Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › június 03.
1989  1990
1989. április
HKSzeCsPSzoV
272829303112
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
1234567
1989. május
HKSzeCsPSzoV
24252627282930
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
1989. június
HKSzeCsPSzoV
2930311234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293012
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
BBC:

Vlaszov és a KGB

"A glasznoszty eddig csak felszínesen érintette a szovjet titkosrendőrség, a KGB félelmetes tevékenységét, amellyel elnyomja az ellenzékieket és szoros ellenőrzést gyakorol a társadalom felett. Jurij Vlaszov, volt olimpiai súlyemelő bajnok a Szovjetunió Népi Küldöttek Kongresszusának moszkvai küldötte azonban rátapintott a dologra, amikor olyan szervezetként jellemezte a KGB-ét, amely működésének története tele van kínzással és gyilkossággal. Ez azonban nemcsak történelmi kérdés - folytatta Vlaszov. A szovjet titkosrendőrség egészen a mai napig, azzal félemlíti meg azokat akik szembe mernek szállni az államhatalommal, hogy elmegyógyintézetbe zárják őket. A KGB állandó veszélyt jelent a demokráciára nézve és még a glasznoszty időszakában sem árulja el titkait."

MDF gödöllői jelentése - 1. folyt.

1988. november 22-én a Magyar Demokrata Fórum gödöllői szervezete
meghívására a Hazafias Népfront rendezésében Cservenka Ferencné,
Gödöllő és Isaszeg országgyűlési képviselője, találkozott
választóival, mintegy 80 választópolgárral. A jelenlévők körülbelül
40 százaléka a Magyar Demokrata Fórum tagja volt. Körülbelül 40
százalék a két helység állami, párt- és gazdasági vezetőiből állt.
    
    Cservenka Ferencné félórás előadást tartott a magyar gazdasági
helyzetről. Ezt követően a jelenlévők közül 17-en kérdéseket-tettek
fel, összesen 41-et.
    
    A kérdezőkből 11 Demokrata Fórum-tag volt, és 1 pártvezető.
    
    Az első felszólaló személy szerint tette felelőssé Cservenka
Ferencnét az ország helyzetéért.
    
    A második csalódottságának adott hangot, mivel a képviselőnő
gazdasági előadásában semmi olyan információ nem volt, amit az
újságokban ne lehetett volna olvasni. Ezután azt kérdezte a
képviselőnőtől, miként szavazott Bős-Nagymaros ügyében? Hogyan
foglalt állást a név szerinti szavazásról a parlamentben, mit
szólna ahhoz, ha Magyarországon többpártrendszer lenne?
    
    A harmadik kérdező - aki az első kettőhöz hasonlóan szintén a
Demokrata Fórum tagja - azt tudakolta Cservenkánétól, miként
vélekedik arról, hogy a magyar parlament tagjai valóban a népet
képviselik?
    
    A következő felszólaló arra kért választ: mi az oka annak, hogy az
ország, és szűkebb hazája Gödöllő milyen helyzetbe jutott, és
Cservenka Ferencné milyen szerepet játszott ebben?
    
    További kérdések hangzottak el a Munkásőrségről, a párt
költségvetéséről, a jelenlegi helyzetért felelős vezetők
indokolatlanul magas nyugdíjáról, az adórendszerről.
    
    A képviselőnő a kérdések zömét provokatívnak minősítette. Néhány
példa a rájuk adott válaszaiból:
Bős-Nagymaros kell, mert különben nem lesz áram. A név szerinti
szavazásról azt mondta, őt nem érdekli, hogy a pártban a
képviselőtársa miként szavaz. A többpártrendszerről kijelentette:
ha nagyon akarják - legyen.
    
    Amikor az egyik közbeszóló megkérdezte, hogyan fog ő erről a
parlamentben szavazni, egy másik pedig arra kérte Cservenkánét,
hogy döntsön a parlament a többpártrendszer mellett, a képviselőnő
szó szerint ezt válaszolta:
Én még nem tudom, hogy mit fogok támogatni - majd hozzátette: ő élt
többpártrendszerben, és tudja, mi az. Senkinek sem kívánja.
    
    Ezután Cservenkáné azt fejtegette, hogy mennyit tett Gödöllőért, az
országért és annak a bizonyosságának adott kifejezést, hogy a párt
vissza fogja szerezni régi tekintélyét.
    
    Ekkor már este 8 óra volt és a Hazafias Népfront vezetője, aki
összehívta az ülést, be akarta rekeszteni, de az első hozzászóló
kijelentette, hogy a képviselőnő a 41 kérdésből csak 17-re adott
választ.
    
    Cservenka Ferencné hajlandó volt ott maradni, ekkor azonban
hozzászóltak a jelenlévő gödöllői állami, párt és gazdasági vezetők
is. Védelmükbe vették Cservenka Ferencnét, a Munkásőrséget, az
MSZMP-t, sőt a Politikai Bizottság által elismert hibás politikát
is.
    
    Az ülés végén még valaki reménykedve kérdezte: Cservenka Ferencné
az országgyűlésben a népet fogja-e képviselni? Mire Cservenkáné
határozottan válaszolta: nem. A pártot.
    
    Mindezen tények ismeretében a Magyar Demokrata Fórum gödöllői
szervezete részéről az alábbi kérdések merültek fel:
Elutasítja-e például képviselőnk a mostani kormány
reformpolitikáját, és lehetséges hogy a régi hibás politikát fogja
támogatni?
    
    Törekszik-e párbeszédre a választókörzeti lakossággal, vagy pedig a
40 ezer fős választókörzet nevében saját maga véleményét képviseli?
    
    Továbbra is ragaszkodik a képviseleti mandátumához? Megfelelő
időpontban ne kezdeményezzük-e képviselői mandátuma törvényes módon
történő visszahívását?
    
    Alkalmas-e egyáltalán Cservenka Ferencné arra, hogy ezt a
funkcióját betöltse?
    
    A gödöllői választógyűlés több szempontból is figyelemreméltó. Ami
engem illet, különösen azt tartom előrelépésnek, hogy a Demokrata
Fórum helyi tagjai fontolóra veszik az olyan képviselő
visszahívását, aki el sem titkolja, hogy nem lakosság, hanem a
pártérdek képviselője. +++
hg/kt
    
    
    


1989. január 12., csütörtök


Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:

"Hangoztattam, hogy lehetnek véleménykülönbségek a pártban, de ezeket kultúráltan demokratikus keretek között kell rendezni. Abban valamennyien egyetértünk, hogy a Kisgazdapárt csak a listás választási rendet fogadhatná el, mert ez a legdemokratikusabb és itt egyetlen szavazat sem vész el, de tartani kell attól, hogy ez sem az MSZMP, sem az EKA szervezeteinek többsége sem támogatná. Ezért kompromisszumra lesz szükség."
SZER-hallgató telefonja:

"...nem beszélnek arról, hogy mi van azokkal az elcsatolt területekkel, amit a háború után igazságtalanul a nagyhatalmak tőlünk elvettek. Ugyanis ez a békés fejlődés ami most alakul ki Magyarországon és Európa más országaiban is, ez nem tartható fönn, amig ezek a területi problémák nem rendeződnek. Ez egy gyújtópontja lehet az egész európai helyzetnek, amit most mindenki szeretne stabilizálni és szeretné hogy ez végre nyugvópontra kerüljön. Most ezzel kapcsolatban szeretném, hogyha válaszolna a Szabad Európa Rádió."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD