Rendszerváltás és az MTI

	Törvény készül a ki- és bevándorlásról és az útlevélről (1. rész)
1989. június 5., hétfő - Rövidesen a Minisztertanács elé kerül, ezt követően pedig társadalmi vitára bocsátják a ki- és bevándorlásról, valamint az útlevélről szóló törvénytervezeteket, s azokat várhatóan nyár végi, vagy ősz eleji ülésszakán tárgyalja meg az Országgyűlés - mondotta dr. Timoránszky Péter, az Igazságügyi Minisztérium alkotmányelőkészítő kodifikációs titkárságának munkatársa hétfőn a sajtó képviselőinek. A főosztályvezető-helyettes a két törvény megalkotásának szükségességéről és a szabályozási elvekről adott tájékoztatást. Hangsúlyozta: az új törvényekhez kapcsolódóan több jelenleg hatályos jogszabályt korszerűsíteni kell. A mai helyzetről szólva kiemelte: általában nem érvényesül az a jog, hogy bármely magyar állampolgár - saját elhatározásától függően - bármikor elhagyhatná hazáját, s ide bármikor visszatérhetne. Pedig ezt jogot - az 1976. évi 8. számú törvényerejű rendelettel kihirdetett - Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya rögzíti, s a mozgásszabadságot, a tartózkodási hely szabad megválasztását alapvető emberi jognak tekinti. Számos indokolatlan kötelezettséget ír elő a külföldiek magyarországi tartózkodására vonatkozó törvényerejű rendelet is. Ma már korszerűtlen az állampolgársági jogviszony szabályozása. Az 1957-ben alkotott törvény - egyebek között - lehetővé teszi, hogy az Elnöki Tanács esetenként mérlegelje, vétett-e valaki az állampolgári hűség ellen, s az illetőt megfoszthatja magyar állampolgárságától. A külföldre utazást és ott-tartózkodást ma még a Büntető Törvénykönyv sem tekinti alapvető emberi jognak. A BTK ugyanis büntetendőnek tartja, ha valaki a külföldre utazás és a külföldön tartózkodás szabályainak ,,kijátszásával,, tartósan külföldön marad. Bár az utóbbi években enyhült e magatartás hivatalos és bírói megítélése, de a jogellenesen külföldre távozókat jelenleg is szabálysértőknek tekintik, s szankcionálják az első öt éven belüli hazatérést. Felül kell vizsgálni a kettős, illetőleg többes állampolgárságról kötött egyezményeket, valamint a jogsegélyszerződések egy részét is. Timoránszky Péter emlékeztett arra, hogy június 12-től hazánk tagja a genfi Menekültügyi Konvenciónak. Ebből adódó kötelezettségeinket előbb egy minisztertanácsi rendelet szabályozza, ezt a tervek szerint jövőre felváltaná a menedékjogról szóló törvény. A hontalanokról szóló nemzetközi egyezményhez azonban hazánk egyelőre nem kíván csatlakozni. (folyt. köv.) 1989. június 5., hétfő 15:24
Vissza »

	Törvény készül a ki- és bevándorlásról és az útlevélről (2. rész)
A ki- és bevándorlásról szóló törvénytervezet abból indul ki, hogy mindenki polgára az államnak, nem pedig alattvalója. Vannak jogok és kötelezettségek, amelyeket a magyar állam garantál, illetve polgárai tartoznak teljesíteni, és vannak olyan jogok, amelyek akkor is megilletik az embereket, ha az állam vonakodik elismerni. Ilyen a kivándorláshez és hazatéréshez való jog, amely csak kivételesen, a törvényben meghatározott esetekben korlátozható. A készülő törvény éppen ezért semmilyen politikai korlátozást nem tartalmaz e jog gyakorlásával kapcsolatban. Az említett egyezségokmány alapján azonban az egyes országok alkalmazhatnak bizonyos korlátozásokat. Így például a készülő törvény tervezete szerint nem vándorolhat ki az, aki ellen eljárást folytatnak olyan bűncselekmény miatt, amely szabadságvesztéssel is büntethető. A törvény előkészítésekor felmerült, hogy korlátozni kellene olyan személyek kivándorlását, akik államtitok birtokában vannak. Ezzel kapcsolatban két megoldás képzelhető el: azok, akik ilyen munkakörben kívánnak elhelyezkedni, önként vállalnák, hogy csak bizonyos idő, például öt év elteltével vándorolhatnak ki. A másik megoldás az lehet, hogy esetenként, méltányossági alapon e személyek is megkaphatnák a hozzájárulást. A katonai szolgálat teljesítésével kapcsolatban még nem alakult ki egységes álláspont. Felvetődik, mi legyen azokkal, akiknek itthon köztartozásuk, tartási kötelezettségük van. A nemzetközi gyakorlat szerint ez esetben is lehetőség van a kivándorolásra, s a tartozásokat a kétoldalú, vagy a nemzetközi egyezmények alapján rendezik. E törvényben mindössze annyit kívánatos rögzíteni, hogy a kivándorlás nem sértheti mások jogait. A bevándorlás feltételei alapvetően nemzetközi kötelezettségeink szerint alakulnak. A Magyarországra bevándorolni szándékozók között azonban fokozott kedvezményben részesülnek a külföldön élő magyarok. A jelenlegi törvényerejű rendeletet felváltó új útlevéltörvény abból indul ki, hogy az útlevélhez való jog alapvető állampolgári jog. A tervek szerint az útlevél a világ összes országára öt évig lenne érvényes, s lejártakor a magyar külképviseleti hatóságoknál is minden kötöttség nélkül meghosszabbítható. Az új útlevél korlátlan számú ki- és beutazásra és meghatározatlan idejű külföldi tartózkodásra jogosít majd. Csak magánútlevelet és diplomata útlevelet adnak ki; előbbi jogosít majd szolgálati utazásra és - valamilyen megjelöléssel - külföldi letelepedésre is. A jövőben igen szűk körben tagadhatják meg a hatóságok az útlevél kiállítását. Például szándékos bűncselekmény elkövetése esetén. (folyt.) 1989. június 5., hétfő 15:28
Vissza »

	Törvény készül a ki- és bevándorlásról és az útlevélről (3. rész)
Timoránszky Péter felhívta a figyelmet arra: bármilyen egyszerűek lesznek is a magyar állampolgárokra vonatkozó kivándorlási szabályok, még nem biztos, hogy a külföldi ország megadja az engedélyt a bevándorláshoz. Az újságírók kérdéseire Timoránszky Péter elmondta, hogy a jelenlegi állampolgársági törvény szerint sem lehet elveszíteni a magyar állampolgárságot, attól csak meg lehet fosztani valakit, aki arra érdemtelenné vált, vagy az érintett kérheti elbocsátását az állampolgársági kötelékből. A Büntető Törvénykönyv meghatározza az egyes bűncselekmények elévülési idejét. Ami tehát 1956-ban - az akkori jogszabályok szerint - politikai bűncselekménynek minősült, jogi értelemben már elévült. (MTI) 1989. június 5., hétfő 15:30
Vissza »