|
|
 |
|
 |
Az Országos Választási Bizottság állásfoglalásai (1. rész)
|
1990. szeptember 27., csütörtök - Az Országos Választási
Bizottság csütörtöki ülésén - a korábbi tapasztalatokból kiindulva -
ismét szükségét érezte, hogy elvi állásfoglalásban tisztázza: a
szeptember 30-ai választásokon mely szavazatok tekintendők
érvényesnek, és melyek nem. Tette ezt a helyi, területi választási
bizottságok munkájának megkönnyítése, az egységes szavazatszámlálási
gyakorlat kialakítása érdekében, és elkerülendő az esetleges
kifogások alapján az újabb és újabb szavazatszámlálásokat.
Az elvi állásfoglalás egyébként márcsak azért is szükséges, mert
a választási törvény két rendelkezése látszólag ellent mondhat
egymásnak. Az egyik ugyanis kimondja, hogy a jelöltre, illetőleg a
listára szavazni a jelölt, illetve a párt, társadalmi szervezet neve
mellett elhelyezett körben, két egymást metsző vonallal lehet. A
másik szerint pedig érvénytelen lehet az a szavazat, amelyből nem
lehet kétséget kizáróan megállapítani, hogy a választópolgár kire,
illetőleg melyik listára szavazott. Ezt a látszólagos ellentmondást
feloldva az OVB úgy foglalt állást: érvényesnek kell tekinteni
minden olyan szavazatot, amelyből a választópolgár akarata
egyértelműen megállapítható, még akkor is, ha akaratát nem a körben
elhelyezett, két egymást metsző vonallal fejezte ki.
Az OVB döntött arról is, hogy - a Magyar Szocialista Párt
felkérésének eleget téve - napokon belül kiállítja Suchman Tamás és
Tabajdi Csaba országgyűlési képviselői megbízólevelét. Ismeretes,
hogy Huszár Tibor és Ormos Mária, a Szocialista Párt országos listán
megválasztott két országgyűlési képviselője mandátumáról lemondott.
Mivel mindketten országos listás képviselők voltak, helyükre erről
az országos listáról állíthatott a párt új képviselőket. Ezért az
Országos Választási Bizottsága feladata megbízóleveleik kiállítása.
Az Országos Választási Bizottság foglalkozott azzal a bonyolult
helyzettel is, amely Veszprém megyében állott elő. A Veszprém Megyei
Tanács ugyanis január 1-jével Pálkövét Révfülöphöz csatolta. Az
Alkotmánybíróság határozata azonban ezt a döntést törvénytelennek
minősítette. Ezeken a településeken tehát a jelöltállítás a
törvénytelen helyzet alapján történt meg. Az Alkotmánybíróság
határozata viszont a jelöltállítás lezárása és a választás között
született, s ennek alapján Pálköve újra Kővágóörs községhez
tartozik. (folyt.köv.)
1990. szeptember 27., csütörtök 20:03
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Hangoztattam, hogy lehetnek véleménykülönbségek a pártban, de ezeket kultúráltan demokratikus keretek között kell rendezni. Abban valamennyien egyetértünk, hogy a Kisgazdapárt csak a listás választási rendet fogadhatná el, mert ez a legdemokratikusabb és itt egyetlen szavazat sem vész el, de tartani kell attól, hogy ez sem az MSZMP, sem az EKA szervezeteinek többsége sem támogatná. Ezért kompromisszumra lesz szükség."
SZER-hallgató telefonja:
"...nem beszélnek arról, hogy mi van azokkal az elcsatolt területekkel, amit a háború után igazságtalanul a nagyhatalmak tőlünk elvettek. Ugyanis ez a békés fejlődés ami most alakul ki Magyarországon és Európa más országaiban is, ez nem tartható fönn, amig ezek a területi problémák nem rendeződnek. Ez egy gyújtópontja lehet az egész európai helyzetnek, amit most mindenki szeretne stabilizálni és szeretné hogy ez végre nyugvópontra kerüljön. Most ezzel kapcsolatban szeretném, hogyha válaszolna a Szabad Európa Rádió."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|