|
|
|
|
Francia sajtó - Magyarország
|
Kis Csaba, az MTI tudfósítója jelenti:
Párizs, 1990. február 17. szombat (MTI-tud) - A régi
ellentmondások, főként a nacionalizmus és a hamis populizmus
feléledésének veszélye a fő téma a tekintélyes francia lap, a
Libération Közép- és Kelet-Európa változásával foglalkozó
cikksorozata befejező írásának. A cikkben ezúttal is nagy helyet kap
Magyarország: Serge July, a sorozat írója ezúttal Szávai János,
Bihari Mihály, Kis János, Kiss Gy. Csaba nyilatkozatait idézi.
A francia lap egyik legfontosabb megállapítása: a kelet-európai országoknak legalább három-négy éves politikai stabilitásra lenne szükségük ahhoz, hogy valamennyire is kiláboljanak a gazdasági válságból, s ehhez erőteljes legitimitás birtokában lévő kormányzat kell. ,,Ha a parlamenti demokrácia nem lesz képes helyreállítani az egészséges gazdaságot, vagyis győzedelmeskedni ott, ahol a központilag irányított gazdaság alapvető kudarcot vallott, akkor egy aktív ,populista, irányzat tarthat igényt a tehetetlen választók bizalmára,,. A szerző szerint az ilyesfajta populizmusnak megvannak a gyökerei Közép-Európában: ez a demokráciából kiábrándultak politikája, akiknek elegük van a tekintélyelvű vezetésből, a demokratikus elitizmusból. ,,A ,kistulajdonosok pártjainak, és a ,parasztpártoknak, feltámadásával a kommunizmus gyámkodásától frissen megszabadult országokban a politikai populizmus mindenütt megjelenik,, - írja a cikk.
Magyarországról szólva a lap Bihari Mihály véleményét idézi, aki szerint ,,a nacionalista, antiszemita, tekintélyelvű elem potenciálisan jelen van, de még senki sem testesíti meg,,. Ugyanakkor a nemzetiségi kérdés, különösen az Erdéllyel kapcsolatban tanúsított politika, kétségkívül szerepet töltött be a kommunista párt bukásában.
A cikk elemzi ezzel kapcsolatban a Magyar Demokrata Fórum összetételét, politikai irányzatait, általános politikai koncepcióját, szembeállítva vele a Szabad Demokraták Szövetsége elképzeléseit, de azt írja, hogy ez a szembenállás ,,nem akadálya annak, hogy egyes elemzéseik egybe essenek,,. Ezek közé sorolja, hogy lehetségesnek látnak bizonyos közép-európai együttműködést Magyarország, Csehszlovákia és Lengyelország között, állást foglalnak a határok nyitottsága mellett. Az ,,1989-es forradalom,, nemhogy nem állította szembe egymással Közép-Európa országait s a történelmileg egymásra haragvó népeket, hanem éppenséggel bátorítja a nyitást és a konvergenciát.+++
1990. február 17., szombat 15:24
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Hangoztattam, hogy lehetnek véleménykülönbségek a pártban, de ezeket kultúráltan demokratikus keretek között kell rendezni. Abban valamennyien egyetértünk, hogy a Kisgazdapárt csak a listás választási rendet fogadhatná el, mert ez a legdemokratikusabb és itt egyetlen szavazat sem vész el, de tartani kell attól, hogy ez sem az MSZMP, sem az EKA szervezeteinek többsége sem támogatná. Ezért kompromisszumra lesz szükség."
SZER-hallgató telefonja:
"...nem beszélnek arról, hogy mi van azokkal az elcsatolt területekkel, amit a háború után igazságtalanul a nagyhatalmak tőlünk elvettek. Ugyanis ez a békés fejlődés ami most alakul ki Magyarországon és Európa más országaiban is, ez nem tartható fönn, amig ezek a területi problémák nem rendeződnek. Ez egy gyújtópontja lehet az egész európai helyzetnek, amit most mindenki szeretne stabilizálni és szeretné hogy ez végre nyugvópontra kerüljön. Most ezzel kapcsolatban szeretném, hogyha válaszolna a Szabad Európa Rádió."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|