|
|
|
|
Országgyűlés (24. rész)
|
A hatalom tartósan azoké lesz, akik a szellem erejével és az erkölcsi tisztasággal vívják azt ki - húzta alá végezetül, s kérte az Országgyűlést, a törvénytervezetet csak akkor fogadja el, ha az nem tesz különbséget a társadalmi szervezetek és a politikai pártok között. Géczi István (Budapest, 49. vk.), a Kertészeti és Élelmiszeripari ------------ Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára a sportszervezetek, -egyesületek, illetve -szövetségek érdekében figyelmeztetett arra, hogy a sportegyesületek napjainkban egyre nehezebb helyzetbe kerülnek, filléres gondokkal küszködnek. Helyzetükön az sem változtat igazán, ha vállalkozásba fognak, hiszen az állam ugyanúgy kezeli őket, mint más gazdálkodó szervet, s bevételeik jelentős részét elvonja. Így a sport hovatovább másodlagos tevékenységgé válik. Olyan gazdálkodási szabályokra lenne szükség - mutatott rá -, amely a gazdálkodó szervezeteket érdekeltté tenné a sport támogatásában, ugyanakkor a sportegyesületek számára lehetőséget adna, hogy a vállalkozásaikból származó nyereségüket a sporttevékenységre fordítsák, azaz ,,nonprofit,, elven működjenek. Utalva a törvényjavaslatnak arra a rendelkezésére, amely szerint a társadalmi szervezetek gazdálkodási tevékenységével kapcsolatos szabályokat a Minisztertanács állapítja meg, Géczi István kérte, hogy a rendelet tervezetét a kormány mutassa be az Országgyűlés ifjúsági- és sportbizottságának. Nem kevésbé nehéz a különböző sportszövetségek helyzete - folytatta. A szakági szövetségek egy része ma még beékelődik az államigazgatásba, az ÁISH része, vagy önálló költségvetési szervként funkcionál. Ez a helyzet rendellenes; a sportszövetségeknek társadalmi alapon, önkormányzati és demokratikus jelleggel önállósulniuk kell - mutatott rá a képviselő. Ugyanakkor az egyesülési törvény jelenlegi szabályai az ily módon létrejövő sportszövetségekre - azok sajátosságai miatt - nem alkalmazhatóak. Géczi István ezért szükségesnek tartotta, hogy mielőbb alkossanak meg egy sporttörvényt, amely rendezné az állam feladatvállalását a sportban, az állam, illetve a társadalmi jellegű sportszervezetek közötti munkamegosztást, a sport állami irányításának rendjét, a sportszervezetek szerepét, működését, egymással való kapcsolatukat. Kérte: az Országgyűlés kötelezze a kormányt, hogy a törvény tervezetét 1989. április 30-ig dolgozza ki és nyújtsa át megvitatásra az ifjúsági- és sportbizottságnak. Javasolta továbbá, hogy a sportági szakszövetségek tevékenységére, szervezetére és működésére külön törvényerejű rendeletet adjanak ki. (folyt. köv.)
1989. január 10., kedd 16:27
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"1989. június 7. Az EKA újból tárgyalja a KDNP felvételi kérelmét és a jelenlevők négy igen szavazattal, négy tartózkodás mellett a pártot teljes jogú tagnak felvették. Ellenszavazat nem volt."
SZER-hallgató telefonja:
"Jó napot kívánok. Itt Tóth Kálmán Budapestről a Magyar Postától. Közvetve értesültem róla,hogy a SZER megrendelt volna 16.-ára 2 darab rádióösszeköttetést budapesti Hősök tere, ill. 301-es parcellától Münchenbe. De tudomást szereztem róla,hogy nem teljesen biztos,hogy tisztázott a megrendelés. Úgy tudom, hogy Cseke úr intézkedett benne, vagy intézkedett volna. Segítségképpen ajánlom föl, hogy ha tudnak akkor hívjanak vissza, hogy tisztázzuk, hogy meg legyen minden ami kell, a nemzetközi szakasz is és minden, mert próbáltam utánajárni, s nem találtam nyomát megrendelésnek, tehát, hogy időben minden meglegyen, összejöjjön ami kell. Mondanám, akit hívni kell: Tóth Kálmán Bpesti kapcsolási szám 565o93 Köszönöm és várom a hívásukat."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|