Rendszerváltás és az MTI

	Magyarország - Pravda (1. rész)
Tamássy Sándor, az MTI tudósítója jelenti: Moszkva, 1989. január 30. hétfő. (MTI-tud) - Egyelőre nehéz értékelni Magyarország életének egyes eseményeit, egy dolog azonban világos: mozgásba lendült a társadalom, mind több ember kapcsolódik be a közéletbe, levetve a tartózkodó közönyt és a külső megfigyelő szerepét. Éppen ezért akkor, amikor megkérdik tőlem: ,,Mi történt Magyarországgal? , - ezt válaszolom: ,,Nem történt semmi,,. - Alekszandr Karpicsev, a Pravda munkatársa fogalmaz így az SZKP KB napilapja hasábjain hétfőn megjelent terjedelmes budapesti riportjában. ,,Az ismerős és ismereretlen Magyarország,, címmel megjelent tudósításban Karpicsev - aki évekig a Pravda állandó budapesti tudósítójaként dolgozott - az öt évvel ezelőtti helyzethez képest bekövetkezett nagyarányú változásokat elemzi. - Különösen a gondolkodásmódban történt fordulat, a kritikai árnyalatok kerültek előtérbe: szóbeszéd tárgya az áremelkedések, a neves maszekok, a szabad gondolatokat ébresztő demokrácia, az alternatív csoportok, s sok minden olyan, ami korábban egyáltalában nem volt vita tárgya. A tudósító emlékeztet budapesti éveire. Az ország - írja - már húsz évvel ezelőtt megpróbált elszakadni a szocializmus dogmatikus felfogásától. 1968-tól beindult a gazdasági reform, utat nyitva a piaci viszonyoknak, amire azonban nem volt ajánlatos utalni a szovjet sajtóban. A tavalyi országos pártértekezlet eredményeként új emberek kerültek a vezetésbe, így Grósz Károly lett a párt főtitkára, Pozsgay Imrét és Németh Miklós közgazdászt beválasztották a Politikai Bizottságba, akárcsak Nyers Rezsőt, akinek nevét alig emlegette a szovjet sajtó, habár éppen ő volt az egyik szerzője a gazdasági reformnak, ami annak idején nem nyerte el csúcsvezetésünk tetszését - állapítja meg a szerző, majd így foglalja össze a pártértekezlet hatását: A friss májusi szellők minden kétséget kizárón felrázták a társadalmat, annyi bírálatot gyűjtöttek a nyíltság hullámhegyére, hogy a párton belül és a társadalomban is hangok hallatszottak: forradalmi fordulat megy végbe az országban, vagy eluralkodott a káosz? A Pravda ennek kapcsán kitér arra, hogy a kommunisták pártja maga is a kritikák össztüze alá került. A helyzet elemzése érdekében a lap tudósítója számos magyar vezetővel, így Grósz Károllyal, Berecz Jánossal, Pozsgay Imrével, valamint Jakab Máriával, a parlament alelnökével, illetőleg az alternatív mozgalmak és szervezetek képviselőivel folytatott beszélgetést. (folyt.) 1989. január 30., hétfő 10:36
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Magyarország - Pravda (2. rész)
pk: su/hu A Grósz Károllyal lezajlott nem hivatalos találkozójáról beszámolva a Pravda munkatársa idézi a főtitkár korábbi kiejelentéseit, miszerint a társadalom elveszti közönyét, s a szocializmus sztálini modelljének teljes felszámolása mellett száll síkra. Emellett azonban vannak nyugtalanságra okot adó jelenségek is: egyes módszerek radikális jellege, a sztrájkok, megalapozatlan követelések veszélye. A tudósító utal arra, hogy az MSZMP főtitkárát nyugtalanítja a pártot érő bírálat. Véleménye szerint a szocializmus felépítése Magyarországon az egypártrendszer keretei között képzelhető el, de jogi szempontból ugyanakkor nem lehet kizárni a többpártrendszer lehetőségét. Ami a hatalom kérdését illeti, az MSZMP sikraszáll amellett, hogy a legkülönbözőbb erőket vonják be annak gyakorlásába, s emellett a pluralizmusnak, a sokszínűségnek a szocializmus érdekeit kell szolgániuk, nem pedig ellene hatniuk. - Karpicsev emlékeztet arra, hogy Grósz Károly nemrég vált meg miniszterelnöki tisztségétől: ,,Most már minden erőmet a pártmunkára koncentrálhatom,, - jelentette ki a Pravdának az MSZMP főtitkára. Berecz János a Pravdának nyilatkozva a pártirányitás megujúló módszereiről, a nemzeti összefogás megteremtésének jelszaváról beszélt, nem rejtve véka alá a pártból történő kilépéseket sem, de megítélése szerint e jelenségtől nem kell tartani. - A Politikai Bizottságon belül egységesen az a vélemény alakult ki, hogy szükség van a politikai intézményrendszer reformjára - jelentette ki a Pravdának nyilatkozva Pozsgay Imre. - Igen, egyetértek azzal, hogy a párt bizonyos válságot él át, ugyanis nem a megfelelő mértékben segítette elő a változások folyamtát a társadalomban. Ezzel összefüggésben két politikai kérdés merül fel. Az egyik szerint a vezetés diktatúráját a vélemények pluralizmusával kiegészített demokratikus jogrendszer váltja fel. A párt vezető szerepe nem deklarációkban, lózungokban nyilvánul meg, s nem tartom szükségesnek az alkotmányban rögzíteni a pártnak a társadalom életében játszott vezető szerepét. Ami a többi pártot illeti, nekem az a véleményem: a többpártrendszer elkerülhetetlen, csak az időpont lehet még kérdéses. - Pozsgay Imre ezt követően a gazdasági refom szükségesséről beszélt, majd az alternatív mozgalmakkal kapcsolatos kérdésre válaszolva megállapította: a párton belül nincs bizalom irányukban. A politikai válság veszélye azonban nem az alternatív csoportok felől fenyeget. Nem hiszem például azt, hogy hazánkban lennének a restaurációra gondoló erők. Az embereknek van mit veszteniük. Megítélésem szerint az érdekek harcáról van szó.(folyt.) 1989. január 30., hétfő 11:04
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Magyarország - Pravda (3. rész)
A Pravda tudósítója felvetette azt is, hogy a párt- és állami vezetésben korábban is részt vevő emberek látták-e a jelenleg éles bírálatokat kiváltó negatív jelenségek közeledését? - Sok mindent láttam s nem kevésszer bevertem a fejem - válaszolta Pozsgay Imre, utalva arra, hogy egykor ,,Fordulat és refomr,, címmel dokumentumot dolgozott ki: a Politikai Bizottságban figyelmeztetést kapott érte, most viszont a dokumentumban megfogalmazott gondolatok az új akciók platformjává váltak. Az alternatív csoportok működéséről beszámolva a hétfői Pravda a magyar társadalom realitásának minősíti meglétüket, utalva arra, hogy a hozzájuk való viszony a legutóbbi KB-ülésnek is témája volt. Ugyanakkor hangsúlyozza, hogy Nyugaton nagy figyelemmel kísérik e csoportok létrejöttét, hiszen ezekben látják a leendő s az MSZMP számára konkurenciát jelentő politikai pártok magvát. A Pravda tudósítója beszámol az alternatív mozgalmak képviselőivel megtartott találkozójáról, amelyen a televízió is megjelent, s a sajtó hírt adott róla, talán nem is annak jelentősége miatt: valószínűleg ezzel akarták jelezni az alternatív mozgalmak elismerésének tényét a szocialista demokrácia fejlesztésének keretén belül. Nagyon érdekes beszélgetés sikeredett, amelyen egy szó sem hangzott el a párttal és a kormánnyal való esetleges konfrontációról. Sőt, amikor a kisgazdák képviselőinek egyenesen feltettem ezt a kérdést, úgy tűnt, hogy a beszélgetőpartnerek meg is haragudtak. Nyilvánvaló, hogy én nem vagyok honfitársuk, s az őszinteség mértéke itt láthatólag más volt - állapítja meg tudósításában Karpicsev, a beszélgetés alapján utalva egyebek között a parlament feloszlatását szorgalmazó követelésekre, az MDF tevékenységére is. A Pravda tudósításában végezetül emlékeztet arra, hogy a kisgazdák nem tekintik megszüntnek pártjukat, akárcsak a szociáldemokrata párt, amelynek vezetősége úgy foglal állást, hogy a pártot 1956-ban nem oszlatták fel.+++ 1989. január 30., hétfő 11:07
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Javitás a Magyarország - Pravda /1. rész/ cimü hirre
Mai SK0029, MTIK1030 sz. -- Magyarország - Pravda /1. rész/ cimü -- hirünk 1. bek. 7. sorában a név és a szöveg helyesen: ... ,,nem történt semmi.,, - Anatolij Karpicsev, a Pravda egyik vezető munkatársa ... ---------- ------- -------- 1989. január 30., hétfő 16:49
Vissza »