Rendszerváltás és az MTI

	Állásfoglalás az újításokra és a szolgálati találmányok díjazására vonatkozó kormányrendeletek tervezeteiről (1. rész) (OS)
1989. június 4., vasárnap - Az innováció hiánya egyszerre oka és tünete a létező szocializmus országaiban tapasztalható válságnak. Kevés a kutatási és fejlesztési eredmény, színvonaluk ritkán éri el a világszínvonalat. Az újítások és találmányok megvalósulása, értékesülése még riasztóbb képet mutat. Az elégtelen innovációs teljesítmény legfontosabb okának azt tartjuk, hogy a vállalatokat körülvevő gazdasági környezet nem jutalmazza elegendő mértékben a tartós gazdasági sikert, és nem sújtja kellően az elmaradókat. A műszaki-gazdasági vezetés nem érdekelt az innováció rögös útjának vállalásában, léte nem függ a sikeres innovációtól. A személyi jövedelemadó bevezetésekor az újítási díjak adókedvezményét a költségvetési egyensúly megteremtését célzó kampány keretében megszüntették. Döntően ezen intézkedés következtében 1988-ban az újítások száma az előző évi érték kétharmadára csökkent. Az újítások és találmányok alkotóinak listája igen gyakran a pillanatnyi hatalmi viszonyokat tükrözi. Az újításokkal és találmányokkal kapcsolatos összefonódásokat, korrupciós jelenségeket a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete határozottan elítéli. A kutatási és fejlesztési forrásokhoz való hozzáférés demokratizálása, az alkotók pozíciójának erősítése lehet a korrupció elleni küzdelem hatásos eszköze. A válságból való kilábaláshoz az innovációnak a kutatás-fejlesztés-termelés-értékesítés centrumába kell kerülnie. A vállalatok belső megújításának szükségességét hangsúlyozta Németh Miklós miniszterelnök május 10-i parlamenti beszédében. Ezen kívánsággal egyetértünk. A vitára bocsátott rendelettervezetek azonban inkább csak egy összetett társadalmi-gazdasági kór tüneti kezelésére tesznek kísérletet. A jelenlegi merev szabályozás oldásához elegendő lenne a hatályos rendeletek módosítása a szocialista munkaversenyre vonatkozó előírások és néhány további elavult szabály kigyomlálásával. A társadalmi vitára bocsátott két rendelettervezet a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 5. paragrafusa (f), 4. paragrafusa (a) és (e) bekezdései értelmében a Minisztertanács hatáskörét meghaladja, ugyanis a rendeletek szellemi alkotásokhoz fűződő jogokat és kötelességeket, magánszemélyek és jogi személyek vagyoni viszonyait, továbbá a munkaviszony alapvető kérdéseit szabályoznák. (folyt.) 1989. június 4., vasárnap 18:31
Vissza »

	Állásfoglalás az újításokra és a szolgálati találmányok díjazására vonatkozó kormányrendeletek tervezeteiről (2. rész) (OS)
A külföldi többségű, illetve magántulajdonú vállalatok kivételét a magyar jog hatálya alól nem fogadhatjuk el. A külföldi tőkét nem az alkotók díjazásának kötelezettsége riasztja vissza a jelentősebb hazai befektetésektől. Az innovációt súlyponti kérdésnek kezelő bérreform híján nem fogadhatjuk el annak lehetőségét, hogy a helyzeti fölényben lévő vállalatok szűk látókörűen elzárkózhassanak az újítások és a szolgálati találmányok díjazásától. A bérreform végső célja az legyen, hogy a jövedelmek elsősorban a felkészültség és a szellemi teljesítmények szerint szóródjanak. Az iparjogvédelem célja viszont a nemzetközi versenyben a pozícióink erősítése, emellett annak biztosítása, hogy az alkotók ösztönözve legyenek a piaci siker elérésében, eredményéből méltányos részesedéshez jussanak. Sürgető kormányzati feladatnak látjuk egy ,,innovációs intézkedéscsomag,, kidolgozását és megvalósítását. Ennek az intézkedéscsomagnak nem csupán az újításokkal és a találmányokkal, hanem a know-how-val, az ismeretekhez való hozzáférés kérdéseivel, az új ismeretek árúvá válásával, fogalmával, a kooperáció és a verseny tisztaságát elősegítő szabályokkal, az alkotók javadalmazásával, az innovációs folyamat szereplőinek jogaival és kötelességeivel, a K plusz F forrásokhoz való hozzáférés szabályaival, a források hasznosításával, a javaslatok elbírálásával, a különféle kutatóhelyek (akadémiai intézetek, egyetemek, ipari kutatóintézetek) és a vállalatok kapcsolatával, az innováció serkentése céljából alkalmazandó hitel-, értékcsökkenési leírás és adókedvezményekkel stb. kellene foglalkozni. Az innováció különböző összefüggéseinek rendszerként való kezelése a gazdaság számára hasonló jelentőségű, mint a demokrácia csomagterv a társadalom egésze számára. A széles körű demokrácia megvalósítása átgondolt szabályozás híján nem vezet el automatikusan a társadalmi méretű innovációhoz. Az újításokra és a szolgálati találmányokra vonatkozó jelenlegi szabályok tervezett megszüntetése helyett tisztességes eljárási, magatartási és díjazási szabályok ajánlások formájában történő kidolgozása lenne méltó egy korszerű kormányzathoz. Az innováció elősegítését célzó részletes szabályok kidolgozását egy, a Pénzügyminisztériumtól független szervezetre, például a Magyar Iparjogvédelmi Egyesületre kellene bízni. (folyt.) 1989. június 4., vasárnap 18:34
Vissza »

	Állásfoglalás az újításokra és a szolgálati találmányok díjazására vonatkozó kormányrendeletek tervezeteiről (3. rész) (OS)
A szellemi alkotásokkal kapcsolatos jogviszonyok törvényi szabályozását szükségesnek tartjuk. A törvényalkotás során az alábbi elvek jogszabállyá formálását javasoljuk. Találmányi szintű megoldás kidolgozása nem lehet munkaköri kötelezettség. A dolgozó motívációját ösztönzéssel kell megteremteni. Ha az újítás, illetve találmány beletartozik a vállalat tevékenységi körébe, akkor a dolgozónak kötelessége legyen az alkotást először a vállalata részére felajánlani, ennek ellentételezéseként joga legyen viszont méltányos díjazásra. Azon körülményeket, hogy a dolgozó főmunkaidejében koncentrálhatott-e az alkotásra, bármely ok folytán különösen előnyös lehetőségekkel rendelkezett-e, az adott vállalatnál mások által létrehozott K plusz F eredmények milyen mértékben alapozták meg a feltalálói tevékenységet, a feladat megoldása saját kezdeményezésre avagy megbízás keretében történt, a vállalat a megvalósításért milyen anyagi áldozatokat és kockázatokat vállal stb. az úgynevezett alkotói hozzájárulás és a díjkulcs mérlegelésénél kell figyelembe venni. Annak elkerülése végett, hogy a vállalati önállóságra hivatkozva ne kaphasson a vállalat valamely vagyoni értékkel bíró szellemi termék felett korlátlan és ellenőrizhetetlen jogot, szükségesnek látjuk, hogy a megvalósítás és értékesítés folyamatában az alkotóknak is legyenek jogaik. Felhívunk minden pártot, társadalmi és érdekképviseleti szervezetet, hogy fejtse ki a rendeletek tervezeteiről és az innovációval kapcsolatos kérdésekről a maga elképzeléseit. Címünk: Bp. 114. Pf. 526 1538. A TDDSZ Műszaki és Háttérintézményi Választmánya (OS) 1989. június 4., vasárnap 18:37
Vissza »