Rendszerváltás és az MTI

	Munkásnagygyűlés Ózdon (1. rész)
1989. június 5., hétfő - Csaknem ezer ember részvételével tartottak munkásnagygyűlést hétfőn az ózdi Liszt Ferenc Művelődési Házban. A kohászati üzemek és a város helyzetével kapcsolatban elterjedt találgatások, pletykák, egymásnak ellentmondó információk, s nem egy esetben ezek tudatosan rosszindulatú kihasználása miatt szinte már végletesen kiéleződött közhangulat miatt volt erre szükség. Elsőként Lotz Ernő, az Ózdi Kohászati Üzemek vezérigazgatója, próbált - a nagyüzem reális helyzetének, jövőjének felvázolásával - tiszta vízet önteni a pohárba. Mint hangoztatta, a Borsodi Vaskohászati Tröszt, tehát az egész térség most elkészült kohászati szerkezetváltási koncepciója hosszú idő óta az első, a szakemberek véleménye szerint is valóban végrehajtható program a borsodi kohászat rentábilissá tételére. Ma már biztosnak látszik, hogy 1990-ig e térségben sem kell a nagyarányú munkanélküliség rémétől tartani. Az igaz, hogy a kohászati alapvertikumban 1990 után már csupán 2800 ember fog dolgozni. A többiek nagyobb része - együttesen több mint ötezren - a már szerveződő hat kft-ben találnak megélhetést, mintegy kétezerötszáz embernek pedig az átképzés, a korkedvezményes nyyugdíj, illetve kisvállalkozások kinálnak megoldást. A vezérigazgató nem hallgatta el azt a tényt sem, hogy mindezek ellenére számítani kell arra: néhány száz ember arra kényszerül, hogy munkanélküli-segélyből vészelje át azt az időszakot, amíg a központi foglalkoztatási alapból és helyi erőkből nem teremtenek számukra új munkahelyeket. A vita felszólalói közül többen minden kertelés nélkül kimondták: kételkednek e tervek megbízhatóságában, illetve megvalósulásában, mások erősen bírálták a kialakult helyzetet. Osztafi Béla hengerész, az MSZMP Központi Bizottságának tagja éles hangon támadta az öt hónapja alakult Borsodi Vaskohászati Trösztöt. Azzal vádolta a Lenin Kohászati Műveket, az Ózdi Kohászati Üzemeket és a Borsodi Ércelőkészítő Művet tömörítő trösztöt, hogy Diósgyőr-, illetve LKM-párti, Ózdon már eleve nem kíván fejlesztéseket végrehajtani. Ő is kétkedésének adott hangot a vezérigazgató által ismertetett tervek megvalósíthatóságával kapcsolatban. (folyt.köv.) 1989. június 5., hétfő 21:06
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Munkásnagygyűlés Ózdon (2. rész)
Tóth Lajos, a Borsodi Vaskohászati Tröszt elnök-vezérigazgatója a bírálatra és további kérdésekre válaszolva azt mondta: az adott helyzetben az érzelmek túlhevítése csak kárára van e nagyon fontos, országos ügynek. Azt kérte higgyenek a tröszt korrektségében, mert ha most nem tudják bizonyítani egy hónap alatt a felettes szervek és a külföldi működő tőke számára a röviddel ezelőtt elkészült koncepció használhatóságát, nem háromezer, hanem 15 ezer kohász munkahelye kerül bizonytalan helyzetbe a borsodi térségben. Vissza kell szerezni a kohászat jövőjébe vetett hitet, bizalmat. Enélkül - mondotta - már eleve szinte megadjuk magunkat azoknak, akik kétségbe vonják a kohászatnak még a létjogosultságát is. Lotz Ernő vitazárójában rámutatott arra, hogy a gazdasági számítások szerint 1990 végére Ózdon 350 millió forint, 1993 után pedig 1-1,2 milliárd forintos nyereség lehetséges. A nyugati tőke készen áll arra, hogy bekapcsolójon a tervezett fejlesztési program megvalósításába: az eddigi ajánlatok mintegy 10-50 millió dollár befektetésére vonatkoznak. Zűrzavarral, bizonytalansággal nem szabad elriasztanunk az érdeklődőket. Ebben az ,,egykenyerű,, városban, ahol mindeddig a kohászat jelentette szinte az egyetlen munkaalkalmat, a megélhetést, most különösen nagy szükség van a bölcs belátásra és a türelemre - hangsúlyozta. (MTI) 1989. június 5., hétfő 21:08
Vissza »