|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Balassagyarmat csatlakozik
"A kialakult helyzetért a pártállam vezetése a felelős.
A balassagyarmati reformkör ezért struktúra- és modellváltást
akar radikális és összehangolt politikai és gazdasági reformok
útján, az európai ,,közös ház,, és a Duna menti népek összefogása
keretében."
SZER, Földközelben:
A megyei lapok helyzete
"Idén változni látszik a helyzet. Különösen örvendetes, hogy
indul a tájékoztatási verseny, szűnőben a megyei pártújságok
egyeduralma. Vidéken is alakulnak a magukat függetlennek nevező
lapok, mint például májusban a Fejér, Komárom és Veszprém megyében
megjelenő Aréna vagy a viharsarki Dél-Kelet, illetve a Bácskapocs.
Ezek tovább színesítik a hazai sajtó palettáját, és helyt adnak az
ellenzéki szervezeteknek is, amelyek többsége még mindig nem
rendelkezik önálló szócsővel."
|
|
|
|
|
|
|
Nyilatkozat a nevelőotthonban élők érdekeinek védelmében (1. rész) (OS)
|
1989. június 4., vasárnap - A Hitel című folyóirat 1989. évi 11. számában jelent meg a Fővárosi Tanács Művelődési Főosztálya és a BRFK Ifjúságvédelmi Osztálya együttműködési megállapodás-tervezete. Alulírottak határozottan tiltakozunk ennek az együttműködési megállapodásnak ilyen formában történő megkötése ellen, a tervezet szelleme, tartalma és formája miatt. 1. Tiltakozunk a megállapodás-tervezet szelleme ellen. Tudomásul kellene venni, hogy a nevelőotthon a gyermekek érdekeinek védelmére hivatott intézmény, a gyermeki jogok - hazánkban ma még nem eléggé méltányolt - elismertetésének egyik színtere, nem engedhet teret a rendőri módszereknek. A nevelőotthonokban élő gyermekek és fiatalkorúak személyiségfejlődése támogatásra szorul, hátrányos helyzetükért nem ők a felelősek, ha nehezen nevelhetők, annak megoldása pedagógiai és nem rendőri feladat. A megállapodás azt hozná vissza, amit éppen meg akarunk szüntetni. A nevelőotthonok totális intézmény jellegének fölszámolására a nyolcvanas évek közepén megindult családiasítási törekvéseket, humanizációs tendenciákat alapjaiban veszélyezteti a rendőrség megjelenése az otthonokban. A ,,nevelőotthonosság,, ma még szomorú társadalmi bélyeg, amelynek eltüntetése a gyermekvédelem minden munkatársának kötelessége. Növendékeink stigmája nemcsak a külső megítélők, de a gyerekek és fiatalok számára is megjelenik, és a mostaninál mélyebben épül személyiségükbe, ha a családjuk pótlására törekvő intézményben rendőr is foglalkozik velük. 2. Tiltakozunk a tervezet tartalma ellen. A szöveget gondolati csúsztatások és ,,nagyvonalú,, tárgyi tévedések jellemzik. Ezek közül alapvetőnek tartjuk a következőket: a/ A szöveg egy sorba állítja a hátrányos helyzetűeket, az antiszociális családi háttérrel rendelkezőket, a ,,súlyos morális károsodást szenvedetteket,, , a ,,bűncselekmény törvényi tényállását megvalósítókat,, , a nehezen nevelhetőket, a deviáns életvitelre hajlamosakat. A fölsorolás azt sugallja, hogy ezekkel a növendékekkel szemben elkerülhetetlen a fokozott rendőri éberség. Ennek a vélelemnek ellentmondanak a statisztikai adatok. 1988-ban, a fővárosban állami gondoskodás alatt állt 3798 kiskorúból 223-at vontak rendőri eljárás alá, bírói szakba 200 ügy jutott. (Az adatokban a nevelőszülőknél élő állami gondoskodás alatt állók is szerepelnek.) (folyt.)
1989. június 4., vasárnap 20:06
|
Vissza »
|
|
Nyilatkozat a nevelőotthonban élők érdekeinek védelmében (2. rész) (OS)
|
Eszerint az elmúlt évben a fővárosban állami gondoskodás alatt állók 5,9 százaléka került kapcsolatba a rendőrséggel, ez az arány nem indokolja a tervezetben kidolgozott mértékű rendőri jelenlétet a gyermekvédelmi intézményekben. Vitatjuk, hogy a nevelőotthoni növendékekre általában jellemzők lennének a felsorolt kategóriák és azt is, hogy ezek egyenként ugyanazt a jelenséget közelítenék meg más-más oldalról. A felsoroltak többsége nem a nevelőotthonok, hanem az úgynevezett szigorúbb rezsimű bentlakásos intézmények (a javító-nevelőintézetek) növendékeit jellemzik. Mindegyik tulajdonság eltérő értékelést és differenciált segítő foglalkozást igényel. Elutasítjuk azt a sommás megállapítást, hogy a nevelőotthonokban élők ,,összességükben nehezen nevelhetők, hajlamosak a deviáns életvitelre,,. b/ Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a 48 nevelőotthon között óvodásotthonok, gyógypedagógiai intézmények és hetes elhelyezést biztosító otthonok is vannak. Az ezekben élő gyerekekről laikus sem föltételezheti a tervezet súlyos megállapításait, mi pedig tudjuk, hogy összességükre sehogy sem terjeszthetők ki. c/ A kiemelt társadalmi érdek fogalmának használata a gyermekvédelemben pontosításra szorul. Társadalmunk érdektagolt, a kiemelt társadalmi érdek szóhasználat az össztársadalmi érdek túlhaladott, különbségeket felfedő, olykor elnyomó technikájára utal. Alkalmazása az amúgy is rossz helyzetben élőket marginális helyzetükben megerősíti. Nem lehet kiemelt társadalmi érdek az, hogy egy családpótló intézmény fenntartás nélkül együttműködjön egy kényszerítő intézkedések alkalmazására felhatalmazott szervezettel. d/ Az együttműködési megállapodás szövegében a nevelőintézetek megnevezés szerepel. Ez nem azonos a nevelőotthonnal, annál valóban zártabb, szigorúbb rendszerű nevelőintézmény. A kettő funkciója nem azonos, viszont a szövegben keveredik. Megjegyezzük, hogy a főváros 48 otthona között nincs nevelőintézet, mert ezek közvetlenül a Szociális és Egészségügyi Minisztérium irányítása alatt állnak. e/ A nevelőotthoni hálózatban vannak olyan intézmények, melyek növendékeik előélete, kapcsolatai és személyiség-alakulása miatt a rendőrséggel szorosabb kapcsolatot kénytelen kiépíteni. Ez csak akkor lehet kölcsönösen eredményes, ha a nevelési érdeknek rendelik alá és a kapcsolat tartalmát, módszerét, gyakoriságát esetenként állapítják meg. (folyt.)
1989. június 4., vasárnap 20:09
|
Vissza »
|
|
Nyilatkozat a nevelőotthonban élők érdekeinek védelmében (3. rész) (OS)
|
3. Tiltakozunk a tervezetben foglalt együttműködés formája ellen. A megállapodás szövege kizárólag rendőri oldalról közelíti meg a feladatokat, ez nem ,,kölcsönös támogatás,, , hanem a nevelőmunka alárendelése a rendőri szempontoknak. A rendőri összekötő ténykedése nemcsak a növendékekre, hanem az intézmény minden dolgozójára kiterjed, feladatrendszere és módszerei a nevelőotthoni pedagógusok emberi, nevelői önérzetét is sértik. A tervezet azt implikálja, hogy a növendékek potenciális bűnelkövetők, a nevelőotthon dolgozói pedig potenciális rendőrök. Végül meg kell mondanunk, hogy a tervezetnek érdeme is van, felhívja a figyelmet arra, hogy a készülő gyermek- és ifjúságvédelmi törvényben szabályozni kell a gyermekvédelmi intézmények és a bűnüldöző szervek együttműködésének kereteit. Emellett arra is rávilágít, hogy alaposabban meg kellene ismerkedniük egymás tevékenységével. Ebből kiindulva a rendőrséget már csak azért sem bíráljuk, mert az ő foglalkozási szempontjaikat csak állampolgárként ismerjük. Megállapítjuk viszont, hogy ez a tervezet a gyermekvédelem legalapvetőbb szakmai normáit is figyelmen kívül hagyja. A Fővárosi Tanácsnál dolgozó kollégáinktól kérdezzük, miért? Szociális Munkások Magyarországi Egyesülete, Szociális és Egészségügyi Minisztérium Gyermek- és Ifjúságvédelmi Főosztálya, Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola Pszichopedagógiai Tanszéke, OIK Gyermek- és Ifjúságvédelmi Felügyeleti és Továbbképzési Önálló Osztálya, a volt állami gondozottak - szervezés alatt álló - Sztehlo Gábor Egyesülete (OS)
1989. június 4., vasárnap 20:10
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
1989. június 4. Ekkor jelentkezett az EKA ülésén a Keresztény Demokrata Néppárt nevében (KDNP) Szakolczay György kérte az EKÁ-ba való felvételüket. Hosszas vita után döntés nem született.
MTV2 nézői telefon:
"Békés, Munkácsy M. u. 35. 1/51: Kedves TV2! Miért hasonlitják össze a zsidókat a cigányokkal?!A zsidóság müveit, intelligens és becsültesen dolgozik. Csak a vallásuk más. Nincs antiszemitizmus. Ezzel akarják most a figyelmünket a gazdasági helyzetről és egyéb másról a fugyelmünket elterelni. Cigánykérdés van, volt és lesz. Bizonyos uricigányokkal nincs baj. A többi rétegnek esetleg 2o h-a dolgozik. De a többi sefttel, és lop, 8o%-a a nyakunkon él. Akik kitalálták, hogy velünk lakjanak, azok valószinüleg nagyjövedelmű vezető emberek Kivánok nekik egy-két cigány családot.Mi a létminimum alatt élünk, ők szines tv-t néznek, videóznak, szórakoznak, a tanácsra mennek segélyért és kapnak is. A 3 szobás lakást elcseréli egy két szobásra, majd ha elfogyott a pénz, egy mégkisebbre költöznek. Ezekben a lakásokban a lakók félnek tőlük, a ház nyugalmát zavar¬ják, teljesen kihasználják a rendszertől kapott segitséget. Nem a cigányok ellen van kifogásom, hanem a viselkedésük ellen. Azt szeretném ha a vezető emberek is olyan házakban élnének, ahol lakik egy-két cigány család, akkor megismernék a magyarok istenét."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|