|
|
 |
|
 |
Folytatódott az Országgyűlés munkája (6. rész)
|
Derzsi András közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszter
-------------
emlékeztetett a századforduló idejére, amikor Magyarországon roppant
méretű elmaradást sikerült behozni, megteremtve azt az
infrastruktúrát, amely a mai napig meghatározza az ország, a városok
arculatát. Önkéntelenül adódik az analógia - mondta a miniszter -,
hiszen akkor is a magyar-osztrák kapcsolatokban rejlő jó
lehetőségeket igyekeztek kihasználni. Ez volt az az időszak, amikor
Budapest nagyvárossá, az ország pedig európai tényezővé vált. Ekkor
épült a Duna-hídak többsége, a kontinens első földalatti
villamosvasútja, a Tudományos Akadémia, az Opera, a Műegyetem, a
múzeumok sora. Úgy is tűnhet, hogy mindezek pazarló,
luxusvállalkozások eredményei voltak, ám azzal is együttjártak, hogy
ha rövid időre is, de sokkal közelebb kerültünk Európához, mint
előtte és utána bármikor.
Ma újra nyomasztó elmaradásaink vannak a gazdaságban, elsősorban
az infrastruktúrában - mondta Derzsi András. A hírközlés, az
autópálya-hálózat, a vasúti szolgáltatás minősége terén az európai
mezőny utolsó helyeit foglaljuk el. Ez az elmaradás évente 10
milliárdos nagyságrendű veszteségeket okoz a népgazdaságnak. A
világkiállítás egyik nyeresége lenne e veszteség viszonylagos
mérséklése. Ebben játszana nagy szerepet az autópályaépítési
program, a Budapest-Bécs közötti vasútvonal hazai szakaszának
korszerűsítése, az 1995-ig létesítendő egymillió új telefonvonal. De
kérdés, van-e reális esély a szükséges források előteremtésére? A
külföldi működő tőke már megmozdult: több komoly ajánlat érkezett az
autópályaépítésre és számottevő külföldi érdeklődés mutatkozik a
vasúti rekonstrukció és a hírközlés fejlesztése iránt is. Tudni kell
azonban, hogy ezt a vállalkozási készséget jelentős mértékben
motiválja a világkiállítás. Önmagában az infrastruktúra fejlesztése
nem jelentene vonzerőt a külföldi működő tőkének. Fontos követelmény
ugyanakkor, hogy a megvalósításban jelentős részt vállalhassanak a
magyar cégek, ugyanis így a vállalkozási nyereség nagy hányada az
országban maradna. (folyt.köv.)
1989. március 23., csütörtök 11:48
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"1989. június 7. Az EKA újból tárgyalja a KDNP felvételi kérelmét és a jelenlevők négy igen szavazattal, négy tartózkodás mellett a pártot teljes jogú tagnak felvették. Ellenszavazat nem volt."
SZER-hallgató telefonja:
"Jó napot kívánok. Itt Tóth Kálmán Budapestről a Magyar Postától. Közvetve értesültem róla,hogy a SZER megrendelt volna 16.-ára 2 darab rádióösszeköttetést budapesti Hősök tere, ill. 301-es parcellától Münchenbe. De tudomást szereztem róla,hogy nem teljesen biztos,hogy tisztázott a megrendelés. Úgy tudom, hogy Cseke úr intézkedett benne, vagy intézkedett volna. Segítségképpen ajánlom föl, hogy ha tudnak akkor hívjanak vissza, hogy tisztázzuk, hogy meg legyen minden ami kell, a nemzetközi szakasz is és minden, mert próbáltam utánajárni, s nem találtam nyomát megrendelésnek, tehát, hogy időben minden meglegyen, összejöjjön ami kell. Mondanám, akit hívni kell: Tóth Kálmán Bpesti kapcsolási szám 565o93 Köszönöm és várom a hívásukat."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|