|
|
|
|
A Budapesti Pártbizottság kibővített ülése (2. rész)
|
Egyetért a testület a helyi és az országos pártszavazás intézményének bevezetésével, alkalmanként egyeztető bizottságok létrehozásával. Ezt követően a pártbizottság megvitatta a lakókörnyezeti politikai munka helyzetét és javaslatokat tárgyalt e munka megújulására és feladataira. A pártbizottság hangsúlyozta, hogy a lakóterületi munka a jövőben a politikai küzdőtér fontos színterévé válik. Ezért a területi pártmunkában koncepcióváltásra, új politikai stílusra, új gondolkodásra van szükség. A lakóterületi munka megújítása érdekében a testület a továbbiakban kulcskérdésnek tartja a munkahelyi és a lakóterületi dolgozó és a nyugdíjas párttagok politikai együttműködését, az egész párttagság közéleti területi aktivitásának növelését. Ennek útja a körzeti pártszervezetek mellett az aktív dolgozók lakóterületi alapszervezetei megalakításának lehetősége, a munkahelyi és a lakóterületi alapszervezetek együttműködésének kialakítása. E célok elérése érdekében a pártbizottság javasolja lakóterületi politikai központok kialakítását, a pártapparátus egy részének a lakóterületi politikai munkára történő átirányítását, a lakóterületi pártszervek működéséhez az eszközök és a lehetőségek jobb kihasználását. A testület döntött arról is, hogy a közeljövőben napirendre tűzi a párt befolyásának, kapcsolatai alakulásának vizsgálatát a fővárosi munkásság körében, különös tekintettel arra, hogy az elmúlt évek gazdasági, politikai változásait, ezek gyorsaságát, rövid távú hatásait az átlagosnál nehezebben viselik el a munkások. Létérdekünk a fővárosi munkások széles körű megnyerése céljainknak, reformpolitikánknak - hangsúlyozták a testületi ülésen -, mivel a párt legnagyobb bázisát jelentik. A tennivalók kimunkálására a testület két munkacsoportot hozott létre. A testület felmentette a pártbizottsági és végrehajtó bizottsági tagságából Magyar Kálmánt, mivel korábban az MSZMP Központi Bizottságának tagjává választották. A Budapesti Pártbizottság tagjává választották Bielek Józsefet, a Fővárosi Tanács elnökét, Fabriczki Andrást, a XIX. kerületi pártbizottság első titkárát, Huszár Tibor akadémikust, egyetemi tanárt és Zentai Gábort, a IV. kerületi pártbizottság első titkárát. A végrehajtó bizottság tagja lett Fabriczki András, Huszár Tibor, Koltay Gábor filmrendező, a Budapesti Szabadtéri Színpadok igazgatója és Zentai Gábor. A testület kinevezte a pártbizottság osztályvezetőjének Hernádi Károlyt. (folyt.köv.)
1989. április 24., hétfő 00:00
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A Budapesti Pártbizottság kibővített ülése (3. rész)
|
A pártbizottság - nyugállományba vonulása miatt - 1989. június 30-ai hatállyal felmentette főszerkesztői megbizatása alól Paizs Gábort, és június elsejétől az Esti Hírlap főszerkesztőjének kinevezte Maros Dénest. A pártbizottság felhívást fogadott el május elseje megünneplésével kapcsolatban. Az MSZMP Budapesti Bizottsága csatlakozik és támogatja a SZOT kezdeményezését a május elsejei felvonulásra, politikai nagygyűlésre és az azt követő majálisokra - hangzik a felhívás. Egyben felhívással fordul a fővárosi kommunistákhoz: ünnepeljünk együtt, tegyünk hitet a demokratikus szocializmus mellett, ápoljuk a nemzetközi munkásmozgalom nemes hagyományait. A Budapesti Pártbizottság a fellendülés, a demokrácia, a szocializmus jelszavainak jegyében hívja mindazokat közös ünneplésre, akik részt kívánnak vállalni az ország, a nép előtt álló társadalmi problémák megoldásából. Azokat, akik elkötelezetten haladnak az MSZMP-vel és a többi baloldali erővel, azokat, akik ugyan más platformon állnak, de jobbító szándékkal. Azokat, akik ma még talán visszahúzódnak, de keresik a cselekvés, a csatlakozás lehetőségét. Valljuk, hogy május 1-je mindenütt a világon egyet jelent az értékteremtő munka tiszteletével, a világ dolgozóinak összefogásával és a nemzetköziséggel. Ezért hívunk mindenkit és támogatjuk mindazok szándékát, akik új módon, a munkásmozgalom értékeit felelevenítve, az ünnep igazi rangjához és hagyományaihoz méltó tanúságtételre törekednek. (MTI)
1989. április 24., hétfő 00:00
|
Vissza »
|
|
A Budapesti Pártbizottság kibővített ülése (1. rész)
|
1989. április 24., hétfő - Jassó Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Budapesti Pártbizottság első titkára elnökletével hétfőn kibővített ülést tartott a Budapesti Pártbizottság. Az ülésen részt vettek a kerületi pártbizottságok első titkárai, a főváros állami, társadalmi és tömegszervezeteinek vezetői, a pártbizottság osztályvezetői.
Steiner Arnold titkár előterjesztésében véleménycserére került sor a párton belüli platformszabadsággal kapcsolatos elképzelésekről, javaslatokról, a Budapesti Pártbizottság álláspontjáról. Ezen a napirenden részt vettek a Baloldali Alternatíva Egyesülés, a Budapesti Reformkör, a Demokratikus Szocializmusért Fórum és a Münnich Ferenc Társaság képviselői. A pártbizottság hangsúlyozta: a platformszabadság elvének meghirdetése és érvényesítése fontos lépés a párt-demokrácia kiterjesztésében. A párttagság számára a platformszabadság elvei és gyakorlata azonban nem eléggé ismert, ezért ennek elsajátítására, működtetésére fel kell készülni. Döntő kérdés, hogy ne legyen öncélú, hanem a közös akarat, a megújuló politikai irányvonal kialakítását segítse. A platformszabadság önmagában véve nem biztosítja a párt megújulását, de elengedhetetlen feltétele annak. Ezért elsőrendű fontosságú, hogy tisztázzuk a párt jellegét, működésének elveit, programját, az új helyzetnek megfelelően fogalmazzuk meg szervezeti szabályzatát, a párttagok jogainak és kötelezettségeinek alkotmányát, alakítsuk ki a párt demokratikus választási rendszerét. Kedvező - hangsúlyozta a pártbizottság -, hogy vélemények cseréjére horizontálisan is lehetőség nyílik, a platformok szervezhetővé válnak. Ez megköveteli, hogy a demokráciát és a centralizmust újszerűen a korábbi gyakorlattól eltérően értelmezzük. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a különböző nézetek, vélemények első alkalommal a párt fórumain hangozzanak el, azt követően kerülhessenek a társadalmi nyilvánosság elé. A kisebbségi vélemények védelme érdekében javasolta, hogy az alapszervezetek, a testületek a tagjaik legalább tíz százaléka által felvetett támogatott nézeteket kötelezően napirendre kell tűzzék. (folyt.köv.)
1989. április 24., hétfő 19:35
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"1989. június 7. Az EKA újból tárgyalja a KDNP felvételi kérelmét és a jelenlevők négy igen szavazattal, négy tartózkodás mellett a pártot teljes jogú tagnak felvették. Ellenszavazat nem volt."
SZER-hallgató telefonja:
"Jó napot kívánok. Itt Tóth Kálmán Budapestről a Magyar Postától. Közvetve értesültem róla,hogy a SZER megrendelt volna 16.-ára 2 darab rádióösszeköttetést budapesti Hősök tere, ill. 301-es parcellától Münchenbe. De tudomást szereztem róla,hogy nem teljesen biztos,hogy tisztázott a megrendelés. Úgy tudom, hogy Cseke úr intézkedett benne, vagy intézkedett volna. Segítségképpen ajánlom föl, hogy ha tudnak akkor hívjanak vissza, hogy tisztázzuk, hogy meg legyen minden ami kell, a nemzetközi szakasz is és minden, mert próbáltam utánajárni, s nem találtam nyomát megrendelésnek, tehát, hogy időben minden meglegyen, összejöjjön ami kell. Mondanám, akit hívni kell: Tóth Kálmán Bpesti kapcsolási szám 565o93 Köszönöm és várom a hívásukat."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|