Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › június 07.
1989  1990
1989. április
HKSzeCsPSzoV
272829303112
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
1234567
1989. május
HKSzeCsPSzoV
24252627282930
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
1989. június
HKSzeCsPSzoV
2930311234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293012
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

Állásfoglalás a nyugdíjak igazságosabb megállapításáról

"Vizsgálják felül a kirívóan magas összegű nyugdíjakat és csökkentsék különösen azon személyek nyugdíját, akik úgymond munkásmozgalmi tevékenységük jutalmául kaptak teljes fizetéssel nyugdíjas státust. A jövőre nézve is határozzák meg a nyugdíjak felső határát, és ezzel együtt lényegesen emeljék a létminimum körüli és alatti nyugdíjak összegét. A nyugdíjak reálértékének megőrzése érdekében évente meghatározott konkrét összeggel emeljék valamennyi nyugdíjas járandóságát."
SZER, Magyar híradó:

A Munkásőrség csökkentése

Az Országgyűlés honvédelmi bizottságának ülésén jelentette be Dósa István, a Munkásőrség országos parancsnokának helyettese, hogy szeptember elsejéig 30 százalékkal csökkentik a Munkásőrség állományát.

A Minisztertanács állásfoglalása (1. rész)

1989. január 15., vasárnap - A január 9-én életbe lépett áremelések nyomán a Minisztertanács és annak elnöke címére számos tiltakozást, felháborodást megfogalmazó felhívást és nyilatkozatot juttattak el. A tiltakozások egy része az áremelések mértékét és körét elfogadhatatlannak minősíti, azok szélesebb körű kompenzálását, a bérek emelését követeli.

A kormány tudatában van annak, hogy súlyos szociális
következményekkel járó döntést hozott. A kialalkult helyzetben más
választása nem volt, mert a jelen súlyos társadalmi, gazdasági
gondjaihoz vezető másfél évtizedes politikai és gazdaságpolitikai
gyakorlat nem folytatható. A vezetés hosszú ideig a politikai
stabilitás alapjának az életszínvonal emelését, a gazdálkodó
szerveknek a piaci hatásoktól történő túlzott védelmét tekintette,
de elmulasztotta megtenni azokat a lépéseket, amelyek alapot
teremthettek volna a gazdaság megújításához.

    A magyar gazdaság nemzetközi összehasonlításban drágán termel,
alacsony a termelékenység, a termelési szerkezet merev, világpiaci
alkalmazkodásra csak részlegesen képes, a munka szervezettsége és a
vezetés színvonala egyenetlen. Ez az egyik fő oka annak, hogy évek
óta növekvő mértékű inflációval kell együtt élnünk.

    A kormány megérti, hogy a szakszervezetek fellépnek a dolgozók
bér- és szociális helyzetének védelme érdekében, ugyanakkor
határozottan felhívja a figyelmet arra, hogy a Minisztertanács az
egész társadalomért, annak jövője alakulásáért visel felelősséget. A
dolgozók érdekeinek védelme áll a kormány stratégiai gondolkodásának
homlokterében is, de nem szolgálja a dolgozók valódi érdekeit, ha a
konfliktusok elkerülése céljából továbbra is elkendőzzük súlyos
gondjainkat, elmulasztjuk az elkerülhetetlen intézkedéseket.

    A kormány az egész nemzet érdekeit azzal szolgálja, ha
kialakítja az egészséges gazdasági és társadalmi fejlődés szilárd
feltételeit. Erre van következetességet igénylő programja, ami a
reformpolitika kereteibe illeszkedik. Az infláció, a szociális
biztonság gyengülése nem a reform terméke, hanem a korábbi
gazdaságpolitika hibáinak és a valódi reform hiányának
következménye. A kormány az áremelések elodázásával a növekvő
egyensúlyhiányt nem vállalhatja, mert az a társadalmi és
életviszonyok hosszú ideig tartó, általános romlását idézné elő, és
erősödne a dinamikusan fejlődő társadalmaktól való leszakadás
mértéke. (folyt.köv.)


1989. január 15., vasárnap 13:00


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


A Minisztertanács állásfoglalása (2. rész)

A gazdaság helyzetéről és a szükségesnek tartott lépésekről a
kormány több alkalommal részletesen számot adott az ország
közvéleményének. A követni kívánt gazdságpolitikai irányvonalhoz az
Országgyűlés jóváhagyását kérte, s ennek birtokában kezdte meg a
terv végrehajtását.

    A január 9-én életbe lépett és a meghirdetett további központi
árintézkedéseket, valamint a szabadpiaci áralakulást figyelembe véve
a terv 1989-re 12-15 százalékos áremelkedéssel számol. A SZOT
vezetőivel 1988 novemberében folytatott konzultáción - a
szociálpolitikai kompenzációra vonatkozóan - az infláció 12
százalékos mértékét alapul véve jött létre megállapodás. A
tárgyalások azt is tartalmazták: ha az árnövekedés mértéke az év
végéig ezt jelentősen - mintegy 2 százalékkal - meghaladná, akkor
ismételten megbeszélést kell tartani a kompenzációról.

    A januárban bevezetett áremelések alapján még nem lehet
körvonalazni az árszint éves emelkedését, a béremelkedés mértéke
pedig ennél is bizonytalanabbul ítélhető meg. A gazdálkodó szervek
az idén minden korábbinál tágabb lehetőséget kaptak arra, hogy
teljesítményük és munkaerőgazdálkodásuk függvényében növeljék
dolgozóik bérét és keresetét. A SZOT és a kormány közötti
konzultáció alapkérdése a reálbér, illetve az annak alakulását
befolyásoló két fő tényező, az árak és a bérek változásának éves
mértéke ma tehát felelősséggel még nem ítélhető meg.

    A kormány elfogadja az Országos Érdekegyeztető Tanács soron
kívüli összehívására vonatkozó javaslatot. A Minisztertanács ezúton
is megerősíti: amennyiben a fogyasztói árak növekedése a
kompenzációnál alapul vett, éves szinten 12 százalékos mértéket
ténylegesen 2 százalékkal meghaladja, kész a SZOT-tal új
tárgyalásokat folytatni a szükséges intézkedésekről. A kormány
megítélése szerint erre - a helyzet pontosabb ismeretében -
legkorábban májusban-júniusban kerülhet sor.

    A kormány gyorsítja a piacgazdaság kiépítését, az ár-, bér-,
költségvetési és elosztáspolitikai reform kidolgozását. Olyan
szociálpolitikai fordulatot kezdeményez, amikor a szociális
támogatásban növekszik azon intézmények és szervezetek szerepe,
amelyek képesek arra, hogy a támogatásról differenciáltan, a konkrét
helyzet ismeretében döntsenek. (folyt.köv.)


1989. január 15., vasárnap 13:01


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


A Minisztertanács állásfoglalása (3. rész)

A növekvő mértékű áremelések a jövőben kizárólag a gazdaság
teljesítményének emelésével kerülhetők el, csak valós jövedelmek
bővítésével mozdulhatunk ki a holtpontról. Gazdasági fellendülés
csak eredményes szerkezetátalakítás és egyensúlyjavítás mellett hoz
létre elosztható javakat. Ezzel összehangban a kormány egyetért a
Magyar Gazdasági Kamara Ügyvezetőségének állásfoglalásával, amely
szerint az életszínvonal-emelés feltétele elsősorban a nemzeti
jövedelem, a termelés, a piaci értékesítés hatékony növelése. Ezért
ellenzi és minden eszközzel korlátozza a teljesítménynövekedés
nélküli béremeléseket, mert ezek újabb inflációs hullámot keltenek.

    A stabilizációs program végrehajtása közös érdekünk és közös
feladatunk. A kormány épít a szervezett dolgozók megfontolt
magatartására, és egyetért a SZOT Elnöksége állásfoglalása azon
megállapításával, hogy a testület felelőssége tudatában sem most,
sem a jövőben nem követel a kormánytól olyan intézkedést, amely
fékezné a kibontakozást és veszélyeztetné az ország politikai
stabilitását.

    A kormány azon munkálkodik, hogy következetesen, céltudatosan
előrehaladva megteremtse a kibontakozás alapjait. Ehhez kéri a
dolgozó emberek, minden magyar állampolgár cselekvő támogatását.
(MTI)


1989. január 15., vasárnap 13:03


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:

"1989. június 7. Az EKA újból tárgyalja a KDNP felvételi kérelmét és a jelenlevők négy igen szavazattal, négy tartózkodás mellett a pártot teljes jogú tagnak felvették. Ellenszavazat nem volt."
SZER-hallgató telefonja:

"Jó napot kívánok. Itt Tóth Kálmán Budapestről a Magyar Postától. Közvetve értesültem róla,hogy a SZER megrendelt volna 16.-ára 2 darab rádióösszeköttetést budapesti Hősök tere, ill. 301-es parcellától Münchenbe. De tudomást szereztem róla,hogy nem teljesen biztos,hogy tisztázott a megrendelés. Úgy tudom, hogy Cseke úr intézkedett benne, vagy intézkedett volna. Segítségképpen ajánlom föl, hogy ha tudnak akkor hívjanak vissza, hogy tisztázzuk, hogy meg legyen minden ami kell, a nemzetközi szakasz is és minden, mert próbáltam utánajárni, s nem találtam nyomát megrendelésnek, tehát, hogy időben minden meglegyen, összejöjjön ami kell. Mondanám, akit hívni kell: Tóth Kálmán Bpesti kapcsolási szám 565o93 Köszönöm és várom a hívásukat."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD