 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Debreceni fiatalok nyilatkozata
"A mártírok sírján virágozzék ezer virág
Demokráciát, szabadságot és békét a kínai népnek
A Magyarországi Szociáldemokrata Párt
Ifjúsági Mozgalmának debreceni szervezete
Debreceni Demokratikus Ifjúsági Szövetség
a FIDESZ Gandhi csoportja
a FIDESZ Táncsics csoportja
az SZDSZ debreceni szervezete"
SZER, Magyar híradó:
A Kisgazdapárt új elnöke
"A pártegység megóvása érdekében köszönt le az elnöki posztról
Pártay, és hosszas viták, kompromisszumok után választottak a
küldöttek új vezetőséget, abban bízva, hogy ezzel nyitva az út a
független kisgazdák előtt az 1947-es pártalkotmány alapján a vidéki
csendes többség, a parasztság, a kisvállalkozók megszólaltatására,
megnyerésére. Most ismertetjük a Független Kisgazda-, Földmunkás- és
Polgári Párt új elnöke, Vörös Vince pályafutását:..."
|
|
|
|
|
|
 |
Ülést tartott a Minisztertanács (1. rész)
|
1989. június 5., hétfő - Hétfőn ülést tartott a Minisztertanács. A kormány jóváhagyólag tudomásul vette a Németh Miklós kormányfő varsói, bécsi és prágai tárgyalásairól készített jelentéseket.
A kormány javasolja az Országgyűlésnek a Büntető törvénykönyv és
a büntetőeljárási törvények módosítását. A Minisztertanács
határozatot hozott a rendőrhatósági őrizetben fogva tartás - az
internálás - hátrányos következményeinek rendezéséről.
A kormány megvitatta a lelkiismereti és vallásszabadságról szóló
törvényjavaslat elveit.
A Minisztertanács előterjesztést hallgatott meg az 1990. évi
népszámlálás előkészületeiről.
x x x
(folyt.köv.)
1989. június 5., hétfő 17:56
|
Vissza »
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács (2. rész)
|
A kormány ülésének napirendjén szereplő kérdésekről Marosán
György szóvivő tájékoztatta a magyar és a nemzetközi sajtó
képviselőit. Elmondta, hogy a testület elsőként Németh Miklós
varsói, prágai, illetve bécsi tárgyalásairól tájékozódott. A
Rakowski miniszterelnökkel folytatott varsói tárgyalásokból
különösen kiemelésre méltó, hogy Magyarország és Lengyelország
céljai azonosak, s hasonlóak a problémák, amelyekkel a két ország a
szocialista társadalom megújítása során találkozik. Várakozáson
felül sikeresnek bizonyult a magyar kormányfő bemutatkozása
Prágában. Különösen fontos, hogy olyan kényes kérdésben is sikerült
közös nevezőre jutni, mint a nagymarosi építkezés felfüggesztése.
Magyar részről a tárgyalások eredményeként könyvelik el, hogy a
csehszlovák partner kinyilvánította: kész a helyzet közös
megvizsgálására, s ennek érdekében miniszterelnök-helyettes vezetése
alatt álló szakértői csoportot hoznak létre. Ugyancsak a
bős-nagymarosi vízlépcső állt a magyar kormányfő és az osztrák
kancellár bécsi megbeszéléseinek középpontjában. E tárgyalásokra is
a közös felelősségtől áthatott higgadtság, tárgyilagosság és
együttműködési készség volt jellemző.
A kormány hétfői ülésén elfogadta a belügyminiszter és az
igazságügyminiszter előterjesztését az úgynevezett rendőrhatósági
őrizetben fogva tartás hátrányos következményeinek rendezéséről. A
bonyolult jogi terminus, közismertebb nevén az internálás
intézményét takarja. Ennek történetét felvillantva a szóvivő utalt
arra, hogy az internálás gyakorlata kezdetben közvetlenül a háborús
cselekményekkel függött össze, később pedig közbiztonsági okokra
hivatkozva rendelték el. 1945-49 között mintegy 55 ezer, 1949-től
1953-ig csaknem 25 ezer ember internálását rendelték el, az 1956-os
népfelkelés után pedig 12.900-an kerültek közbiztonsági őrizetbe.
Az intézkedés szenvedő alanyainak rehabilitálásával a
kormányzati szervek már eddig is foglalkoztak. Jogi és politikai
helyzetük rendezése azonban nem volt teljes. A most megtárgyalt
előterjesztés szerint előbb az 1949-53 között internáltak
munkaviszonyát és nyugdíját rendezik, 1989. június 30-ig. Következő
lépésként még szeptemberben méltányos intézkedések várhatóak az
1945-49 között, az 1956 után joghátrányt szenvedett emberek ügyében
is; s ugyanez vonatkozik a kitelepítettekre, illetve a II.
világháborút követő intézkedések elszenvedőinek. Az erkölcsi
jóvátétel kinyilvánításáról, illetve a sérelmek orvoslásának konkrét
módozatairól a kormány törvényjavaslatot terjeszt a Parlament elé.
(folyt.köv.)
1989. június 5., hétfő 20:07
|
Vissza »
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács (3. rész)
|
A kormány elfogadta a lelkiismereti és vallásszabadságról szóló
törvényjavaslat irányelveit is. Ennek megfelelően e problémakörről,
s ezzel összefüggésben az egyházügyekről külön törvény születik a
közeljövőben. A törvény alapvető feladata lesz, hogy biztosítsa a
meggyőződés és a vallás szabad megválasztását, annak minden
kényszert és megkülönböztetést kizáró gyakorlását. A
törvénytervezetet széles körű társadalmi vitára bocsátják a Hazafias
Népfront, illetve az egyházak segítségével. Az ezek tapasztalatait
is magában foglaló tervezetet legkésőbb október végéig megvitatja a
Minisztertanács.
A kormány javaslatot hallgatott meg a büntetőeljárási törvény
módosításáról. Ennek legfőbb célja, hogy a jelenleginél jobban
érvényesüljenek az eljárás alá vont gyanúsított jogai. Megszűnik
például az a korlátozás, hogy a fogvatartott védőjével csak az első
kihallgatás után érintkezhet, emellett megkönnyíti a védő
részvételét a gyanúsított, illetve a tanú kihallgatásánál, valamint
a nyomozásnál. A javaslatok közé tartozik, hogy az előzetes
letartóztatás elrendelése, illetve annak meghosszabbítása már a
büntetőeljárás nyomozási szakaszában is bírósági hatáskörbe kerül.
A Minisztertanács állást foglalt amellett, hogy haladéktalanul
felül kell vizsgálni a Büntető törvénykönyvnek azokat a passzusait,
amelyek az államellenes bűncselekményre vonatkoznak. A büntető kódex
most tervbe vett módosítása például hatályon kívül helyezi a
közveszélyes munkakerülés vétségére és a szabálysértésre vonatkozó
rendelkezéseket.
A kormány elfogadta a művelődési miniszter előterjesztését, s
módosította a könyvkiadásra vonatkozó korábbi rendeletét. A jelenleg
is érvényben lévő sajtótörvény a tárcát hatalmazta fel könyvek,
oktatási jegyzetek, zeneművek, grafikák, filmek megjelenésének
engedélyezésére. A törvény hatályba lépése óta eltelt csaknem három
év tapasztalatai viszont azt mutatják, hogy ez az eljárás formális,
az engedélyt csak rendkívüli esetben tagadták meg, s amúgy sincs
szükség erre az eljárásra. A változás lényege: a megjelenést nem
kötik engedélyhez; a hatóság szerepét ezzel a felelős kiadó veszi
át.
A kormány végül megvizsgálta az 1990. évi népszámlálásról szóló
előterjesztést. Ennek teljes költsége megközelítené a 700 millió
forintot, s ebből 400 milliót már jövőre elő kellene teremteni. E
tetemes költségek kapcsán felvetődött, hogy a teljes körű
népszámlálás helyett csak részleges, a lakosság tíz százalékát
érintő adatfelvételt tartsanak. (folyt.köv.)
1989. június 5., hétfő 20:10
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács (4. rész)
|
A Minisztertanács mélyreható vita után megerősítette: a
népszámlálást a hatályos jogszabályok szerint 1990 januárjában az
egész lakosságra kiterjedően kell végrehajtani.
Marosán Györgytől Kulcsár Kálmán iggazságügyminiszter vette át a
szót, hangoztatva, hogy a kormány ülésén jobbára olyan tervezetek
kerültek napirendre, amelyek az emberi, az állampolgári jogok
kiteljesítését szolgálják. A javaslatok összhangban állnak
nemzetközi kötelezettségeinkkel is, s azok érvényesítésére
törekszenek hazai jogalkotásunkban. A büntetőeljárási jogszabályok
módosítása például eleget tesz annak az általánosan elfogadott
normának, miszerint személyi szabadságától csak bírósági határozat
foszthat meg valakit. Ez az elv a jövőben az előzetes
letartóztatásnál is érvényesülni fog: őrizetbe vétel után ugyanis az
ügyésznek el kell döntenie, hogy indítványozni kívánja-e a
bíróságnál az előzetes letartóztatást, maga azonban nem hagyhat jóvá
ilyesmit. Hasonlóan fontos változás a védők jogainak kiterjesztése.
Ez a jövőben várhatóan nagyobb terhet és felelősséget is ró majd az
ügyvédekre. Ezzel kapcsolatos a kormánynak az a terve, miszerint
jövőre törvényt terjeszt az Országgyűlés elé a jogi képviselet
átalakításáról.
Ami a Büntető Törvénykönyv államellenes bűncselekményekre
vonatkozó passzusainak felülvizsgálatát illeti, a miniszter
hangsúlyozta, hogy erre a politikai folyamatok, változások
késztették a tárcát. Bár a büntetőjogi törvény szó szerinti
értelmezése még lehetővé tette volna, lényegében az utóbbi időben
senki ellen nem kezdeményeztek eljárást komolyabb államellenes
bűncselekményekért. A módosítás változtat azon a tűrhetetlen
helyzeten, hogy a jogalkalmazáson múljon, mikor kezdeményez büntető
eljárást politikai esetekben. Az állampolgári biztonság, a
jogbiztonság, illetve az egész politikai jogrendszer átalakulása azt
kívánja, hogy az eddigi korszerűtlen szabályozás minél előbb
megszűnjön. Az előkészítő munkába a minisztérium neves bűntetőjogi
kutatókat, és bizonyos alternatív szervezeteket is bevont. Kulcsár
Kálmán kiemelte azt is, hogy lényegesen megváltozott a jogszabály
elvi megközelítése is. Az új büntetőjogi passzusok a korábbi
szélesebb szabályozás helyett az ország alkotmányos rendjét kívánják
védeni. A törvény fellép mindazokkal szemben, akik erőszakos módon
akarják megváltoztatni az alkotmányos rendet. A törvény nem zárja
ki, hogy valamely párt a politika eszközeivel küzdjön az alkotmányos
berendezkedés módosításáért, az erőszak alkalmazása, illetve az erre
való felhívás azonban tilos lesz. (folyt.köv.)
1989. június 5., hétfő 20:18
|
Vissza »
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács (5. rész)
|
E problémakör kapcsán a Magyar Hírlap újságírója azokról a politikai
csoportosulásokról érdeklődött, amelyek továbbra is a
proletárdiktatúra megteremtését tűzik zászlajukra. Kulcsár Kálmán -
bár hangoztatta, hogy nem rendelkezik bővebb ismeretekkel e
csoportok platformjáról - leszögezte: a politikai bűncselekmények új
szabályozása az alkotmányos rend erőszakos megdöntésére irányuló
mindenfajta kísérletet magában foglal. (folyt.köv.)
1989. június 5., hétfő 20:23
|
Vissza »
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács (6. rész)
|
A lelkiismereti és vallásszabadságról szóló törvénytervezet
kapcsán a miniszter hangsúlyozta: nem puszta deklarációról van szó,
hanem olyan jogszabályról, amely segíti e szabadságjog
érvényesítését, és biztosítja az egyházak szabad működését. Ez azt
jelenti, hogy a törvény elfogadása után nem kell engedély az
egyházak működéséhez, a politikai pártokhoz hasonlóan egyszerű
regisztrációs eljárás lesz csupán. A változás lényegéhez tartozik az
is, hogy állami szervezetek nem gyakorolnak hatósági funkciót az
egyházakkal kapcsolatban, így az a szervezet, amely eddig ezzel
foglalkozott - az Állami Egyházügyi Hivatal - megszűnik. Az esetleg
szükségessé váló közigazgatási teendőket Kulcsár Kálmán személyes
véleménye szerint, akár a Művelődési Minisztérium is gyakorolhatná.
Ez azért is célszerű lenne, mert a többi között eltörlik a
szerzetesrendek működését tiltó korábbi törvényt, így azok
lehetőséget kapnak iskolák alapítására, szociális és egészségügyi
intézmények fenntartására is. Ezek esetében - ugyanúgy mint más
hasonló intézménynél - szükség van az állami felügyeletre, amelynek
letéteményese a szaktárca.
A Magyar Rádió munkatársa a Nagy Imre-per felülvizsgálatának
állásáról érdeklődött a minisztertől. Kulcsár Kálmán utalt arra,
hogy az ügyben törvényességi óvás benyújtására csak a legfőbb
ügyésznek, illetve a Legfelsőbb Bíróság elnökének van joga.
Emlékeztetett a kormányfő parlamenti beszédére, amelyben Németh
Miklós koncepciós perként értékelte a Nagy Imrével szemben
lefolytatott eljárást, s elmondta azt is, hogy a legfőbb ügyész
dolgozik jogi álláspontjának kimunkálásán. Kulcsár Kálmán e
bejelentésekre alapozva úgy vélte, hogy ha a legfőbb ügyészi
törvényességi óvás a nagyon közeli időpontban megtörténne, akkor a
Legfelsőbb Bíróság még a temetésig tudna foglalkozni az üggyel. Ha a
hátralévő időben a bíróság nem tudná tartani az eljárási
határidőket, akkor az ügyész bejelentése jelezhetné a hivatalos
álláspontot.
A rádió tudósítójának kérdése nyomán Marosán György
kormányszóvivő megerősítette: lemond hivataláról. A leköszönő
szóvivő döntését indokolva emlékeztette az újságírókat, hogy a május
elején tartott tájékoztatót követően nagy vihar támadt egy neki
tulajdonított, szerinte azonban el nem hangzott - a lakosságot sújtó
intézkedéseket kilátásba helyező - bejelentés nyomán. Ez volt az
első eset - mondta a szóvivő -, hogy szavahihetőségét
megkérdőjelezték, s ez volt az oka, hogy május 11-én benyújtotta
lemondását a miniszterelnöknek, aki azt elfogadta. (folyt.köv.)
1989. június 5., hétfő 20:33
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács (7. rész)
|
A TV Híradó tudósítója arról érdeklődött, foglalkozott-e a
kormány hétfői ülésén a pekingi vérengzésről érkezett híradásokkal,
kialakítottak-e valamilyen álláspontot erről. Bár a Minisztertanás
nem tűzte napirendjére a véres katonai leszámolás értékelését, a
szóvivő első benyomásait megfogalmazva a sajnálatos, az
elgondolkoztató és a figyelmeztető jelzőket használta a Kínában
lezajlott események kapcsán. Leszögezte, a tragédia ismételten
rávilágít arra, hogy mennyire fontos a reformfolyamatban a kölcsönös
tolerancia és a nemzetért érzett felelősség a politikai rendszer
valamennyi szereplőjétől. Az események bizonyítják, mennyire
jelentős, hogy a kormány a nemzeti közmegegyezés kialakításán
munkálkodjék, s milyen nagy szükség van az alapvető emberi jogok
törvényes biztosítékainak a megteremtésére. (MTI)
1989. június 5., hétfő 20:36
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés FKgP Nagyválasztmányról 1. oldal
III/III jelentés FKgP Nagyválasztmányról 2. oldal
III/III jelentés FKgP Nagyválasztmányról 3. oldal
SZER-hallgató telefonja:
"... az elhagyott, de meg nem tagadott óhazában, az óhaza politikai életében aktivan vegyenek részt szövetségünkön keresztül. Hallathatják hangjukat és kell is hallatniuk, mert erős még az ellenség, de nem verhetetlen. Hisszük, hogy egy kommunista mentes hazában, szabad hazánk polgáraiként találkozni fogunk. Jelentkezésüket kérjük az elnöki irodában, Budapest, 1134 Kassák Lajos utca 38, Pankovics Gyula elnök, valamint a Volt Politikai Foglyok Bajtársi Szövetsége, Nyugati László Társaság központi irodájában, Budapest 1162 Állás utca 20, Isten áldása legyen drága hazánkon és az érte munkálkodókon."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|