták, hogy a magyar környezetvédők nem akarnak öncélúan szembehelyezkedni a kormánnyal, hanem konstruktív módon készek elismerni a helyes döntéseket. Ez eddig rendben is volna, annál is inkább, mivel a Duna Kör, akár a többi hasonló környezetvédelmi szerveződés, nem politikai párt és nem tartozik az ellenzékhez. Ugyanakkor tisztában kell lennie viszont azzal, hogy tömegei javarészt, főleg pedig legharcosabb támogatói igenis a politikai ellenzékhez tartoznak. Az ellenzéki tömegeket azonban korántsem hatotta meg annyira a nagymarosi építkezés felfüggesztése és a kormánynak ezzel összefüggő ausztriai és csehszlovákiai puhatolódzása, hogy ezek fejében készek lennének feltétlen bizalmukat nyilvánítani a még mindig kommunista kormány iránt. (folyt.) 1989. május 28., vasárnap
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Bős-Nagymaros - 1. folyt.
Figyelemre méltó, hogy eközben számosan arról igyekszenek meggyőzni a bizalmatlan közvéleményt, hogy a kormány jellegében immár döntő változás megy végbe. A Magyar Nemzet már hivatkozott vezércikke szerint például perdöntőnek látszik a magyar kormány önállósodási szándéka. Ez az önállósodás természetesen a pártközponttal szemben értendő, jóllehet Németh Miklós továbbra is a kommunista párt Politikai Bizottságának a tagja, és megváltozott összetételű kormánya egy híján még mindig csak párttagokból áll. Az is igaz persze, hogy a kommunista pártban szerveződnek a mélyre ható reformot kívánó erők és Németh Miklós mind nagyobb mértékben támaszkodhat rájuk. Elismerem akár azt is, hogy a PB-tag kormányfő ehhez a párton belüli küzdelemhez igényt tarthat az ellenzék jóindulatára. Ebben az értelemben magam is helyeslem, hogy a május 26-iki tüntetés szervezői alá kívánták támasztani a kormányfő döntését, illetve ezáltal erősíteni kívánták pozícióját a konzervatívokkal és a centrummal szemben. Ám tökéletesen megértem, ha az ellenzéki tömegek keveslik Németh Miklós és a kormány intézkedéseit, sőt erőtlennek tartják szembeszegülését a Grósz-féle csoporttal. A Magyar Nemzet cikkírójának véleményével szemben nem az a perdöntő, hogy a kormánynak szándéka-e az önállósodás, hanem az, hogy valóra váltja-e szándékát. A párton belül sem jelent még minőségi változást, hogy a reformkörök megszerveződnek, miközben Horn Gyula kijelenti, hogy a pártban nincs válság, és ilyen módon elkendőzi a konfliktust, hanem csak a reformerők teljes győzelme hozná meg a fordulatot. Nehéz elképzelni ezt a győzelmet addig, amíg Grósz Károly ül a főtitkári székben és amíg nyíltan meg nem ütköznek a konzervatívokkal. (folyt.) 1989. május 28., vasárnap
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Bős-Nagymaros - 2. folyt.
Lengyel László, az ismert reformközgazdász május elején épp az új elgondolást körvonalazta, hogy az MSZMP helyett a kormány váljék új hatalmi központtá. De azzá lehet-e, amíg nem szánja rá magát, hogy szembeszálljon a pártközponttal? És rászánhatja-e magát, amíg a kormányfő és miniszterei csaknem mind párttagok, és amíg az ellenzékkel szemben egyetlen döntésformáló erő létezik, a pártközpont, a pártapparátus? Miféle programja lehetne egy olyan kommunista kormánynak, mely elszakadt a saját hatalmi támaszától és gyökereitől? Lengyel László szerint a kormánynak a mindennapi tennivalókkal kellene foglalkoznia, de úgy, hogy ne kötelezhesse el magát egyetlen stratégiai kérdésben sem. Ezekre a nemzeti kerekasztal mellett szülessenek döntések. +++ 1989. május 28., vasárnap
Vissza »