Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › június 07.
1989  1990
1989. április
HKSzeCsPSzoV
272829303112
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
1234567
1989. május
HKSzeCsPSzoV
24252627282930
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
1989. június
HKSzeCsPSzoV
2930311234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293012
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

Állásfoglalás a nyugdíjak igazságosabb megállapításáról

"Vizsgálják felül a kirívóan magas összegű nyugdíjakat és csökkentsék különösen azon személyek nyugdíját, akik úgymond munkásmozgalmi tevékenységük jutalmául kaptak teljes fizetéssel nyugdíjas státust. A jövőre nézve is határozzák meg a nyugdíjak felső határát, és ezzel együtt lényegesen emeljék a létminimum körüli és alatti nyugdíjak összegét. A nyugdíjak reálértékének megőrzése érdekében évente meghatározott konkrét összeggel emeljék valamennyi nyugdíjas járandóságát."
SZER, Magyar híradó:

A Munkásőrség csökkentése

Az Országgyűlés honvédelmi bizottságának ülésén jelentette be Dósa István, a Munkásőrség országos parancsnokának helyettese, hogy szeptember elsejéig 30 százalékkal csökkentik a Munkásőrség állományát.

Független Jogász Fórum

Független Jogász Fórum SZER
---------------------- München, 1989. május 15.
     Leírva: 1989. május 16.
     Figyelő


    A Figyelő mai adásában munkatársunk, Farkas Péter a Független
Jogász Fórum képviselőjével, Kónya Imrével készített beszélgetését
sugározzuk.

    Kónya Imre bemutatja hallgatóinknak ezt a független szervezetet,
és kifejti véleményét a legfontosabb új törvényekről.

    - A Független Jogász Fórum lényegében tavaly ősz óta működik,
azonban tagsággal rendelkező társadalmi szervezet még csak idén
januárban alakult. Akkor a résztvevők elfogadták az alapítólevelet,
ami a Független Jogász Fórum feladatát abban jelölte meg, hogy a híd
szerepét töltse be a hatalom és a társadalom között.

    Dr. Kónya Imre ügyvéddel, a Független Jogász Fórum
képviselőjével beszélgetek, és arról kérdezem, hogy hol tart ma,
1989 tavaszán ez a hídépítés?

    - Igen. Sok minden eltelt azóta, hogy januárban megalakultunk.
Tartottunk több tanácskozást, ennek során állásfoglalásokat
fogadtunk el.

    - Melyek voltak a legfontosabb állásfoglalások körülbelül
időrendben?

    (Mind a ketten egyszerre beszélnek
) (folyt.)


1989. május 15., hétfő


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Független Jogász Fórum - 1. folyt.

törvénytervezetet, amellyel kapcsolatosan úgy foglaltunk állást,
hogy az egész úgy rossz, ahogy van, és ezen a tanácskozásunkon éppen
ezért inkább azokat az irányokat igyekeztünk megvitatni és
meghatározni, amelyek a választójog szabályozásánál általunk
kívánatosnak vélt irányokat meg is határoztuk és ilyen értelmű
állásfoglalást fogadtunk el. Sőt akkor felállíttunk egy
munkabizottságot, azzal a feladattal, hogy az elfogadott
alapelveknek megfelelő komplett választójogi törvénytervezetet
készítse el. Erre aztán sor is került, két hónapi munkával ez a
munkabizottság elkészítette ezt a választójogi törvénytervezetet.
Ezeket megküldtük a különböző független szervezeteknek
tájékoztatásul.

    A következő lépés az a sztrájktörvény tervezetének, illetőleg a
Munkatörvénykönyv módosítására vonatkozó tervezetnek a megvitatása
volt, valamint az alkotmánykoncepció megtárgyalása. Mindkettő
vonatkozásában megvitattunk és elfogadtunk egy állásfoglalást. Az
alkotmánykoncepcióval kapcsolatban elsődlegesen az alkotmányozás
menetével összefüggésben hoztunk...

    - Most álljunk itt meg egy pillanatra. Minden jogrendszernek a
legfontosabb része az alkotmány. Mindegy, hogy ez írott, vagy
szokásjogból összeálló, ahogy Magyarországon is volt lényegében a
második világháború előtt az úgynevezett ezeréves alkotmány, ami
biztosított egy meghatározott, jól körülírható alkotmányos rendet.
Mi most, mi ma a Független Jogász Fórum álláspontja? Szükség van-e
ma a társadalmi mozgás jelenlegi fázisában új alkotmányra, amelyet a
jelenlevő Országgyűlés hozna meg? (folyt.)


1989. május 15., hétfő


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Független Jogász Fórum - 2. folyt.

- Igen. Ha így teszi fel a kérdést, akkor a válasz egyértelmű,
hogy a jelenlegi Országgyűlés az nem alkotmányozhat. Ez nyilvánvaló
és ebben teljesen egyöntetű egyébként a független szervezeteknek az
álláspontja, a Független Jogász Fórum álláspontja is ez volt már
annak idején, amikor a választójogi törvénnyel összefüggésben ez a
kérdés is felmerült.

    Ugyanakkor azonban az is biztos, hogy egy új alkotmányra szükség
van, azért, mert az ezeréves alkomtányt követően azért mégiscsak
született 1949-ben egy írott alkotmány, amely már meghozatalakor sem
volt megfelelő, és ma pedig mindenképpen elavult.

    Én úgy gondolom, hogy itt ma a legfontosabb az egész politikai
berendezkedésnek a gyökeres átalakítása, és ez pedig átfogóan csak
egy új alkotmány révén valósítható meg.

    - Kiejtette azt a szót, hogy átalakítás, változás. A Független
Jogász Fórum márciusban felhívást intézett a magyarországi független
politikai szervezetekhez, ebből idézek most néhány mondatot:

    "A nemzet jövője érdekében (...). Az 1917-ben a szocializmus
felépítésének jelszavával indított, nagyforgású történelmi kísérlet
elbukott. Az a tény, hogy az érintett országok egyöntetűen
leszakadtak a világ élvonalától, nem egy adott vezetés
alkalmatlanságát, hanem a vállalkozás lehetetlenségét bizonyítja.

    A továbbiakban: a felzárkózás esélyének megteremtése ezért csak
az egész társadalmi, gazdasági, politikai berendezés gyökeres
megváltoztatása árán lehetséges".

    A felhívás a későbbiekben is többször visszatér erre. Teljes
átalakítás, gyökeres átalakítás, a változtatás (....)
megfogalmazásnak formájában. Változás azonban többféle irányban
lehetséges: előre, hátra és oldal irányban is. Nem lett volna-e
jobb, a változás irányát, politikai tartalmát meghatározni? Ez
nagyon bizonytalan az én szememben legalábbis. (folyt.)


1989. május 15., hétfő


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Független Jogász Fórum - 3. folyt.

FJF-interjú - Nem érzem, hogy bizonytalan, mert a felhívás
egésze, egészéből nyilvánvaló, hogy a gyökeres politikai változás az a
demokratikus Magyarország megteremtése, tehát az irány ezzel adva van.
    - A demokrácia szóval már nagyon sokszor éltek és visszaéltek a
történelem folyamán, különösen az elmúlt négy-öt évtizedben. A
fejlődést egy társadalmi berendezkedés biztosítja a XX. században,
ez a polgári demokrácia. Ez hozott a tagjai többségének anyagi
boldogulást, ez biztosította az állampolgári szabadságjogokat, és ez
biztosítja a gazdasági fejlődést.

    Nem lett volna-e világosabb megfogalmazni, hogy polgári
demokráciát akarunk?

    - Nem gondolom, mert a demokrácia elé tett minden jelző egyfajta
szűkítést jelent. A polgári demokrácia az csak abból az igényből
fakadhat, hogy az úgynevezett szocialista demokrácia ellentételeként
fogalmazzunk meg polgári demokráciát, véleményem szerint éppen az a
tiszta dolog, ha csak demokráciáról beszélünk.

    - Térjünk vissza most a hídépítéshez. A hatalom, tehát az MSZMP
és az alternatív vagy ellenzéki szervezetek kapcsolatában hogy látja
ön, dr. Kónya Imre a Független Jogász Fórum képviselője az MSZMP
politikai vonalvezetését? Milyen politikát, milyen taktikát követ ma
az MSZMP?

    - Még mindig az a jellemző az oszd meg és uralkodj elve alapján,
nyilvánvaló, hogy az MSZMP számára az a kedvező, hogyha ezek a
független szervezetek nem egységesen lépnek fel, és külön-külön,
esetleg egymással ellentétes álláspontjaikra helyezik a hangsúlyt és
ily módon szétforgácsolják az erejüket. (folyt.)


1989. május 15., hétfő


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Független Jogász Fórum - 4. folyt.

- Beszéljünk most a választójogi törvényről. Utoljára 1985-ben
tartottak Magyarországon általános parlamenti választásokat a 83-as
választójogi törvény alapján. Mi a Független Jogász Fórum
álláspontja? Milyen választójogi törvényre lenne szükség, amely
alapján a következő, tehát a jövő évi parlamenti választásokat már
le kellene bonyolítani?

    - Igen. Vagy jövő évi, vagy az előrehozott választásokat,
mindenesetre a legközelebbi választásokat a Független Jogász Fórum
határozott állásfoglalása és kifejezett állásfoglalása szerint egy
kimondottan és deklaráltan ideiglenes jellegű, a felemás politikai
helyzetnek megfelelően szükségeszerűen felemás választójogi törvény
alapján kell lebonyolítani, amelyet kifejezetten erre az egyszeri
alkalomra hoznak, és amelynek az a lényege, hogy a helyzetnek
megfelelő felemás módon, vegyes választójogi rendszer alapján.

    - Ez mit jelent?

    - Ez azt jelenti, hogy alapvetően az egyéni választókerületi
rendszernek kell érvényesülnie, de a szervezeteknek, a pártoknak a
lajstromai is szerephez kell, hogy jussanak, azon kívül a jelelölési
rendszerben a pártok és egyéb társadalmi szervezetek mellett az
állampolgárok meghatározott csoportjainak, a választópolgárok
meghatározott csoportjainak is közvetlen jelölési jogának kell
lenni. Tehát egy ilyen kombinált választójogi törvényt kell most
feltehetően elfogadni, amelyet kifejezetten erre az egyszeri
alkalomra hoznak, és amelynek az a célja, hogy általa leginkább
biztosítva legyen: valóban a társadalom szabadon válassza meg
képviselőit, tehát a leginkább hiteles emberek jussanak be a
parlamentbe. (folyt.)


1989. május 15., hétfő


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Független Jogász Fórum - 1/5. folyt.

- Mindehhez azonban nem elég a jó törvény. Tudjuk azt, hogy a
magyar történelem bővelkedik az utóbbi évtizedekben kölönféle
választási manipulációkban és választási csalásokban. Nem akarom itt
felmérni a történelmet a kékcédulás választásokkal, vagy azzal a
történelmi helyzettel, amikor ugyan a Kisgazdapárt abszulút
többséget kapott, mégsem tudott egyedül kormányt alapítani.
Felhozhatnék más példákat is. Tudjuk, hogy van egy jó törvényünk,
egy jó választójogi törvényünk. Közel sem biztos, hogy ez önmagában
garantálja a választások tisztaságát. A szavazatokat ugyanis össze
kell számolni. És ha a szavazatokat még helyesen és korrektül
számolják is össze, ez még mindig nem biztosítja a mai
Magyarországon, hogyha az MSZMP veszít, szépen ki is sétál a
hatalomból. Milyen garanciák kellenének?

    - Azt gondolom, hogyha a politikai helyzet úgy alakul, hogy egy
korrekt választójogi törvényt sikerül elfogadtatni, az önmagában azt
jelenti, lényegesen kisebbek lesznek azok a veszélyek, amelyeket ön
itt részletezett. Nyilvánvaló, hogy ezek a veszélyek megvannak,
meglesznek mindig, és önmagában a korrekt választói törvény nem
jelent biztosítékot a szabad és tiszta választásokra, de
mindenképpen előféltetele annak.

    - Hadd mondjak konkrétumot. A választásokat Magyarországon
jogszabály alapján a Hazafias Népfront bonyolítja le, országos és
helyi szervei. Mindenki tudja, hogy a Hazafias Népfront országos
tanácsa, a párt, mondhatom fiókszerevezete, a párt kezében van.
Milyen szerepe lehet ezek után a választások lebonyolításában a
Hazafias Népfrontnak? (folyt.)


1989. május 15., hétfő


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Független Jogász Fórum - 1/7. folyt.

Az egy valóságos ellentmondás amit ön mond, hogy egyértelmű:
ahhoz, hogy egy hiteles Országgyűlés jöhessen létre, egy valódi
népképviseleti testület, ahhoz még ennek a parlamentnek kell
minimálisan a párttörvényt és választójogi törvényt meghoznia. Ezt
az ellentmondást csak úgy lehet feloldani, illetőleg feloldani
sehogysem lehet, ez az ellentmondás megvan, de úgy lehet csökkenteni
ennek az ellentmondásnak az élét, hogyha az Ellenzéki Kerekasztal és
az MSZMP közötti kétoldalú kemény politikai tárgyalások során
állapodnak meg ennek a választójogi törvénynek és ennek a
párttörvénynek a feltételeiben.

    Tehát nem megy az a fajta törvényalkotási mechanizmus, ami eddig
ment, hogy MSZMP, Igazságügyi Minisztérium, ál-társadalmi vita,
ál-parlamentí törvény. Nyilvánvaló: ez a vonal ezekben a kérdésekben
nem mehet, hiszen tulajdonképpen már a grundon sem divat az, hogyha
futballozunk, akkor a szabályokat az határozza meg, akié a labda,
ebben azért meg szoktak előtte egyezni.

    - Végezetül arról kérdezem dr. Kónya Imre ügyvédet, a Független
Jogász Fórum képviselőjét, hogy mindezekről a kérdésekről,
amelyekről itt most beszéltünk, hogyan nyilvánít véleményt, vagy
egyáltalán véleményt nyilvánít-e. A társadalom szélesebb rétege a
vidék, a falu, vagy legalábbis a nagyobb városok. Van-e valamilyen
visszhang, hogy itt Budapesten folynek az ország jövőjét meghatározó
törvényelőkészítő munkálatok.

    - Kevés a visszajelzés, ez kétségtelen, de a magam részéről
azért nincsenek kétségeim a társadalom véleményét illetően. (folyt.)


1989. május 15., hétfő


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Független Jogász Fórum - 1/8. folyt.

Én azért úgy gondolom, szemben például komoly alkotmányjogászok
véleményével, akik úgy fogalmaznak, hogy a társadalom nincs
felkészülve jelenleg egy szabad választásra..

    - Ne legyünk ilyen titokzatosak, kikről van szó?

    - Például nemrég egy cikkben fejtette ki Szücs Péter azt a
véleményét, hogy fel kellene oszlatni a parlamentet, negatívan
foglalt állást, nem kéne feloszlatni a parlamentet és ő úgy
gondolja, hogy azért, mert a társadalom nincs felkészülve még, de
nincsenek felkészülve a független szervezetek, sőt maga az MSZMP sem
egy ilyen választásra.

    Ezzel kapcsolatban nekem az a véleményem, hogy a társadalmat
hagyjuk, mert az igencsak fel van készülve, hiszen 40 éve vár erre a
pillanatra, hogy szabadon választhasson. Ami a független
szervezeteket és az MSZMP-t illeti, azok valóban nincsenek ez idő
szerint felkészülve, de én a magam részéről úgy érzem, hogy nem is
ez a lényeges, mert kevéssé jelentős, melyik szervezet hány
képviselőt juttat be a parlamentbe, illetőleg hány független
képviselő kerül majd be ebbe az új Országgyűlésbe. A fontos az, hogy
maga a nép végre szabadon választhasson.

    Azt érzem fontosnak, hogy létrejöjjön ez az új parlament, egy
valódi népképviseleti szervezet mielőbb, amely alkalmas az
alkotmányozásra, mert a gyökeres politikai fordulat azért jogilag
csak egy új alkotmánnyal teremthető meg. És nem biztos, hogy van
olyan sok idő még, nem biztos, hogy az emberek türelme olyan sokáig
eltart, ameddig lejár ennek a régi Országgyűlésnek a mandátuma. +++


1989. május 15., hétfő


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Független Jogász Fórum - 1/5. folyt.

- Azt gondolom, hogyha a politikai helyzet úgy alakul, hogy egy
korrekt választójogi törvényt sikerül elfogadtatni, az önmagában azt
jelenti, lényegesen kisebbek lesznek azok a veszélyek, amelyeket ön
itt részletezett. Nyilvánvaló, hogy ezek a veszélyek megvannak,
meglesznek mindig, és önmagában a korrekt választói törvény nem
jelent biztosítékot a szabad és tiszta választásokra, de
mindenképpen előféltetele annak.

    - Hadd mondjak konkrétumot. A választásokat Magyarországon
jogszabály alapján a Hazafias Népfront bonyolítja le, országos és
helyi szervei. Mindenki tudja, hogy a Hazafias Népfront országos
tanácsa, a párt, mondhatom fiókszerevezete, a párt kezében van.
Milyen szerepe lehet ezek után a választások lebonyolításában a
Hazafias Népfrontnak? (folyt.)


1989. május 15., hétfő


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Független Jogász Fórum - 1/6. folyt.

- Igen, a jelenlegi választói törvény alapján bonyolítja le a
Hazafias Népfront, nyilvánvaló, hogy az új választások során a
Hazafias Népfront ilyen szerephez nem juthat.

    - Na most még egy dolog miatt van itt egy nagyon visszás
helyzet. Beszélünk pártról, párttörvény előtt vagyunk. Mi a
Független Jogász Fórum véleménye, álláspontja a menetrend
kérdéséről? Az alkotmányról már beszéltünk, hogy azzal még várni
kéne, hogy ne ez a parlament fogadja el az új alkotmányt, hogy az
hiteles legyen. Nyilvánvalóan a társadalom szemében nem lehet
hiteles egy olyan törvény, amelyet olyan parlament fogad el,
amelynek a háromnegyed része párttag, és a párt kezében van, az
MSZMP kezében van, tehát bizonyos fokig érzékelem itt az idő
szorítását is.

    Nem rendelkezünk párttörvénnyel és nem rendelkezünk választójogi
törvénnyel. Ezt a kettőt hogy lehetne összeegyeztetni, melyik a
sürgősebb, és mi legyen bennük? Mind a kettő ideiglenes legyen, vagy
végleges? Mind a kettőt jobb híján a parlamentnek kell meghozni. De
akkor itt felmerült az a gondolat, hogy egy egyszeri alkalomra
összehívandó nemzetgyűlést állítsanak fel.

    - Nem, a választói törvény és a párttörvény meghozatala
vonatkozásában ez nyilvánvaló, azért nem merülhet fel, mert még egy
ilyen egyszeri alkalomra létrehozandó nemzetgyűlést is valamilyen
választójogi törvény alapján kellene megválasztani, és az
nyilvánvaló nem megfelelő, hogy valami alkudozás útján, a nép feje
fölötti kijelöléssel hozzanak létre valami testületet, mert az nem
lenne hitelesebb, mint a jelenlegi parlament, az ugyanolyan lenne.
(folyt.)


1989. május 15., hétfő


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Független Jogász Fórum - 1/7. folyt.

lenne hitelesebb, mint a jelenlegi parlament, az ugyanolyan lenne.

Az egy valóságos ellentmondás amit ön mond, hogy egyértelmű:
ahhoz, hogy egy hiteles Országgyűlés jöhessen létre, egy valódi
népképviseleti testület, ahhoz még ennek a parlamentnek kell
minimálisan a párttörvényt és választójogi törvényt meghoznia. Ezt
az ellentmondást csak úgy lehet feloldani, illetőleg feloldani
sehogysem lehet, ez az ellentmondás megvan, de úgy lehet csökkenteni
ennek az ellentmondásnak az élét, hogyha az Ellenzéki Kerekasztal és
az MSZMP közötti kétoldalú kemény politikai tárgyalások során
állapodnak meg ennek a választójogi törvénynek és ennek a
párttörvénynek a feltételeiben.

    Tehát nem megy az a fajta törvényalkotási mechanizmus, ami eddig
ment, hogy MSZMP, Igazságügyi Minisztérium, ál-társadalmi vita,
ál-parlamentí törvény. Nyilvánvaló: ez a vonal ezekben a kérdésekben
nem mehet, hiszen tulajdonképpen már a grundon sem divat az, hogyha
futballozunk, akkor a szabályokat az határozza meg, akié a labda,
ebben azért meg szoktak előtte egyezni.

    - Végezetül arról kérdezem dr. Kónya Imre ügyvédet, a Független
Jogász Fórum képviselőjét, hogy mindezekről a kérdésekről,
amelyekről itt most beszéltünk, hogyan nyilvánít véleményt, vagy
egyáltalán véleményt nyilvánít-e. A társadalom szélesebb rétege a
vidék, a falu, vagy legalábbis a nagyobb városok. Van-e valamilyen
visszhang, hogy itt Budapesten folynek az ország jövőjét meghatározó
törvényelőkészítő munkálatok.

    - Kevés a visszajelzés, ez kétségtelen, de a magam részéről
azért nincsenek kétségeim a társadalom véleményét illetően. (folyt.)


1989. május 15., hétfő


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Független Jogász Fórum - 1/8. folyt.

Én azért úgy gondolom, szemben például komoly alkotmányjogászok
véleményével, akik úgy fogalmaznak, hogy a társadalom nincs
felkészülve jelenleg egy szabad választásra..

    - Ne legyünk ilyen titokzatosak, kikről van szó?

    - Például nemrég egy cikkben fejtette ki Szücs Péter azt a
véleményét, hogy fel kellene oszlatni a parlamentet, negatívan
foglalt állást, nem kéne feloszlatni a parlamentet és ő úgy
gondolja, hogy azért, mert a társadalom nincs felkészülve még, de
nincsenek felkészülve a független szervezetek, sőt maga az MSZMP sem
egy ilyen választásra.

    Ezzel kapcsolatban nekem az a véleményem, hogy a társadalmat
hagyjuk, mert az igencsak fel van készülve, hiszen 40 éve vár erre a
pillanatra, hogy szabadon választhasson. Ami a független
szervezeteket és az MSZMP-t illeti, azok valóban nincsenek ez idő
szerint felkészülve, de én a magam részéről úgy érzem, hogy nem is
ez a lényeges, mert kevéssé jelentős, melyik szervezet hány
képviselőt juttat be a parlamentbe, illetőleg hány független
képviselő kerül majd be ebbe az új Országgyűlésbe. A fontos az, hogy
maga a nép végre szabadon választhasson.

    Azt érzem fontosnak, hogy létrejöjjön ez az új parlament, egy
valódi népképviseleti szervezet mielőbb, amely alkalmas az
alkotmányozásra, mert a gyökeres politikai fordulat azért jogilag
csak egy új alkotmánnyal teremthető meg. És nem biztos, hogy van
olyan sok idő még, nem biztos, hogy az emberek türelme olyan sokáig
eltart, ameddig lejár ennek a régi Országgyűlésnek a mandátuma. +++


1989. május 15., hétfő


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:

"1989. június 7. Az EKA újból tárgyalja a KDNP felvételi kérelmét és a jelenlevők négy igen szavazattal, négy tartózkodás mellett a pártot teljes jogú tagnak felvették. Ellenszavazat nem volt."
SZER-hallgató telefonja:

"Jó napot kívánok. Itt Tóth Kálmán Budapestről a Magyar Postától. Közvetve értesültem róla,hogy a SZER megrendelt volna 16.-ára 2 darab rádióösszeköttetést budapesti Hősök tere, ill. 301-es parcellától Münchenbe. De tudomást szereztem róla,hogy nem teljesen biztos,hogy tisztázott a megrendelés. Úgy tudom, hogy Cseke úr intézkedett benne, vagy intézkedett volna. Segítségképpen ajánlom föl, hogy ha tudnak akkor hívjanak vissza, hogy tisztázzuk, hogy meg legyen minden ami kell, a nemzetközi szakasz is és minden, mert próbáltam utánajárni, s nem találtam nyomát megrendelésnek, tehát, hogy időben minden meglegyen, összejöjjön ami kell. Mondanám, akit hívni kell: Tóth Kálmán Bpesti kapcsolási szám 565o93 Köszönöm és várom a hívásukat."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD