|
|
|
|
Befejeződött az UDSZ-kongresszus Kecskeméten
|
1989. április 1., szombat - Az Unió a Demokratikus Szocializmusért elnevezésű ifjúsági politikai szervezet a hét végén Kecskeméten rendezte meg első kongresszusát. A szombaton zárult kétnapos tanácskozáson az alig pár hónapja kibontakozott mozgalom több mint ezer tagját félszáz küldött képviselte. A kongresszus résztvevői elfogadták a szervezet alapszabályát, megfogalmazták politikai állásfoglalásukat, s megválasztották a héttagú vezetőséget. Az UDSZ elnöke a következő kongresszusig Horváth Gyula, a Marx Károly Közgazdaságtudományi egyetem oktatója lett.
A tanácskozás résztvevői némi módosítással elfogadták, illetve megerősítették a szervezet korábbi politikai célkitűzéseit, programját és módszereit. Eszerint az UDSZ fő célja: részt venni egy olyan szocialista magyarország megteremtésében, amely csatlakozhat az európai nemzetek formálódó közösségéhez. A szervezet a közösségi tulajdon meghatározó arányára épülő árutermelő társadalom felépítéséért küzd, amelyben a vezérlő értékek a demokrácia, a szociális biztonság, a közösségiség, a tudás megbecsülése, a vállalkozás, a kockázatvállalás, a szolidaritás és az önszerveződés tiszteletben tartása. Az UDSZ fellép mindazon politikai áramlatok ellen, amelyek monopolhelyzetre, a hatalom kisajátítására, a civil társadalom gyengítésére törekednek. A szervezet szövetséget keres a szocializmus és a demokrácia értékeit elismerő, támogató magyar baloldali progresszió erőivel, a reformkommunistákkal és a szociáldemokratákkal, azonban önálló, független szervezet kíván maradni, nem fogadja el egyetlen párt közvetlen irányítását sem. Programja megvalósításában döntően a felsőoktatás bázisán létrejött, öntevékeny, alulról szerveződött csoportjaira épít, de nyitott a középiskolások és a fiatal értelmiségiek előtt is. A kongresszuson a viták középpontjában állt az a kérdés, hogy a szervezet csatlakozzon-e KISZ jogutód szövetségéhez. E témában végül a résztvevők nem döntöttek. Úgy foglaltak állást, hogy erre a KISZ kongresszusa után, az ifjúsági szövetség programjának ismeretében kerülhet csak sor. A tanácskozáson értékelték a szervezet eddigi akcióit is, amelyek közül országosan a legismertebb a március elsejei kezdeményezés volt: ,,a nem létező tankönyvek napja,, elnevezésű demonstráció. Mint elhangzott, a közeljövőben az UDSZ újabb tiltakozásra készül, amiatt, hogy a katonai szolgálat idejét csak a felsőoktatásban tanulók számára csökkentették 11 hónapra. Véleményük szerint ez a megkülönböztetés sérti a jogegyenlőség, az esélyengyenlőség elvét, s értelmiségellenes hangulatot vált ki a társadalom széles rétegeiben. (MTI)
1989. április 1., szombat 17:37
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"1989. június 7. Az EKA újból tárgyalja a KDNP felvételi kérelmét és a jelenlevők négy igen szavazattal, négy tartózkodás mellett a pártot teljes jogú tagnak felvették. Ellenszavazat nem volt."
SZER-hallgató telefonja:
"Jó napot kívánok. Itt Tóth Kálmán Budapestről a Magyar Postától. Közvetve értesültem róla,hogy a SZER megrendelt volna 16.-ára 2 darab rádióösszeköttetést budapesti Hősök tere, ill. 301-es parcellától Münchenbe. De tudomást szereztem róla,hogy nem teljesen biztos,hogy tisztázott a megrendelés. Úgy tudom, hogy Cseke úr intézkedett benne, vagy intézkedett volna. Segítségképpen ajánlom föl, hogy ha tudnak akkor hívjanak vissza, hogy tisztázzuk, hogy meg legyen minden ami kell, a nemzetközi szakasz is és minden, mert próbáltam utánajárni, s nem találtam nyomát megrendelésnek, tehát, hogy időben minden meglegyen, összejöjjön ami kell. Mondanám, akit hívni kell: Tóth Kálmán Bpesti kapcsolási szám 565o93 Köszönöm és várom a hívásukat."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|