|
|
|
|
Brezsnyev-doktrina - La Repubblica (1.rész)
|
Róma, 1989. április 4. kedd (MTI-TUD) - Az olasz sajtót még mindig foglalkoztatja Mihail Gorbacsov Grósz Károlynak tett kijelentése: ,,Soha többet nem lesz az 1956-os és 1968-as katonai beavatkozáshoz hasonló Kelet-Európában,,. A római La Repubblica terjedelmes elemzést szentel a ,,szovjet birodalom és az azt összetartó Brezsnyev-doktrina felbomlásának,,.
,,Gorbacsov eddig még mindig állta a szavát, nem mondott sem népének, sem a nemzetközi közösségnek olyasmit, aminek ne lett volna valóságfedezete. Ha lettek volna kétségek nyugati részről a szovjet politikában bekövetkezett alapvető változásokat illetően, nem születtek volna meg az eddigi jelentős megállapodások,, - mutat rá a lap. ,,Nem kételkedhetünk tehát abban, amit Grósznak mondott. Márpedig ez alapvetően megváltoztatja Európa, vagyis a világ helyzetét: nemcsak a Brezsnyev-doktrinát helyezhetjük ezzel a süllyesztőbe, hanem Jaltát is. Az előbbi nem is volt más, mint Jalta brutális következménye. Mára azonban sem a Szovjetunió, sem Kelet-Európa nem ugyanaz többé, mint Jalta idején, vagy akárcsak a Brezsnyev-korszakban.,, A La Repubblica úgy látja: immár visszafordíthatatlan a szovjet átalakulás, és ez Kelet-Európát is átalakította. Lengyelországban és Magyarországon nincs többé visszaút, míg más országok beássák magukat a mozdulatlanság lövészárkaiba. ,,Ilyen körülmények között a birodalom egy központból irányítása lehetetlen, sőt, birodalom sincsen már. Jalta érvénye megszűnőben...,, Miután Gorbacsov bátorítja is a magyar és lengyel reformszárnyát, feltételezhető esetleg, hogy új birodalmat akar, reformszelleműt. Ám ez nem valószinű. Ugyan ki mondhatja meg, merre tart maga a Szovjetunió a húsvéti választások után, vagy Románia, ha megszabadul Ceausescutól, esetleg az NDK a mai vaskemény rendszerből kilépve? - teszi fel a kérdést a lap. S válasza: az igazság az, hogy a kommunista világ válsága hatalmas űrt nyitott. Jalta és a Brezsnyev-doktrina a múlt, a jövő pedig zűrzavart sejtet. (folyt.)
1989. április 4., kedd 14:10
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Brezsnyev-doktrina - La Repubblica (2.rész)
|
Márpedig - folytatódik a mértékadó lap fejtegetése - e térség stabilitása lényeges a nemzetközi kapcsolatokban. Új helyzet és új probléma állt elő: ha a Szovjetunió visszavonul Kelet-Európából, ki tarthatja mederben a széthullással fenyegető folyamatokat? Olaszországnak a leginkább aggasztó a szomszédos Jugoszlávia, ahol a széthullás már kezdetét vette. De látens és megoldhatatlan konfliktus feszül Magyarország és Románia között is. Természetesen nem a Nyugat dolga tanácsokat adni a lengyeleknek vagy magyaroknak, óvatosan haladjanak a múlt felszámolásában. De még kevésbé támogathatja Ceausescut vagy Zsivkovot a stabilitás érdekében. Mindebből az következik, hogy a Nyugat nem vállalhatja fel egymaga a szovjet birodalom válságát. Közös érdek tehát, hogy az átmenet kezelésére a Nyugat és a Szovjetunió összefogjon. Ez a felismerés az alapja lényegében a Kissinger-tervnek, amit a jelek szerint az új amerikai kormányzat a magáévá tett. A kommunista világ válságának közös kezelése úgy történhet, hogy miközben ösztönzi a változásokat, ügyel arra is, hogy a változások ne borítsák fel a kialakult egyensúlyokat, mert ez láncreakcióhoz vezethet, kiszámíthatatlan fejleményekhez, amit mindenkinek jobb elkerülni. Akár igazi megállapodásba is szedhető: a szovjetek lemondanak a hegemóniáról a térségben, a Nyugat pedig kötelezettséget vállal arra, nem tesz semmit azért, hogy ez a térség ellenségessé váljék a Szovjetunióval szemben, fenyegesse annak biztonságát. Moszkva a Brezsnyev-doktrináról mond le, a Nyugat a visszaszorítás doktrinájáról - új ,,politikai,, Jalta formálódik tehát, közel ötven évvel az első után. Az előbbi Európa kettéosztását szentesítette, míg ez az újabb arra irányul, hogy a válság és űr ne hozza lehetetlen kényszerhelyzetbe egyik felet sem. A La Repubblica szerint az első diplomáciai lépések talán már meg is történtek Moszkva és Washington között... +++
1989. április 4., kedd 14:13
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"1989. június 7. Az EKA újból tárgyalja a KDNP felvételi kérelmét és a jelenlevők négy igen szavazattal, négy tartózkodás mellett a pártot teljes jogú tagnak felvették. Ellenszavazat nem volt."
SZER-hallgató telefonja:
"Jó napot kívánok. Itt Tóth Kálmán Budapestről a Magyar Postától. Közvetve értesültem róla,hogy a SZER megrendelt volna 16.-ára 2 darab rádióösszeköttetést budapesti Hősök tere, ill. 301-es parcellától Münchenbe. De tudomást szereztem róla,hogy nem teljesen biztos,hogy tisztázott a megrendelés. Úgy tudom, hogy Cseke úr intézkedett benne, vagy intézkedett volna. Segítségképpen ajánlom föl, hogy ha tudnak akkor hívjanak vissza, hogy tisztázzuk, hogy meg legyen minden ami kell, a nemzetközi szakasz is és minden, mert próbáltam utánajárni, s nem találtam nyomát megrendelésnek, tehát, hogy időben minden meglegyen, összejöjjön ami kell. Mondanám, akit hívni kell: Tóth Kálmán Bpesti kapcsolási szám 565o93 Köszönöm és várom a hívásukat."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|