Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › június 04.
1989  1990
1989. április
HKSzeCsPSzoV
272829303112
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
1234567
1989. május
HKSzeCsPSzoV
24252627282930
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
1989. június
HKSzeCsPSzoV
2930311234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293012
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

Balassagyarmat csatlakozik

"A kialakult helyzetért a pártállam vezetése a felelős. A balassagyarmati reformkör ezért struktúra- és modellváltást akar radikális és összehangolt politikai és gazdasági reformok útján, az európai ,,közös ház,, és a Duna menti népek összefogása keretében."
SZER, Földközelben:

A megyei lapok helyzete

"Idén változni látszik a helyzet. Különösen örvendetes, hogy indul a tájékoztatási verseny, szűnőben a megyei pártújságok egyeduralma. Vidéken is alakulnak a magukat függetlennek nevező lapok, mint például májusban a Fejér, Komárom és Veszprém megyében megjelenő Aréna vagy a viharsarki Dél-Kelet, illetve a Bácskapocs. Ezek tovább színesítik a hazai sajtó palettáját, és helyt adnak az ellenzéki szervezeteknek is, amelyek többsége még mindig nem rendelkezik önálló szócsővel."

Glatz-interjú

(Mackó László György)
London, 1989. január 28. (BBC, Panoráma) - Mackó: - A Központi
Bizottság történelmi albizottságának jelentése véget vetett annak a
hivatalos álláspontnak, amely több, mint 30 éve, ellenforradalomnak
minősítette az 56-os forradalmat és felkelést. Pozsgay Imre
népfelkelést és nem forradalmat említett. Mi ennek a jelentősége?
    
    Glatz: - Én a párt albizottságának az anyagát nem ismerem, habár ez
- a mai sajtó sorai szerint - márciusban, teljes terjedelmében,
napvilágot fog látni.
    
    Az én felfogásom szerint a forradalom az a társadalom egészét
meghatározó viszonyrendszer megváltoztatása és ez tulajdonképpen -
ha úgy tetszik - a marxi gondolkodás alaptételei közé tartozó
állítás. 1956. október 23. és november 4. között, Magyarországon az
uralmon lévő politikai erők nem kívántak beleavatkozni a társadalom
alapjaiba, nem kívánták a 45-48 közötti vívmányokkal szemben sem a
földet, sem a gyárakat, sem a bankokat - hogy úgy mondjam -
visszaadni a tulajdonosaiknak, vagyis nem volt forradalom 1956
októbere, és nem is volt ilyen értelemben ellenforradalom sem.
    
    Mackó: - És hogyha visszájára fordítom, hogyha meg akar szüntetni
valami mozgalom, vagy felkelés, egy létező rendszert, - tehát nem
azt mondom, hogy egy újat akar hozni, hanem meg akar szüntetni egy
előzőt - az nem a rendszer megváltoztatása, és forradalom?
    
    Glatz: - A politikai rendszer megváltoztatása nem okvetlenül, és
itt arról volt szó 1956-ban, és én ezért ezt népfelkelésnek
nevezem, mégpedig egy olyan népfelkelésnek, amelyik a sztálini
rendszer ellen keletkezett, amely sztálini rendszer a térség
népeire egy hagyomány nélküli politikai rendszert kívánt
ráerőszakolni, és eközben nem csak a hagyományosan konzervatív, de
a helyi baloldali erők - mindenek előtt a szervezett munkásság -
hagyományaival is leszámolt.
    
    Azért mondanám, hogy népfelkelés is, és a sztálini rendszer elleni
népfelkelés is, mert ha megnézzük az 1956 október, sőt még
novemberben keletkezett különböző pártok által kiadott, rögtönzött
programnyilatkozatokat, akkor abban egy közös elem van: a
Szovjetunió és Magyarország közötti viszony újrarendezése.
    
    Ma sajnos megfeledkezünk arról, hogy 1956 őszén még nagyon közel
volt 1955, az osztrák semlegesség, és elfeledkezünk arról, hogy a
Szovjetunióban is gondolkodtak e viszony újragondolásán, és 1956
október 30-án ki is adtak egy kommünikét a Pravdában, - amit azóta
nem szeretünk emlegetni - amelyik arról szól, hogy újra kell
gondolni a Szovjetunió és a szomszédos országok viszonyát.
    
    Tehát teljesen világos, hogy az a rendszer ami itt, 1949 után
bevezetésre került, ez azonosult az emberek szemében a
Szovjetunióval, és ezért is azt mondanám, hogy ez a politikai
rendszer elleni mozgalom nem ellenforradalom volt, nem is
forradalom volt - a szó társadalmi, gazdasági szerkezetet
változtató értelmében -, hanem népfelkelés volt.
    
    Mackó: - Nagy Imre tevékenységével kapcsolatban Pozsgay Imre
lényegében azt mondta, hogy helyesen járt el Nagy Imre. Most ez
Nagy Imre várható rehabilitációját jelenti?
    
    Glatz: - Hogy a politikai rehabilitáció hogyan és miképpen
következik be, az természetesen a politikusok dolga.
    
    Az én véleményem szerint 1956. október 23-án, a vezető politikai
pozíciókban nem ellenforradalmárok és forradalmárok között folyt a
harc, hanem a baloldali kibontakozás két alternatívája között, és a
sztálini rendszert fenntartani akaró szárny és a reformot
képviselők között. Ekkor, - megítélésem szerint 1956 október végén
- egy táborban voltak a később elítélt és kivégzettek, - így tehát
például Nagy Imre - valamint az elítélésekről később tudomást
szerzők, vagy éppen azokat elrendelők, tehát semmiképpen nem lehet
1956 októberében a baloldal táborából kiiktatni.
    
    Ilyen értelemben az ő 1953 és 1955-ös fellépése - és ez nem először
hangzik el Magyarországon, az elmúlt években dokumentumokat
publikáltunk erre vonatkozóan -, és a Nagy Imre-féle program, az a
sztálini rendszer megreformálása, illetve a Sztálin-rendszer
felbontása irányába ment.
    
    Mackó: - Hogyha Nagy Imrét kezdjük ilyen pozitívan értékelni,
átértékelni a korszakot, akkor haladunk Kádár János elítélése felé,
vagy ez már magában véve is Kádár János elítélése, mert teljesen
ellentétes azzal, amit ő mondott évtizedeken keresztül.
    
    Glatz: - Kádár János az újkori magyar történelem egyik rejtélyes
figurája, mint egyéniség - az én megítélésem szerint -, és túl
közel van ahhoz, hogy a történész pontosan lássa az ő tetteinek
mozgató rugóit.
    
    A Kádár-nyilatkozatok egyébként - amiket ő tett az elmúlt 30 évben
-, a politikusnak, a taktikai politikusnak voltak a nyilatkozatai.
    
    Egy történésznek a nyilatkozatai soha nem lehetnek ezek, és
gondolom, hogy nem is kívánhatja a Kádár János, hogy a történész
azonos véleményen legyen, mint ő, az ő 1957-es, vagy 58-as
nyilatkozatairól, mint ahogy én sem kívánom azt, hogy egy taktikai
politikát szem előtt követő politikai adminisztrátor, vagy vezető,
az mindig történelmi tanulmányokban és történelmi távlatokban
gondolkozzék.
    
    Ez az ami sajnos, szükségszerűen, néha, és nagyon gyakran, a
történészi ítéletet és a taktikai politikus ítéleteit szembe
állítja egymással. De ez így van rendjén. +++


1989. január 28., szombat


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:

1989. június 4. Ekkor jelentkezett az EKA ülésén a Keresztény Demokrata Néppárt nevében (KDNP) Szakolczay György kérte az EKÁ-ba való felvételüket. Hosszas vita után döntés nem született.
MTV2 nézői telefon:

"Békés, Munkácsy M. u. 35. 1/51: Kedves TV2! Miért hasonlitják össze a zsidókat a cigányokkal?!A zsidóság müveit, intelligens és becsültesen dolgozik. Csak a vallásuk más. Nincs antiszemitizmus. Ezzel akarják most a figyelmünket a gazdasági helyzetről és egyéb másról a fugyelmünket elterelni. Cigánykérdés van, volt és lesz. Bizonyos uricigányokkal nincs baj. A többi rétegnek esetleg 2o h-a dolgozik. De a többi sefttel, és lop, 8o%-a a nyakunkon él. Akik kitalálták, hogy velünk lakjanak, azok valószinüleg nagyjövedelmű vezető emberek Kivánok nekik egy-két cigány családot.Mi a létminimum alatt élünk, ők szines tv-t néznek, videóznak, szórakoznak, a tanácsra mennek segélyért és kapnak is. A 3 szobás lakást elcseréli egy két szobásra, majd ha elfogyott a pénz, egy mégkisebbre költöznek. Ezekben a lakásokban a lakók félnek tőlük, a ház nyugalmát zavar¬ják, teljesen kihasználják a rendszertől kapott segitséget. Nem a cigányok ellen van kifogásom, hanem a viselkedésük ellen. Azt szeretném ha a vezető emberek is olyan házakban élnének, ahol lakik egy-két cigány család, akkor megismernék a magyarok istenét."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD