Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › június 03.
1989  1990
1989. április
HKSzeCsPSzoV
272829303112
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
1234567
1989. május
HKSzeCsPSzoV
24252627282930
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
1989. június
HKSzeCsPSzoV
2930311234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293012
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
BBC:

Vlaszov és a KGB

"A glasznoszty eddig csak felszínesen érintette a szovjet titkosrendőrség, a KGB félelmetes tevékenységét, amellyel elnyomja az ellenzékieket és szoros ellenőrzést gyakorol a társadalom felett. Jurij Vlaszov, volt olimpiai súlyemelő bajnok a Szovjetunió Népi Küldöttek Kongresszusának moszkvai küldötte azonban rátapintott a dologra, amikor olyan szervezetként jellemezte a KGB-ét, amely működésének története tele van kínzással és gyilkossággal. Ez azonban nemcsak történelmi kérdés - folytatta Vlaszov. A szovjet titkosrendőrség egészen a mai napig, azzal félemlíti meg azokat akik szembe mernek szállni az államhatalommal, hogy elmegyógyintézetbe zárják őket. A KGB állandó veszélyt jelent a demokráciára nézve és még a glasznoszty időszakában sem árulja el titkait."

Szabaddemokrata programok

(Kasza László)
München, 1989. április 12. (SZER, Kommentár nélkül) - Vasárnap,
április 16-án a Corvin moziban tartja közgyűlésének második
fordulóját a Szabad Demokraták Szövetsége.
    
    Adásunk második részében a programtervezetből idézünk néhány
részletet. A főcím: Milyen társadalmat kívánunk?
    
    Válság van. A nép többsége számára az úri Magyarországon csak
pillanatokra jelent meg a szabadság, a demokrácia, jólét és az
emberhez méltó élet ígérete.
    
    A történelmi uralkodó osztályok századunkban két ízben is idegen
érdekek szolgálatába, háborúba vitték az országot. A háborús
vereség mindkét esetben a fennálló rendszer bukásához, a magyar
állam összeomlásához vehetett.
    
    A Horthy-, majd Szálasi-rendszer bukása, a náciellenes demokratikus
koalíció győzelme azzal a reménnyel kecsegtetett, hogy a romokon
új, demokratikus, a szabad népek közösségébe beilleszkedő
Magyarországon jön létre. E reményében azonban a magyar népnek -
Kelet-Európa többi népével együtt - csalódnia kellett. Ma már
biztossággal megállapítható, hogy a szocializmus nagy ígérete - egy
kizsákmányolástól, elidegenedéstől mentes, az emberi szükségleteket
magas szinten kielégítő, racionális szép új világról - utópia.
    
    A létező szocializmus országait a bőség és a szabadság irányában
haladó tudományos előrelátással kormányzott társadalom helyett
mindenütt beteg hiánygazdaság, irracionális, centralizált
bürokratikus, diktatórikus állam, általános emberi, állampolgári és
gazdasági kiszolgáltatottság jellemzi.
    
    Az abszolút igazság birtoklása jegyében szerveződött párt tagjai
elbizonytalanodtak, a magát a társadalom vezető erejévé kinevező, a
haladás letéteményeseként fellépő mozgalom eddigi viszonylagos
egysége is megszűnt. A hatalom birtokosainak egy része - itthon, s
a létező szocializmus más országaiban is - a tényekkel s a
következményekkel mit sem törődve - nem akar, vagy nem tud
változtatni. Mások a rendszer részelemeinek modernizálásával
próbálkoznak. Az előbbi, a rendpárti megoldás nem lehet más, mint
az eszmények nélküli, pőrére vetkőztetett létező szocializmus.
    
    A modernizálás pedig a korábban elvetett más társadalmi, politikai
rendszerekben működő megoldásoknak részenként enged teret -
anélkül, hogy az azoknak ellentmondó politikai és gazdasági
monopóliumokról lemondana.
    
    Pedig maga a rendszer van válságban - állapítja meg a következő
fejezetcím. Ez azt jelenti, hogy ugyanúgy, ahogy nem lehet a
gazdaságot részelemenként megreformálni, és nem lehet a gazdaság
egészének mechanizmusát önmagában megváltoztatni - nem lehet a
válságból kilábalni az előbbiek mellé rendelt célirányos politikai
reformokkal sem.
    
    A rendszer válsága azt jelenti, hogy a társadalom egészének és
részterületeinek integrációs mechanizmusa értékeiben, elveiben és
gyakorlatában bizonyult működésképtelennek. Új integrációs
mechanizmust kell létrehozni a gazdálkodás, a szociális biztonság,
valamint a kulturális és politikai értékek szférájában egyaránt,
amely többé nem épülhet egy központból vezényelt, a szereplők
számára külső hatalmi mechanizmusokra.
    
    Az emberi tevékenységek összemérésének területe a piac. A piacnak
megfelelő társadalomszerveződés központi értéke az
esélyegyenlőségre épülő verseny. Ennek feltétele a monopolhelyzetek
kiküszöbölése, és az, hogy a társadalom minden intézménye
megjelenjen a piacon is. Különben a piac szegmentálódik, egymástól
elkülönülő részekre bomlik - vagyis a társadalom integrálását
hatalmi mechanizmusok veszik át.
    
    Természetesen nem vezérelheti a társadalom minden szereplőjét piaci
motiváció, de minden szereplőnek tudnia kell a piachoz kapcsolódva
képviselnie törekvéseit. A piac szelektál és összekapcsol, de ne
higgyük azt, hogy automatikusan szervezeteket és játékszabályokat
is teremt. Ha nem alakítunk megfelelő új intézményeket és
szervezeteket - a jelenlegiekkel a piacon is csak a meglévő hatalmi
szerkezetet és szegregációt konzerválhatjuk.
    
    Az anyagi értékek megteremtésének, fogalmának és felhasználásának
szférája a gazdálkodás, amelyhez minden intézménynek piackonform
eszközökkel kell kapcsolódnia. A piaci gazdálkodás biztosíthatja
csak az erőforrások racionális felhasználását, a megújulási készség
automatizmusát, és azt, hogy a gazdálkodásnak irányt szabó
szükségleteket ne egy politikai központ hatalmi törekvései szerint
tervezzék, hanem a társadalom polgárainak igényei alakítsák.
    
    A szociális biztonság az ember civilizált létezéséhez való jogának
feltétele. E nélkül egy társadalom menthetetlenül szemben álló
csoportokra esne szét, és a gazdálkodásban a piac feltételei tiszta
lelkiismerettel nem lennének érvényesíthetők.
    
    A szociális biztonságnak egy társadalom polgárai egymás iránti
szolidaritásán, és az ennek alapján létrehozott szabadon szerveződő
intézmények működésén kell nyugodnia. így teremthető esély arra,
hogy a rászorulókról, a születéstől a halálig gondoskodni lehessen,
így lehet az emberek gazdasági, társadalmi szerepváltását segíteni,
a gazdálkodás versenyében alulmaradók esélyeit megnyújtani, és a
társadalmi szegregációban perifériára szorultaknak esélyeket
teremteni.
    
    Az emberi szuverenitás, méltóság, a másság, és a másik ember
tisztelete - vagyis a tolerancia lehet csak a kulturális és
politikai szféra meghatározó értéke. Ez biztosíthatja csak, hogy a
hétköznapi érintkezéstől a politikai intézményekig a résztvevők
konszenzusa - és ne hatalmi kényszer révén integrálódjon egy
társadalom.
    
    Mindez nem más, mint a sokféle formában megvalósuló, de
alapértékeiben egységes Európa választása - állapítja meg a Szabad
Demokraták Szövetségének programtervezete.
    
    Európa Közép-Európában, s annak keleti felében mindig is Nyugat-
Európát jelentette. Régióink nagy történelmi pillanatai akkor
érkeztek el, amikor az Európához történő felzárkózás politikai
rangra emelkedett. Közép-Európa - mint kulturális egység -
tradíció, mint politikai egység soha sem létezett, gazdasági
egységként pedig mindig is csak részei kapcsolódtak össze.
    
    Az elmúlt évtizedekben egyik fele Nyugat-Európával lépett politikai
és gazdasági közösségbe, másik fele viszont Európát kerülő utakra
kényszerült. Kelet-Közép-Európa ma kioszthatatlan politikai
konfliktusokkal terhes, és bilaterális kapcsolatok foglya. Európa
választása annak tudatosítását jelenti, hogy a közép-európaiság
mint eszmei érték megőrzendő - de perspektívának illúzió. E
térségben sorsunk közös, de jövőnk csak egy demokratikus Európában
lehet az.
    
    Ahhoz, hogy európaivá váljon az ország, hogy az eddigiek helyét más
elvekre épülő gazdasági és politikai kultúra vegye át, olykor új,
máshol nem alkalmazott technikákra is szükség lesz. De az átmenetet
biztosító alkalmi megoldások, az ehhez nélkülözhetetlen
kompromisszumok tudomásulvétele ellenére sem számolunk harmadik
úttal. Amennyiben létezik magyar út, az nem a két ismert társadalmi
rendszer között vezet, hanem az egyikből visz a megújult másikba.
    
    Az Európát kerülgető utak általában vagy jobboldali diktatúrához,
vagy baloldali totalitarizmushoz vezetnek. Az európai értékek
vallása helyett születik az az ábránd, hogy a magyarságra
különleges küldetés vár, vagy az, hogy Európa közepén egy másfajta
szocializmus is megvalósítható, mint Keleten.
    
    Elutasítunk minden olyan kísérletet, mely az elmaradottságban
esztétikai értékeket lát, és ennek valamilyen sajátos értéket
tulajdonít. Fejlettség és elmaradottság között nincs harmadik út.
    
    Nem osztjuk a népi mozgalom utópiáját a kapitalizmus és
szocializmus ellentmondásait egyszerre meghaladó kert-Magyarország
megteremthetőségéről - mert nem létezik a piaci és a bürokratikus
integrációt egyaránt helyettesíteni tudó társadalom- és
gazdaságkoordináló módszer. Mint ahogy nincs olyan politikai
harmadik út sem, amely elutasítja mind a kormánypártiságot, mind az
ellenzékiséget.
    
    Nem valóságos a reform-kommunista utópia sem, mert ha az egy
domináns állami tulajdonra, egy párt hatalmának hegemóniájára épül,
és csak jószándékú felvilágosultságot tud ígérni, akkor az -
alapjaiban - azonos a most válságban lévővel. Ha viszont lemond a
két alapismérvéről, akkor nem különbözik a piacra és a parlamenti
demokráciára épülő rendszerektől.
    
    Nem hiszünk az újkeletű rendpárti erők sugallta megoldás
lehetőségében sem - vagyis abban, hogy az államosított kelet-
európai társadalmakban reformdiktatúrával megteremthető egy
délkelet-ázsiai típusú gazdasági dinamizálás - mert az
erőszakszervezeteken és a politikai demokrácia elvetésén kívül
semmilyen feltétel nem áll ehhez rendelkezésre.
    
    Szemben a népi és a reform-kommunista ihletettségű harmadikutas
törekvésekkel - amelyeket csak irreálisnak tartunk - a
reformdiktatúrát minden más diktatúrával együtt morális alapon is
elvetjük, mint embertelen, és hiábavaló próbálkozást.
    
    Európaiak csak szabad polgárokként lehetünk - olvassuk a következő
fejezetcímben.
    
    Gélünk olyan társadalmi folyamatok kibontakoztatása, amelyek révén
kultúránk és intézményeink integrálódni tudnak Európa kultúrájába
és intézményrendszerébe. Ennek érdekében összefogva azokat a hazai
és világméretű politikai mozgalmaknak a hagyományaira támaszkodunk,
melyeknek alapvezető értékei az emberi alkotás segítése, a
társadalmi szolidaritás, a személység tisztelete, és a
méltányosság.
    
    A Szabad Demokraták Szövetségének programtervezete ezután az
állampolgár, a hatalom és a politika kérdéséről beszél:
A politikai közösséget az állampolgárok alkotják. Részvételüket
ebben a közösségben a jogok határozzák meg. A jogegyenlőség azt
jelenti, hogy minden állampolgár azonos minőségű tagja a
közösségnek, és a jogállamiság határozza meg, hogy a közösség tagja
nem kiszolgáltatott a hatalomban megvalósuló kényszernek.
    
    Az állam, hogy egyes polgárok életét és személyi szabadságát,
illetve javait az erőszakos veszélyeztetéstől, illetve
elsajátításától megvédje, a fegyveres kényszer monopóliumával
rendelkezik. A kényszerfunkciót e feladatra korlátozó államot
hívjuk a modern viszonyok között demokráciának.
    
    Az állam eltorzulása, ha visszaélve erőszak-monopóliumával maga tör
polgárai életére vagy szabadságára és sajátítja el javait, ezt
nevezzük diktatúrának. A modern diktatúrának végletesen erőszakos
vállfája a totalitarizmus. A langyossá szelídült megértő változata:
a paternalizmus. Míg a totalitárius diktatúra mindig valamilyen
feladatra mozgósító, addig a paternalista változata megelégszik
azzal, hogy az alattvalók nem támasztanak követeléseket a hatalom
mibenlétével és működésével kapcsolatban.
    
    Az állampolgárok vélemény-, illetve akaratközösségeinek az állammal
kapcsolatos igényeit, követeléseit a partok és más tömörülések
szervezik. Feladatuk, hogy az igényeket úgy formálják politikai
akarattá, hogy az képes legyen az állam működését befolyásolni.
    
    Politikának átfogóan a társadalom vélemény- és akaratközösségei
illetve a hatalom, egymással szembeni, erőszakmentes
akaratérvényesítését tekintjük. Alapintézménye: a politikai párt,
amely az állam polgárait a politikai közösség egész működésével
kapcsolatban képviseli.
    
    A pártok küzdőtere a parlamentáris demokrácia. A demokrácia része a
parlament falain kívül folytatott alkotmányos politikai küzdelem
is. Amennyiben az állampolgárok különböző csoportjai egymással
ütköző érdekeiket az államon keresztül, állami intézkedések
kiharcolásával érvényesítik, akkor politikai harcról beszélhetünk.
    
    Ahol az állampolgárok érdek-összeütközései közvetlenül nyilvánulnak
meg, ott magánviszonyokról - vagy, ha az erőszakos - akkor
polgárháborús helyzetről van szó.
    
    E felfogásban magánviszonynak tekintjük az olyan - csak egy-egy
sajátos érdek képviseletére specializálódó - szervezetek
tevékenységét, mint amilyenek a szakszervezetek, munkaadói
érdekképviseletek, s az egyesületek legkülönbözőbb vállfajai.
    
    A Szabad Demokraták Szövetsége programtervezetéből olvastuk fel a
Milyen társadalmat kívánunk? című fejezetet.+++
    


1989. április 12., szerda


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:

"Hangoztattam, hogy lehetnek véleménykülönbségek a pártban, de ezeket kultúráltan demokratikus keretek között kell rendezni. Abban valamennyien egyetértünk, hogy a Kisgazdapárt csak a listás választási rendet fogadhatná el, mert ez a legdemokratikusabb és itt egyetlen szavazat sem vész el, de tartani kell attól, hogy ez sem az MSZMP, sem az EKA szervezeteinek többsége sem támogatná. Ezért kompromisszumra lesz szükség."
SZER-hallgató telefonja:

"...nem beszélnek arról, hogy mi van azokkal az elcsatolt területekkel, amit a háború után igazságtalanul a nagyhatalmak tőlünk elvettek. Ugyanis ez a békés fejlődés ami most alakul ki Magyarországon és Európa más országaiban is, ez nem tartható fönn, amig ezek a területi problémák nem rendeződnek. Ez egy gyújtópontja lehet az egész európai helyzetnek, amit most mindenki szeretne stabilizálni és szeretné hogy ez végre nyugvópontra kerüljön. Most ezzel kapcsolatban szeretném, hogyha válaszolna a Szabad Európa Rádió."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD