|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Balassagyarmat csatlakozik
"A kialakult helyzetért a pártállam vezetése a felelős.
A balassagyarmati reformkör ezért struktúra- és modellváltást
akar radikális és összehangolt politikai és gazdasági reformok
útján, az európai ,,közös ház,, és a Duna menti népek összefogása
keretében."
SZER, Földközelben:
A megyei lapok helyzete
"Idén változni látszik a helyzet. Különösen örvendetes, hogy
indul a tájékoztatási verseny, szűnőben a megyei pártújságok
egyeduralma. Vidéken is alakulnak a magukat függetlennek nevező
lapok, mint például májusban a Fejér, Komárom és Veszprém megyében
megjelenő Aréna vagy a viharsarki Dél-Kelet, illetve a Bácskapocs.
Ezek tovább színesítik a hazai sajtó palettáját, és helyt adnak az
ellenzéki szervezeteknek is, amelyek többsége még mindig nem
rendelkezik önálló szócsővel."
|
|
|
|
|
|
|
1956 hőseinek eltemetése
|
München, 1989. április 10. (SZER, Világhíradó) - Szombaton a Jurta Színházban a Magyar Politikai Foglyok Szövetsége és a Függetlenségi Párt "Az 1956-os forradalomról Kérdezz - felelek" címmel rendezett vitafórumának kereken 200 résztvevője is arra a következtetésre jutott, hogy a kivégzett hősök június 16-iki temetése az egész nemzet ünnepe. Ezt az eseményt nem sajátíthatja ki senki - különösen nem a hatalom képviselői. Felolvassuk Kármentő Imre budapesti kommentárját: Most, amikor a magyar nemzeti történelem arányaiban rajzolódik ki Rákosi és Kádár velejében azonos rendszerének csődje, ezzel párhuzamosan mind határozottabban körvonalazódik 1956 forradalmának jelentősége. Ez kényszeríti arra a hatalom birtokosait és gyakorlóit, hogy engedjenek a nemzeti kegyelet követelésének. Ez nyitja meg napjainkban Nagy Imre és mártírtársai sírját. Amíg azonban elérkeztünk ehhez, a társadalomnak el kellett viselnie, hogy azok a bizonyos illetékesek - a lehetséges utolsó pillanatig az elnyomókkal, az egykori hóhérokkal vállalva szolidaritást és cinkosságot - hazugságokkal hitegessék, köntörfalazássál vezessék félre. Pedig akik állították, hogy nem ismerik a sírok helyét, a bennük elhantoltak személyét, a kivégzettek névsorát - azok kezdettől fogva tudhatták, hogy szavuknak nem lehet hitele. Hiszen nyilvánvaló, hogy magának a Kádár-kormánynak az érdekei követelték meg már az 1956. november 4-ike utáni első óráktól fogva, hogy rend legyen a bíróságok, börtönök és temetők nyilvántartásában. Igenis lennie kellett kimutatásnak a halálos ítéletekről, a kivégzésekről és a kivégzettek sírhelyeiről. Nos, végre-valahára kimondják, bevallják, hogy így is volt. A Magyar Nemzet beszélgetést közölt Borics Gyula igazságügyi minisztériumi államtitkárral, aki elismerte ezt. Mellékesen az is kitűnik az interjúból, hogy a szóban forgó nyilvántartásokat sokszor bűnösen hanyag módon vezették. Az ezzel megbízottak nyilván és méltán úgy érezhették, hogy ha a politikai vezetés szemében nem számít néhányszáz emberélet, akkor a hóhérmunka adminisztrálásában is eltűrhető, ha nem tudnak elszámolni néhány halottal. A jogrend országos eltiportatását jellemzően egészítette ki a kegyeleti jognak, a hozzátartozók jogainak a megcsúfolása, a hóhérsegédek segédeinek, de legalsó szintje. Ám nem is a hanyag embertelenség elképesztő, de mégis csak kicsiny tényeiről kívántam szólni. Hangsúlyt az a kérdés érdemel, hogy eltűrhető-e, ha továbbra is betöltik pozícióikat azok a felelős kormányhivatalnokok és politikusok, akik mindeddig hazugságokkal szédítették, és köntörfalazva megpróbálták félrevezetni a közvéleményt, a 301-es parcella történelmi és politikai jelképpé vált ügyében. Mikor olvashatjuk a felelősök nevét és mikor értesülhetünk menesztésükről? Addig nyilvánvalóan nem, amíg Kádár János a Központi Bizottság tagja és Grósz Károly a párt főtitkára. Nagy Imre és mártírtársai június 16-ikára tervezett ünnepélyes újratemetésén a pártvezetés és a kormányzat képviselőinek jelenléte elfogadhatatlan lenne. Mert a kegyeletet sértené, sőt cinikus gúnynak minősülhetne, ameddig a helyükön vannak azok, akik 1956 forradalmát eltiporták, és akik ezt vezető beosztásokban támogatták, vagy politikai hagyomány gyanánt felvállalták. Június 16-ikán nem ismétlődhetik meg az 1956. októberi Rajk- temetés színjátéka. A kivégzettek sírjaiba ezúttal a reformkommunizmus, az emberi arcú szocializmus iránti utolsó illúziónkat is eltemetjük. A kommunista vezetés - még egy megtisztult kommunista vezetés is - csak egyet tehet azon a napon - ha nem akarja felszítani a népharagot: szabad utat nyit a menetnek, de távol marad tőle. +++
1989. április 10., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
1989. június 4. Ekkor jelentkezett az EKA ülésén a Keresztény Demokrata Néppárt nevében (KDNP) Szakolczay György kérte az EKÁ-ba való felvételüket. Hosszas vita után döntés nem született.
MTV2 nézői telefon:
"Békés, Munkácsy M. u. 35. 1/51: Kedves TV2! Miért hasonlitják össze a zsidókat a cigányokkal?!A zsidóság müveit, intelligens és becsültesen dolgozik. Csak a vallásuk más. Nincs antiszemitizmus. Ezzel akarják most a figyelmünket a gazdasági helyzetről és egyéb másról a fugyelmünket elterelni. Cigánykérdés van, volt és lesz. Bizonyos uricigányokkal nincs baj. A többi rétegnek esetleg 2o h-a dolgozik. De a többi sefttel, és lop, 8o%-a a nyakunkon él. Akik kitalálták, hogy velünk lakjanak, azok valószinüleg nagyjövedelmű vezető emberek Kivánok nekik egy-két cigány családot.Mi a létminimum alatt élünk, ők szines tv-t néznek, videóznak, szórakoznak, a tanácsra mennek segélyért és kapnak is. A 3 szobás lakást elcseréli egy két szobásra, majd ha elfogyott a pénz, egy mégkisebbre költöznek. Ezekben a lakásokban a lakók félnek tőlük, a ház nyugalmát zavar¬ják, teljesen kihasználják a rendszertől kapott segitséget. Nem a cigányok ellen van kifogásom, hanem a viselkedésük ellen. Azt szeretném ha a vezető emberek is olyan házakban élnének, ahol lakik egy-két cigány család, akkor megismernék a magyarok istenét."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|