|
|
 |
|
 |
Reformműhely tanácskozás Kecskeméten (7. rész)
|
A továbbiakban részletesen szólt arról, hogy a gazdaságpolitika
reformjának kettős célt, a pénzügyi stabilitás folytatását és
keresztülvitelét, valamint a gazdaság kitörését kell szolgálnia. A
súlypontot ezzel együtt át kell helyezni a gazdaság kimozdítására,
egy új minőségű gazdaságfejlődés elindítására. Ez jelentős
kockázatot rejt magában - mutatott rá az államminiszter,
emlékeztetve arra is, hogy egy ilyen kockázatra a magyar
nemzetgazdaság az évtized közepén nagyon ráfizetett. Eladósodásunk,
kamatterheink jelentős növekedése akkor következett be, amikor nem
reformintézmények irányításával indítottunk el egy gazdasági
növekedést, amely pénzügyi csőd közelébe vezette az országot.
Hozzátette: kétségtelen, hogy a reformok elindításához ma nagyobb
induló forrásokra van szükség, mint ami saját erőből megteremthető,
működésbe hozható. Külföldi erőforrásokat kell bevonni, s fontos,
hogy ezek valóban a kitörés szolgálatába álljanak: exportnövelést,
műszaki-technikai fejlődést, hatékonyságnövekedést eredményezzenek.
A továbbiakban - az államháztartás súlyos nehézséggel járó
önfinanszírozását elemezve - szólt az ország szolgáltatási
mérlegének jelentős romlásáról. Okaként említette többek között a
világútlevél kapkodó bevezetését is, azt, hogy az illetékesek nem
számoltak a pénzügyi, áruellátási rendszerünk mai állapotával.
Külgazdasági kapcsolatainkban a kétpiacos
külkereskedelem-politika stratégiájára kell áttérnünk, megszüntetve
a közel négy évtizedes gazdaságpolitikai gyakorlatot, amelyben a
magyar nemzetgazdaság egyoldalúan, túlzottan a KGST-együttműködésre
épült. A túlerőltetett KGST-beli kapcsolatok mára oda vezettek, hogy
erős piaci korlát, s kapacitásaink elégtelen kihasználása vált
jellemzővé - mutatott rá az előadó, hangsúlyozva, hogy növelni kell
a világpiaci exportra, s a hazai piacra való termelést. Ehhez az
export-dinamizálás növelésére van szükség, nincs lehetőség az egyik
integrációból a másikba való átmenetre. A megoldás az lehet, hogy a
KGST-kapcsolatokat piacivá alakítjuk át - ez kétoldalú alapon
elsősorban a Szovjetunióval látszik lehetségesnek. Egy szocialista
közös piac megvalósításának nincsenek meg a gazdasági feltételei. A
magyar piac versenyképessé válásának feltételeként említette az
import mellett az export liberalizálását.
Az államminiszter arról szólva, hogy mit várhatnak a reformtól a
dolgozó emberek, kifejtette: egy-két évig nem számíthatunk az
életszínvonal javulására, sőt előfordulhat további némi csökkenése
is. (folyt.köv.)
1989. április 15., szombat 19:45
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"1989. június 7. Az EKA újból tárgyalja a KDNP felvételi kérelmét és a jelenlevők négy igen szavazattal, négy tartózkodás mellett a pártot teljes jogú tagnak felvették. Ellenszavazat nem volt."
SZER-hallgató telefonja:
"Jó napot kívánok. Itt Tóth Kálmán Budapestről a Magyar Postától. Közvetve értesültem róla,hogy a SZER megrendelt volna 16.-ára 2 darab rádióösszeköttetést budapesti Hősök tere, ill. 301-es parcellától Münchenbe. De tudomást szereztem róla,hogy nem teljesen biztos,hogy tisztázott a megrendelés. Úgy tudom, hogy Cseke úr intézkedett benne, vagy intézkedett volna. Segítségképpen ajánlom föl, hogy ha tudnak akkor hívjanak vissza, hogy tisztázzuk, hogy meg legyen minden ami kell, a nemzetközi szakasz is és minden, mert próbáltam utánajárni, s nem találtam nyomát megrendelésnek, tehát, hogy időben minden meglegyen, összejöjjön ami kell. Mondanám, akit hívni kell: Tóth Kálmán Bpesti kapcsolási szám 565o93 Köszönöm és várom a hívásukat."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|