|
|
|
|
Országgyűlés (5. rész)
|
Dr. Kulcsár Kálmán előterjesztése után az elnöklő Stadinger István felhívta a képviselők figyelmét arra, hogy a miniszter a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság legutóbbi állásfoglalásával összhangban fejtette ki álláspontját. Mielőtt határozathozatalra került volna sor, Géczi István kért szót. Korrektnek és pontosnak minősítette a sportegyesületekkel kapcsolatos miniszteri választ, de kérte: vegyék jegyzőkönyvbe, hogy 1990 első felében meg kell alkotni a sporttörvényt. Dr. Kulcsár Kálmán az igazságügyi tárca nevében, Deák Gábor pedig az Állami Ifjusági és Sporthivatal nevében vállalhatónak tartotta ezt az időhatárt, így jegyzőkönyvbe került a sporttörvény előterjesztésének e határideje. Ezután határozathozatal következett az egyesülési jogról szóló törvény ügyében. Stadinger István felhívta a képviselők figyelmét arra, hogy a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság 127-es számu jelentéséből az 1., a 8. és a 11. pont tartalmaz olyan kérdéseket, amelyek a törvényjavaslat feletti vitában felmerültek. Ekkor Balla Éva kért szót és a 11. pont vonatkozásában kijelentette: dr. Kulcsár Kálmán válaszát elfogadja olyan értelemben, hogy csak azokat büntessék vétség miatt, akik a bíróság által már feloszlatott szervezet vezetőségében tevékenykednek. Így Stadinger István úgy tette fel a kérdést a képviselőknek, hogy a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság jelentésének 1. és 8. pontjában foglalt vitás kérdések kivételével a törvényjavaslat szövegének többi részét elfogadják-e. Az Országgyűlés ezt túlnyomó többséggel, ellenszavazat nélkül, 9 tartózkodás mellett elfogadta. Ez után paragrafusok szerint szavaztak az egyes módosító javaslatokról. Puja Frigyes a törvényjavaslat 2. szakaszának 1. bekezdését és 3. szakaszának 3. bekezdését javasolta elhagyni annak érdekében, hogy a törvény ne rendelkezzék a pártalapítás lehetőségéről. A képviselők közül mindössze ketten szavaztak Puja Frigyes álláspontja mellett, heten pedig tartózkodtak. Így tehát - összhangban az eredeti javaslattal - a törvény kimondja a pártalapítás jogát. Ezt követően Balla Évának és képviselőtársainak azon javaslata került sorra, hogy ne kössék külön párttörvényhez a politikai pártok megalakulásával, nyilvántartásbavételével, felügyeletével, valamint megszüntetésével kapcsolatos szabályozást. Stadinger István úgy tette fel a kérdést, hogy elfogadják-e a képviselők a kormány eredeti javaslatát, figyelembe véve a parlamenti bizottság jelentésének 1. és 8. pontjába foglalt módosításokat is, ahogy azt dr. Kulcsár Kálmán legutóbbi hozzászólásában kifejtette. Ezt a képviselők 36 ellenszavazattal, 25 tartózkodás mellett elfogadták. (folyt.köv.)
1989. január 11., szerda 11:28
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"1989. június 7. Az EKA újból tárgyalja a KDNP felvételi kérelmét és a jelenlevők négy igen szavazattal, négy tartózkodás mellett a pártot teljes jogú tagnak felvették. Ellenszavazat nem volt."
SZER-hallgató telefonja:
"Jó napot kívánok. Itt Tóth Kálmán Budapestről a Magyar Postától. Közvetve értesültem róla,hogy a SZER megrendelt volna 16.-ára 2 darab rádióösszeköttetést budapesti Hősök tere, ill. 301-es parcellától Münchenbe. De tudomást szereztem róla,hogy nem teljesen biztos,hogy tisztázott a megrendelés. Úgy tudom, hogy Cseke úr intézkedett benne, vagy intézkedett volna. Segítségképpen ajánlom föl, hogy ha tudnak akkor hívjanak vissza, hogy tisztázzuk, hogy meg legyen minden ami kell, a nemzetközi szakasz is és minden, mert próbáltam utánajárni, s nem találtam nyomát megrendelésnek, tehát, hogy időben minden meglegyen, összejöjjön ami kell. Mondanám, akit hívni kell: Tóth Kálmán Bpesti kapcsolási szám 565o93 Köszönöm és várom a hívásukat."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|