|
|
|
|
Országgyűlés (11. rész)
|
Végül Stadinger István a már elfogadott módosításokkal együtt bocsátotta szavazásra a gyülekezési jogról szóló törvényjavaslatot. Az eredmény: az Országgyűlés a gyülekezési jogról szóló törvényjavaslatot 2 ellenszavazattal és 16 tartózkodás mellett elfogadta. Ezt követően - az elfogadott napirendnek megfelelően - az Országgyűlés ügyrendjének módosítása tárgyában dr. Korom Mihály ----------------- (Bács-Kiskun m., 8. vk.) az új Házszabályokat előkészítő bizottság elnöke tartotta meg expozéját. Elmondta, hogy a bizottság széles körű vita alapján terjeszti az Országgyűlés elé ügyrendmódosítási javaslatait, amelyekről mások mellett véleményt mondott a Parlament számos állandó bizottsága, az Elnöki Tanács, a Minisztertanács és a Hazafias Népfront is. A módosító indítványok, észrevételek közül a bizottság valójában csak egy sarkalatos témakört nem fogadott el; nem ért egyet azzal, hogy az Országgyűlés és a kormány egymáshoz való kapcsolatának kérdéseit a most előterjesztett Házszabályokban rendezzék. Így abból kimaradnak a Minisztertanács elnökének és tagjainak jelölésére, választására, visszahívására, a bizalmi, illetve bizalmatlansági indítvány intézményére vonatkozó javaslatok. A bizottság határozott álláspontja szerint is olyan nagy fontosságú politikai és államjogi kérdésekről van szó, amelyeket az Alkotmány rendelkezései között kell szabályozni. Mivel most csak kisebb alkotmánymódosításokra került sor, a bizottság elnöke kérte a képviselőket, hogy - javaslataik jogosságának elismerése mellett - legyenek türelemmel és várják meg az új alaptörvény megalkotását. Azt követően természetesen ezeknek - a most tárgyalásra nem javasolt eljárásoknak - a rendjét tartalmazni kell majd a Házszabályoknak is. Ugyanakkor a bizalmi, illetve bizalmatlansági intézmény kodifikálásával nem várják meg az új Alkotmányt, hanem március 31-ig előterjesztés készül az Országgyűlés számára. A Parlament és a kormány kapcsolatának körében viszont már most javasolja a bizottság annak a képviselői indítványnak az elfogadását, amely az Országgyűlés által választandó állami tisztségviselőknél előírja, hogy az illetékes állandó bizottság a személyi javaslat előterjesztése előtt hallgassa meg a jelöltet, véleményezze őt, és álláspontját ismertesse a plenáris ülésen is. Dr. Korom Mihály ezután ismertette a tervezet főbb módosítási javaslatait. Ezek sorában az Országgyűlés tisztikarának megválasztásánál a parlamenti demokrácia erősítése céljából indítványozzák a jelölő bizottság létrehozását, amely a plenáris ülés elé terjeszti a személyi javaslatokat. (folyt. köv.)
1989. január 11., szerda 12:34
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"1989. június 7. Az EKA újból tárgyalja a KDNP felvételi kérelmét és a jelenlevők négy igen szavazattal, négy tartózkodás mellett a pártot teljes jogú tagnak felvették. Ellenszavazat nem volt."
SZER-hallgató telefonja:
"Jó napot kívánok. Itt Tóth Kálmán Budapestről a Magyar Postától. Közvetve értesültem róla,hogy a SZER megrendelt volna 16.-ára 2 darab rádióösszeköttetést budapesti Hősök tere, ill. 301-es parcellától Münchenbe. De tudomást szereztem róla,hogy nem teljesen biztos,hogy tisztázott a megrendelés. Úgy tudom, hogy Cseke úr intézkedett benne, vagy intézkedett volna. Segítségképpen ajánlom föl, hogy ha tudnak akkor hívjanak vissza, hogy tisztázzuk, hogy meg legyen minden ami kell, a nemzetközi szakasz is és minden, mert próbáltam utánajárni, s nem találtam nyomát megrendelésnek, tehát, hogy időben minden meglegyen, összejöjjön ami kell. Mondanám, akit hívni kell: Tóth Kálmán Bpesti kapcsolási szám 565o93 Köszönöm és várom a hívásukat."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|