Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › június 04.
1989  1990
1989. április
HKSzeCsPSzoV
272829303112
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
1234567
1989. május
HKSzeCsPSzoV
24252627282930
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
1989. június
HKSzeCsPSzoV
2930311234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293012
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

Balassagyarmat csatlakozik

"A kialakult helyzetért a pártállam vezetése a felelős. A balassagyarmati reformkör ezért struktúra- és modellváltást akar radikális és összehangolt politikai és gazdasági reformok útján, az európai ,,közös ház,, és a Duna menti népek összefogása keretében."
SZER, Földközelben:

A megyei lapok helyzete

"Idén változni látszik a helyzet. Különösen örvendetes, hogy indul a tájékoztatási verseny, szűnőben a megyei pártújságok egyeduralma. Vidéken is alakulnak a magukat függetlennek nevező lapok, mint például májusban a Fejér, Komárom és Veszprém megyében megjelenő Aréna vagy a viharsarki Dél-Kelet, illetve a Bácskapocs. Ezek tovább színesítik a hazai sajtó palettáját, és helyt adnak az ellenzéki szervezeteknek is, amelyek többsége még mindig nem rendelkezik önálló szócsővel."

Interjú Nagy Erzsébettel

London, 1989. február 22. (BBC, Panoráma - - A most következő
beszélgetés nem napi témához kapcsolódik, de olyan kérdésről van
szó, ami sok embernek fontos, és három évtizedig nem lehetett róla
beszélni Magyarországon. Milyen végtisztesség adassék Magyarország
1958-ban kivégzett miniszterelnökének? Nagy Imre leányához, Nagy
Erzsébethez fordulunk:
- Több, mint 30 évbe telt, míg a hivatalos álláspont annyira
megváltozott, hogy immár sor kerülhet édesapja és közvetlen
munkatársai méltó eltemetésére, és a kivégzetteknek tervezett
emlékműre. Mikor kezdődtek el az ezzel kapcsolatos tárgyalások, és
miként változott a hivatalos álláspont?
    
    - Előre szeretném bocsátani, hogy az elmúlt évtizedek alatt sohasem
fordultam a hatóságokhoz édesapám tetemének kiadatása ügyében.
    
    Tavaly nyáron Grósz főtitkár úr amerikai útja során vetette fel ezt
a véleménye szerint, kegyeleti kérdést. Néhai édesanyám, de
családom egyetlen tagja sem közelített így édesapám és harcostársai
ügyéhez. Mi az 1956-os forradalom és szabadságharc résztvevőinek és
vezetőinek erkölcsi és történelmi elismeréséért küzdünk. Mi
hősökként és mártírokként tiszteljük a kivégzetteket, apámat és
valamennyi harcostársát.
    
    Úgy gondoljuk, hogy az újratemetés kérése nem fér össze édesapám
halálig tartó helytállásával. Ő még kegyelmet sem kért. Ki ne
tudná, hogy a végtisztesség mindenkit megillet. Ez egyszerű ősi,
elidegeníthetetlen emberi jog és kötelesség.
    
    Ami a hatóságok álláspontját illeti, az annyiban változott az idők
során, hogy tudomásul venni kényszerültek ennek az emberi jognak a
létezését, és kezdeményezték az újratemetést. Mi pedig elfogadtuk,
mert tapasztaljuk azokat a változásokat, amelyek a hatalom
belátásának lehetséges és feltételezhető valódiságát látszanak
igazolni. Ezek mintha a totális párturalom feladására, a
szabadságjogok érvényesíthetőségére utalnának, vagyis az 1956-os
forradalom és szabadságharc célkitűzéseinek kezdődő megvalósulását
ígérhetik. Hinni nem szabad, ehhez túl sokat megértünk, de remélni
kell.
    
    - Eddig két ízben tárgyaltunk az Igazságügyi Minisztérium
képviselőivel: az elmúlt év december 21-én és ez év február 13-án.
    
    - Amióta közölték a hatóságok, hogy engedélyezik az újratemetést,
gyors ütemben folynak részükről az előkészületek, vagy még mindig
tapasztalható halogatás?
    
    - Igen. Mint mondottam, a hatóságok először csak 1988. december
végén jelentkeztek. Úgy tűnik, hogy ez egy súlyos felismerés
következménye. Most kerültek igazán szembe azzal a ténnyel, hogy az
újratemetés meghirdetése az 1956-os forradalom és szabadságharc
leverését követő féktelen megtorlás elkerülhetetlen
lelepleződéséhez vezet. A 301-es parcellában a kivégzettek százai
fekszenek.
    
    - Hivatalos részről azt állítják, hogy még meg kell állapítaniuk,
hogy ki, hol nyugszik. A temető igazgatója ugyanakkor - mint a
Magyar Nemzetben volt olvasható - azt állítja, hogy van pontos rajz
a nyugvóhelyekről. Mi a helyzet itt? Őszinték-e a hatóságok?
    
    - Nem tudom. Tény, hogy velem csak múlt év december 21-én közölték,
hogy édesapám, Nagy Imre, Maléter Pál, Losonczi Géza, Szilágyi
József és Gimes Miklós fekszik a 301-es parcellában. Ott földelték
el több, mint három évtizede. Mert temetésnek ezt nem nevezhetem. A
pontos helymegjelölést 99 százalékos biztonsággal vállalták.
    
    Nem hinném egyébként, hogy az őszinteség volna itt a legfontosabb,
hanem a mód, ahogy a forradalmárokkal bántak még holtukban is. A
301-es parcellát évekig posztos őrszem vigyázta. Az évfordulókon
pedig rendőrök őrködtek, még a múlt évben is, mikor már lehetett
megemlékezést tartani. Korábban senki sem mehetett ilyenkor oda.
    
    Féltek és félnek még,a holtak szellemétől is. Az igazságra
tulajdonképpen csak a 301-es parcella teljes feltárása deríthetne
fényt. A tudomány számára úgy tudom, ma már rutinfeladat a tetemek
időbeliségének és más jellemzőinek meghatározása.
    
    - Önnek mi az elvárása? A teljes erkölcsi, politikai és jogi
rehabilitálás? Nagy Imrét zárt tárgyaláson ítélték halálra.
    
    Államjogi szempontból nem elvethető az a felfogás, miszerint -
akárcsak Batthyány Lajos esetében - 1958-ban is Magyarország
törvényes miniszterelnökét végezték ki. Felmerül-e Nagy Erzsébet
részéről, hogy édesapja kivégzésének tényét ilyenképpen ismerjék
el?
    
    - Igazság szerint vissza kellene kérdeznem, hogy mikor és milyen
hatalom részéről történő erkölcsi, politikai rehabilitációra
gondol. De engedelmével úgy teszek, mintha így kérdezett volna.
    
    Nos, apám nem mondott le miniszterelnöki tisztéről, bár az életét
ajánlották érte cserébe - ahogy ez azóta több forrásból is
napvilágra került -, így apámat, Nagy Imrét valóban törvényes
miniszterelnökként végezték ki, mint annak idején Batthyány Lajost.
    
    Ebben a megközelítésben az ön kérdése, a hatalom legitimitását
kérdezte, ha jól értelmezem, e szerint kívánok válaszolni is.
    
    - Ha Magyarországon egy népszavazás megerősít egy új alkotmányt, ha
a törvényhozó, a végrehajtó és a bírói hatalom külön válnak
egymástól, ha többpárti választások lesznek, akkor válik
lehetségessé teljes értékűen a lejátszódott jogtalanságok
felszámolása. Akkor lefolytathatók lesznek az igazságot napfényre
hozó rehabilitációs perek. Az ötvenhatos forradalom és
szabadságharc tiszteletét, apám és harcostársai emlékét pedig az
Országgyűlés törvényben örökítheti meg, és 1956. október 23-át
nemzeti ünneppé nyilváníthatja.
    
    Hogy mikor jön el ez az idő? Ki tudja? Én mindenesetre úgy ítélem
meg, hogy közeledik. Részleges előrelépésre, a holtpontról történő
elmozdulásra már az is utal, hogy az MSZMP KB február 20-21-i ülése
javasolta egy történészekből és jogászokból álló bizottság
kiküldését az 1945 és 1962 közötti koncepciós perek
felülvizsgálatának megoldására.
    
    - Nagy Erzsébet a nyilvánosságtól távol viselte édesapja
kivégzésének súlyát. Június óta azonban - eddig háttérbe vonuló
személye - akarva-akaratlan nemcsak hazája, az egész világ
érdeklődésének középpontjába került. Ez a hirtelen átmenet
gondolom, a nyilvános temetés előkészítésével járó fáradalmak, és
talán az újra feltépett sebek fájdalmai tetézve kimerítő lehet. Ha
nem találja túlságosan személyesnek ezt a kérést, szólna talán
erről is valamit?
    
    - Valóban váratlan fordulat ez az én életemben. Apám és
harcostársai, 1956 emlékének szolgálata azonban számomra egyszerre
kötelesség és megtiszteltetés is. Amennyire erőmből telik,
szeretnék megfelelni a velem szembeni elvárásnak. Megkönnyíti ezt,
hogy mellettem áll a férjem, a családom, a barátok és a bajtársak
sokasága.
    
    - Most az a legközvetlenebb feladatunk, hogy ez év június 16-án
méltó módon temethessük végre el apámat, küzdőtársait, az
ötvenhatos forradalom és szabadságharc valamennyi résztvevőjét, aki
a 301-es parcellában nyugszik. Ebből az alkalomból ünnepélyesen
lerakjuk egy kollektív emlékmű alapkövét. Ezzel - egy évvel a
párizsi Pere Lachaise temetőben lévő jelképes sir felavatása után -
remélem létrejön Magyarországon 1956 mártírjainak tényleges
emlékhelye. +++
    


1989. február 22., szerda


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:

1989. június 4. Ekkor jelentkezett az EKA ülésén a Keresztény Demokrata Néppárt nevében (KDNP) Szakolczay György kérte az EKÁ-ba való felvételüket. Hosszas vita után döntés nem született.
MTV2 nézői telefon:

"Békés, Munkácsy M. u. 35. 1/51: Kedves TV2! Miért hasonlitják össze a zsidókat a cigányokkal?!A zsidóság müveit, intelligens és becsültesen dolgozik. Csak a vallásuk más. Nincs antiszemitizmus. Ezzel akarják most a figyelmünket a gazdasági helyzetről és egyéb másról a fugyelmünket elterelni. Cigánykérdés van, volt és lesz. Bizonyos uricigányokkal nincs baj. A többi rétegnek esetleg 2o h-a dolgozik. De a többi sefttel, és lop, 8o%-a a nyakunkon él. Akik kitalálták, hogy velünk lakjanak, azok valószinüleg nagyjövedelmű vezető emberek Kivánok nekik egy-két cigány családot.Mi a létminimum alatt élünk, ők szines tv-t néznek, videóznak, szórakoznak, a tanácsra mennek segélyért és kapnak is. A 3 szobás lakást elcseréli egy két szobásra, majd ha elfogyott a pénz, egy mégkisebbre költöznek. Ezekben a lakásokban a lakók félnek tőlük, a ház nyugalmát zavar¬ják, teljesen kihasználják a rendszertől kapott segitséget. Nem a cigányok ellen van kifogásom, hanem a viselkedésük ellen. Azt szeretném ha a vezető emberek is olyan házakban élnének, ahol lakik egy-két cigány család, akkor megismernék a magyarok istenét."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD