|
|
 |
|
 |
Az Országgyűlés májusi ülésszakának napirendje (1.rész)
|
1989. május 9., kedd - Szerdán délelőtt 10 órakor megkezdi munkáját az Országgyűlés májusi ülésszaka. A törvényhozókat - alkotmányos jogával élve - Szűrös Mátyás, a Ház elnöke hívta össze.
A májusi ülésszak előreláthatólag csütörtökön záruló első
fordulójának munkanapjai intenzív törvénykezéssel telnek. Az elmúlt
hónapok feszített ütemű törvényalkotói tevékenységének szerves
részeként számos jogszabály-módosítási indítvány kerül a Parlament
elé. A legjelentősebb indítványok között a testületre vár az
Alkotmány kiegészítésére vonatkozó tövényjavaslat tárgyalása,
illetve ezzel szoros összefüggésben annak a csaknem másfél évtizedes
törvénynek a módosítása, amely a kormány tagjainak és az
államtitkároknak a felelősségéről szól. E két módosítási tervezettel
összhangban megújulnak maguk a Házszabályok is.
A jelentőségüknél fogva a napirend élére sorolt
jogszabály-változások egy új, jelentős jogintézmény megszületését
teszik lehetővé. Az állami élet szabályrendszerébe újonnan beépülő
bizalmatlansági indítvány, illetve ennek fordítottja, a bizalmi
szavazás már a készülő új alkotmány szellemét tükrözi. Bevezetését a
szakemberek a hatalmi ágak megosztására épülő államszervezet fékek
és ellensúlyok rendszerének egyik fontos új elemeként értékelik.
Az előkészítés során legtöbb vitát éppen az a feszültség
éleztette, amely a modern államszervezési elveket tükröző
jogintézmény és annak jobbára még változatlan jogi, társadalmi
környezete között keletkezik. A tervezet kimunkálására vállalkozó
jogi bizottság a problémák ellenére úgy határozott, hogy a módosító
indítványokat az Országgyűlés elé terjeszti, mert az új
jogintézményre feltétlenül szükség van a Parlament és a kormány
kapcsolatának szabályozásában. A bizottság az indítvány több
előírásával kapcsolatban a vitákat is tükröző alternatív javaslatot
terjeszt a törvényhozók elé.
Így például a bizalmatlansági szavazás elrendeléséhez szükséges
arányt a megválasztott képviselők számának egynegyedében, illetve
egyötödében javasolja megállapítani. Ajánlásaik közé tartozik, hogy
a beterjesztett indítványokról öt napon túl, viszont 15 napon belül
döntsenek a képviselők, s a bizalmat vesztett kormány utódját
legkésőbb 60 nap elteltével válassza meg az Országgyűlés (folyt.köv.)
1989. május 9., kedd 14:36
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"1989. június 7. Az EKA újból tárgyalja a KDNP felvételi kérelmét és a jelenlevők négy igen szavazattal, négy tartózkodás mellett a pártot teljes jogú tagnak felvették. Ellenszavazat nem volt."
SZER-hallgató telefonja:
"Jó napot kívánok. Itt Tóth Kálmán Budapestről a Magyar Postától. Közvetve értesültem róla,hogy a SZER megrendelt volna 16.-ára 2 darab rádióösszeköttetést budapesti Hősök tere, ill. 301-es parcellától Münchenbe. De tudomást szereztem róla,hogy nem teljesen biztos,hogy tisztázott a megrendelés. Úgy tudom, hogy Cseke úr intézkedett benne, vagy intézkedett volna. Segítségképpen ajánlom föl, hogy ha tudnak akkor hívjanak vissza, hogy tisztázzuk, hogy meg legyen minden ami kell, a nemzetközi szakasz is és minden, mert próbáltam utánajárni, s nem találtam nyomát megrendelésnek, tehát, hogy időben minden meglegyen, összejöjjön ami kell. Mondanám, akit hívni kell: Tóth Kálmán Bpesti kapcsolási szám 565o93 Köszönöm és várom a hívásukat."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|