|
|
|
|
Az Országgyűlés jogi-, igazgatási és igazságügyi bizottságának ülése (1. rész)
|
1989. január 6., péntek - Stadinger Istvánnak, az Országgyűlés elnökének részvételével ülést tartott pénteken a Parlament jogi-, igazgatási és igazságügyi bizottsága. A testület az Országgyűlés január 10-én folytatódó ülésére készülve csaknem ötórás vitában áttekintette a törvényhozás ügyrendjének, a Házszabályoknak a módosítási tervezetét.
A megújuló Házszabályok érthetően igen élénk vitát váltottak ki az ülésen, hiszen a várhatóan napokon belül életbe lépő tervezet magának a parlamenti munkának, a képviselők lehetőségeinek, kötelezettségeinek meghatározója lesz az elkövetkezendő hónapokban. Ezzel magyarázható, hogy az ügyrendmódosítást előkészítő bizottság 71 szakaszból álló, vaskos tervezetéhez ez alkalommal is javaslatok, módosítások tucatjait fűzték a képviselők. Ugyanakkor a javaslatok mérlegelésénél némi zavart okozott a Házszabály-módosítás ideiglenes jellege. Számos képviselő ugyanis olyan indítványt terjesztett elő, amely az Alkotmány, illetve más magasszintű jogszabály újrafogalmazását is szükségessé tenné. A testület az ilyen ,,határesetekben,, úgy foglalt állást, hogy e javaslatokat továbbítják az új törvények előkészítőinek, illetve egyelőre félreteszik ezeket a problémákat. Ilyen ideiglenesen ,,elnapolt,, felvetés volt Barcs Sándor (országos lista) többek által is támogatott javaslata: határozottan szögezzék le az ügyrendben, hogy a miniszterelnöknek szuverén joga a kormány tagjainak kiválasztása, s az Országgyűlés e döntést tudomásul veszi. Elfogadásra ajánlotta viszont a bizottság Király Zoltán (Csongrád megye) javaslatát, hogy maradjon ki a szövegtervezetből az a megfogalmazás, miszerint ,,minden olyan politikai, gazdasági vagy egyéb tevékenység, illetőleg magatartás, amely ellentétben áll a társadalom érdekeivel, összeférhetetlen a képviselői megbizatással,,. A képviselő szerint ez olyan tág meghatározás, amelynek alapján jóformán bárkit felelősségre lehetne vonni. Ezzel kapcsolatban saját példája nyomán felhívta a figyelmet annak a képviselőnek a kényes helyzetére, aki úgymond a ,,hivatalos,, politikai irányvonallal kerül szembe. (folyt.köv.)
1989. január 6., péntek 19:16
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"1989. június 7. Az EKA újból tárgyalja a KDNP felvételi kérelmét és a jelenlevők négy igen szavazattal, négy tartózkodás mellett a pártot teljes jogú tagnak felvették. Ellenszavazat nem volt."
SZER-hallgató telefonja:
"Jó napot kívánok. Itt Tóth Kálmán Budapestről a Magyar Postától. Közvetve értesültem róla,hogy a SZER megrendelt volna 16.-ára 2 darab rádióösszeköttetést budapesti Hősök tere, ill. 301-es parcellától Münchenbe. De tudomást szereztem róla,hogy nem teljesen biztos,hogy tisztázott a megrendelés. Úgy tudom, hogy Cseke úr intézkedett benne, vagy intézkedett volna. Segítségképpen ajánlom föl, hogy ha tudnak akkor hívjanak vissza, hogy tisztázzuk, hogy meg legyen minden ami kell, a nemzetközi szakasz is és minden, mert próbáltam utánajárni, s nem találtam nyomát megrendelésnek, tehát, hogy időben minden meglegyen, összejöjjön ami kell. Mondanám, akit hívni kell: Tóth Kálmán Bpesti kapcsolási szám 565o93 Köszönöm és várom a hívásukat."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|