|
|
 |
|
 |
Országgyűlés (7. rész)
|
A gyülekezési jogról folytatott vitában a bizottság ülésén is
érződött az a két végletes nézőpont, amely a társadalmi eszmecserét
kísérte. Volt, aki a törvénytervezettel kapcsolatban megelégedett
volna a jogok puszta deklarálásával, mások azonban aprólékos
szabályozást sürgettek volna. A bizottság végül úgy foglalt állást:
olyan mértékű szabályozásra van szükség, amely garantálja a
szabadságjogok zavartalan gyakorlását. Jelentősnek minősítette a
bizottság a bírósági jogorvoslat lehetőségét, amely mintegy záloga a
szabadságjog gyakorlásának. Elhangzott olyan javaslat is, hogy
amennyiben a kért időben és helyen a rendőrség nem engedélyezi a
demonstráció megtartását, jelöljenek ki másik időpontot, illetve
helyszínt. A bizottság tarthatatlannak minősítette ezt az
indítványt, amely semelyik érintett fél érdekét nem szolgálná. Jogos
igényként merült fel, hogy a Magyarországon tartózkodó külföldiek is
részt vehessenek a különféle felvonulásokon, rendezvényeken.
Ugyanakkor a képviselők helyesnek tartották azt a megkötést, hogy
külföldiek ne legyenek a rendezvények szervezői, előadói.
Ugyancsak alapvető szabadságjogként értékelte a bizottság az
egyesülési jogszabályt. A tervezet segíti azokat az önszerveződés
alapján létrejövő társadalmi csoportokat, amelyek a különféle
érdekeket fejezik ki. A legnagyobb vita a politikai pártokkal
kapcsolatos paragrafusokról folyt a bizottságokban. A testület
helyesnek tartja, hogy a törvény általában a pártokra is vonatkozik,
ugyanakkor egyetértettek azzal, hogy a pártokra - kiemelt szerepükre
tekintettel - szülessen külön szabályozás. Társadalmunkban a
különféle szerveződésekben már fellelhetők a pártok csírái, ezért
nagyon sürgető, hogy mihamarabb - az új Alkotmánnyal egy időben,
esetleg azt megelőzve - megszülessen a párttörvény. Ez mindenekelőtt
politikai kérdés; a jog csak akkor lesz képes elrendezni a politikai
pártokkal kapcsolatos szabályokat, ha az erre vonatkozó problémákat
a politika előzetesen kellően tisztázta. ,,A törvényalkotás nem
pusztán fogalmazás kérdése, először tisztázni kell számos, még
használatban levő, illetve már használatos fogalom tartalmát, s csak
azután lehet szó szabályozásról,, - szögezte le a bizottság titkára.
Mindezekkel a kiegészítésekkel a jogi bizottság elfogadásra
ajánlotta az egyesülési és a gyülekezési jog tervezetét.
(folyt.köv.)
1989. január 10., kedd 13:24
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"1989. június 7. Az EKA újból tárgyalja a KDNP felvételi kérelmét és a jelenlevők négy igen szavazattal, négy tartózkodás mellett a pártot teljes jogú tagnak felvették. Ellenszavazat nem volt."
SZER-hallgató telefonja:
"Jó napot kívánok. Itt Tóth Kálmán Budapestről a Magyar Postától. Közvetve értesültem róla,hogy a SZER megrendelt volna 16.-ára 2 darab rádióösszeköttetést budapesti Hősök tere, ill. 301-es parcellától Münchenbe. De tudomást szereztem róla,hogy nem teljesen biztos,hogy tisztázott a megrendelés. Úgy tudom, hogy Cseke úr intézkedett benne, vagy intézkedett volna. Segítségképpen ajánlom föl, hogy ha tudnak akkor hívjanak vissza, hogy tisztázzuk, hogy meg legyen minden ami kell, a nemzetközi szakasz is és minden, mert próbáltam utánajárni, s nem találtam nyomát megrendelésnek, tehát, hogy időben minden meglegyen, összejöjjön ami kell. Mondanám, akit hívni kell: Tóth Kálmán Bpesti kapcsolási szám 565o93 Köszönöm és várom a hívásukat."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|