|
|
 |
|
 |
Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának ülése (1. rész)
|
1990. február 20., kedd - A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi
Minisztériumban tartotta kihelyezett ülését kedden az Országgyűlés
mezőgazdasági bizottsága. Az eredeti napirendtől eltérően a
földtörvény módosításáról kezdtek vitát a képviselők, ugyanis Hütter
Csaba, a szaktárca minisztere módosító javaslatot terjesztett elő. A
miniszter bejelentette: olyan új információkat kapott a földek áron
aluli eladásáról, hogy szükségesnek tartja a törvény mihamarabbi
megváltoztatását. Az egyik nyugtalanító hír az újkigyósi tsz-ről
érkezett, ahol 2400 hektárnyi területet akart a termelőszövetkezet
szétosztani 600 tagja és alkalmazottja között, földterületenként
tízezer forintért, évi kétezer forintos részletekben. A valóságos
értéke ugyanennek a földnek 150-200 ezer forint körül mozog. Még
ennél is olcsóbban akarták vesztegetni a jánoshalmai Jókai Tsz közös
tulajdonban lévő földjeit. Az újkígyósi akciót végülis hatályon
kívül helyezte a Békés megyei ügyészség, ám, s ez egyáltalán nem
megnyugtató, ennek oka nem az eljárás jogtalansága volt, hanem
ügyrendi hiba, nevezetesen: a tsz nem módosította az alapszabályát.
A miniszter úgy vélte, a földek ilyesfajta ,,nevesítésével,, nem
lehet egyetérteni, csak az egykori tulajdonosok dönthetnek ebben a
kérdésben. A káros folyamat megakadályozására törvénymódosító
javaslatot fogalmazott meg, amely szerint a tsz-ek évente a
tulajdonukban lévő termőföldeknek mindössze egy százalékát
idegeníthetik el. Ez számítások szerint tsz-enként átlagosan 27
hektárt jelent.
Vassné Nyéki Ilona (Pest megye) a vitában fenntartotta saját
korábbi törvénymódosító javaslatát, miszerint fagyasszák be a földek
elidegenítésének folyamatát, a szövetkezetek csak azokat a földeket
értékesíthessék, amelyek kétség kívül tulajdonukban vannak, tehát
azokat, amelyekhez nem megváltás révén jutottak, s amelyeket nem
ingyenesen kaptak az államtól. A vitában hevesen összecsaptak a
különböző nézetek, volt aki azt hangoztatta, hogy a földkérdés
feszegetése pusztán a választási hadjárat része. Csipkó Sándor
(Bács-Kiskun) egyetértett a földforgalmazás befagyasztásával, de
annak a véleménynek adott hangot, hogy a tsz-ek által megvásárolt
földek eladását ne korlátozzák. Márton János (országos lista)
javasolta: hozzanak létre földügyi bizottságokat, amelyekben a
szövetkezeti tagokon kívül képviseltetnék magukat a község különböző
érdekcsoportjai, politikai szervezetei is. (folyt.köv.)
1990. február 20., kedd 16:42
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Hangoztattam, hogy lehetnek véleménykülönbségek a pártban, de ezeket kultúráltan demokratikus keretek között kell rendezni. Abban valamennyien egyetértünk, hogy a Kisgazdapárt csak a listás választási rendet fogadhatná el, mert ez a legdemokratikusabb és itt egyetlen szavazat sem vész el, de tartani kell attól, hogy ez sem az MSZMP, sem az EKA szervezeteinek többsége sem támogatná. Ezért kompromisszumra lesz szükség."
SZER-hallgató telefonja:
"...nem beszélnek arról, hogy mi van azokkal az elcsatolt területekkel, amit a háború után igazságtalanul a nagyhatalmak tőlünk elvettek. Ugyanis ez a békés fejlődés ami most alakul ki Magyarországon és Európa más országaiban is, ez nem tartható fönn, amig ezek a területi problémák nem rendeződnek. Ez egy gyújtópontja lehet az egész európai helyzetnek, amit most mindenki szeretne stabilizálni és szeretné hogy ez végre nyugvópontra kerüljön. Most ezzel kapcsolatban szeretném, hogyha válaszolna a Szabad Európa Rádió."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|