|
|
 |
|
 |
Magyarország - Pravda (1. rész)
|
Tamássy Sándor, az MTI tudósítója jelenti:
Moszkva, 1989. január 30. hétfő. (MTI-tud) - Egyelőre nehéz értékelni Magyarország életének egyes eseményeit, egy dolog azonban világos: mozgásba lendült a társadalom, mind több ember kapcsolódik be a közéletbe, levetve a tartózkodó közönyt és a külső megfigyelő szerepét. Éppen ezért akkor, amikor megkérdik tőlem: ,,Mi történt Magyarországgal? , - ezt válaszolom: ,,Nem történt semmi,,. - Alekszandr Karpicsev, a Pravda munkatársa fogalmaz így az SZKP KB napilapja hasábjain hétfőn megjelent terjedelmes budapesti riportjában.
,,Az ismerős és ismereretlen Magyarország,, címmel megjelent
tudósításban Karpicsev - aki évekig a Pravda állandó budapesti
tudósítójaként dolgozott - az öt évvel ezelőtti helyzethez képest
bekövetkezett nagyarányú változásokat elemzi. - Különösen a
gondolkodásmódban történt fordulat, a kritikai árnyalatok kerültek
előtérbe: szóbeszéd tárgya az áremelkedések, a neves maszekok, a
szabad gondolatokat ébresztő demokrácia, az alternatív csoportok, s
sok minden olyan, ami korábban egyáltalában nem volt vita tárgya.
A tudósító emlékeztet budapesti éveire. Az ország - írja - már
húsz évvel ezelőtt megpróbált elszakadni a szocializmus dogmatikus
felfogásától. 1968-tól beindult a gazdasági reform, utat nyitva a
piaci viszonyoknak, amire azonban nem volt ajánlatos utalni a
szovjet sajtóban. A tavalyi országos pártértekezlet eredményeként új
emberek kerültek a vezetésbe, így Grósz Károly lett a párt
főtitkára, Pozsgay Imrét és Németh Miklós közgazdászt beválasztották
a Politikai Bizottságba, akárcsak Nyers Rezsőt, akinek nevét alig
emlegette a szovjet sajtó, habár éppen ő volt az egyik szerzője a
gazdasági reformnak, ami annak idején nem nyerte el csúcsvezetésünk
tetszését - állapítja meg a szerző, majd így foglalja össze a
pártértekezlet hatását: A friss májusi szellők minden kétséget
kizárón felrázták a társadalmat, annyi bírálatot gyűjtöttek a
nyíltság hullámhegyére, hogy a párton belül és a társadalomban is
hangok hallatszottak: forradalmi fordulat megy végbe az országban,
vagy eluralkodott a káosz?
A Pravda ennek kapcsán kitér arra, hogy a kommunisták pártja
maga is a kritikák össztüze alá került. A helyzet elemzése érdekében
a lap tudósítója számos magyar vezetővel, így Grósz Károllyal,
Berecz Jánossal, Pozsgay Imrével, valamint Jakab Máriával, a
parlament alelnökével, illetőleg az alternatív mozgalmak és
szervezetek képviselőivel folytatott beszélgetést. (folyt.)
1989. január 30., hétfő 10:36
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"1989. június 7. Az EKA újból tárgyalja a KDNP felvételi kérelmét és a jelenlevők négy igen szavazattal, négy tartózkodás mellett a pártot teljes jogú tagnak felvették. Ellenszavazat nem volt."
SZER-hallgató telefonja:
"Jó napot kívánok. Itt Tóth Kálmán Budapestről a Magyar Postától. Közvetve értesültem róla,hogy a SZER megrendelt volna 16.-ára 2 darab rádióösszeköttetést budapesti Hősök tere, ill. 301-es parcellától Münchenbe. De tudomást szereztem róla,hogy nem teljesen biztos,hogy tisztázott a megrendelés. Úgy tudom, hogy Cseke úr intézkedett benne, vagy intézkedett volna. Segítségképpen ajánlom föl, hogy ha tudnak akkor hívjanak vissza, hogy tisztázzuk, hogy meg legyen minden ami kell, a nemzetközi szakasz is és minden, mert próbáltam utánajárni, s nem találtam nyomát megrendelésnek, tehát, hogy időben minden meglegyen, összejöjjön ami kell. Mondanám, akit hívni kell: Tóth Kálmán Bpesti kapcsolási szám 565o93 Köszönöm és várom a hívásukat."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|