Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › június 03.
1989  1990
1989. április
HKSzeCsPSzoV
272829303112
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
1234567
1989. május
HKSzeCsPSzoV
24252627282930
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
1989. június
HKSzeCsPSzoV
2930311234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293012
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
BBC:

Vlaszov és a KGB

"A glasznoszty eddig csak felszínesen érintette a szovjet titkosrendőrség, a KGB félelmetes tevékenységét, amellyel elnyomja az ellenzékieket és szoros ellenőrzést gyakorol a társadalom felett. Jurij Vlaszov, volt olimpiai súlyemelő bajnok a Szovjetunió Népi Küldöttek Kongresszusának moszkvai küldötte azonban rátapintott a dologra, amikor olyan szervezetként jellemezte a KGB-ét, amely működésének története tele van kínzással és gyilkossággal. Ez azonban nemcsak történelmi kérdés - folytatta Vlaszov. A szovjet titkosrendőrség egészen a mai napig, azzal félemlíti meg azokat akik szembe mernek szállni az államhatalommal, hogy elmegyógyintézetbe zárják őket. A KGB állandó veszélyt jelent a demokráciára nézve és még a glasznoszty időszakában sem árulja el titkait."

Sajtótájékoztató a Magyar Tudományos Akadémia rendkívüli közgyűléséről (1. rész)

1990. február 1., csütörtök - A Magyar Tudományos Akadémia február 6-ára összehívott rendkívüli közgyűlésén megvitatják az akadémia új Alapszabályainak tervezetét és nyilatkozatban összegzik a tudomány művelésének és az akadémia megújításának legfontosabb tennivalóit - tájékoztatta a sajtó képviselőit Tigyi József, az MTA alelnöke csütörtökön, az MTA székházában. Elmondta: az akadémia - miként tavalyi közgyűlésén és más fórumokon kinyilvánította - úgy ítéli meg, hogy szükséges a nagymúltú nemzeti intézmény radikális megújítása. Ezért is szorgalmazta az akadémia szervezeti és működési rendjét szabályozó törvény megalkotását. A törvény koncepciótervezetének vitájában azonban javasolták: készüljön egyetemi törvény is, és az akadémiai törvényt azzal együtt terjesszék az Országgyűlés elé. A hazánkban végbemenő társadalmi folyamatok viszont megkövetelik, hogy már most - az érvényes törvényen belül - megalkossák az akadémia új Alapszabályait. Ennek tervezetében rögzítették egyebek között: az akadémia független, örkormányzattal rendelkező autonóm köztestület. Maga alakítja ki alapszabályait, szervezetét, működési elveit, önállóan választja meg tagjait és tisztségviselőit, maga határozza meg feladatait. Együttműködik a tudomány működésére hivatott minden intézménnyel, szervezettel, elsősorban az egyetemekkel. Az akadémia síkraszáll a tudományos élet szabadságának érvényesítéséért, demokratizálásáért.


A tervezetbe foglalt új előirányzat: külföldön működő kiváló
magyar tudósokat is választhassanak az akadémia tagjai közé. A
rendes és rendkívüli közgyűlés mellett tartsanak kibővített,
úgynevezett nagygyűlést, amelyen a tudományos élet minden fórumának
képviselői is részt vehetnek. Az akadémia elnökségében
képviseltethessék magukat az egyetemek is. Javasolják azt is, hogy
hozzanak létre tudományos etikai, valamint az akadémia anyagi ügyeit
felügyelő bizottságot, alakítsák át a tudományos minősítés
rendszerét. Úgyszintén kezdeményezték, hogy a jelenlegi szabályoktól
eltérően, 75. helyett már a 70. életévét betöltő akadémikus, minden
jogát megtartva, a továbbiakban ne tartozzék az akadémia 200-as
taglétszámába. Így több fiatal tudóst választhatnak az akadémia
tagjai közé.

    A közgyűlés elé terjesztik azt a nyilatkozatot, amelyben
hangsúlyozzák: a magyar tudomány jelentős eredményeket ért el annak
ellenére, hogy évek óta létfeltételeiért küzd. A magyar kutatók a
nemzetközi tudományos szervezetek háromnegyedében vezető tisztséget
töltenek be. (folyt.köv.)



1990. február 1., csütörtök 17:08


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Sajtótájékoztató a Magyar Tudományos Akadémia rendkívüli közgyűléséről (2. rész)


A Magyar Tudományos Akadémia - várhatóan - még ebben az évben az
európai közösség országainak tudományos integrációit szervező
Európai Tudományos Alap tagjává válhat - elsőként ebből a térségből.
Felhívják a figyelmet arra is, hogy az akadémia a hazai
tudományosság, a nemzeti gyarapodás érdekeit képviseli. Országunk
számára létkérdés a kutatás feltételeinek megteremtése, a kutatási
infrastruktúra megújítása. Fontos, hogy az akadémia
kutatóintézeteinek hálózata fennmaradjon, és növekedjék azok
önállósága. A tudományos alapkutatás bürokratikus államigazgatási
módszerrel nem irányítható - szögezi le a nyilatkozat. Szükséges,
hogy az alapkutatást főleg a versenypályáztatási rendszer alapján
finanszírozzák, s a követelmények szerint alakítsák át az Országos
Tudományos Kutatási Alapot. A kutatás szabadsága feltételezi a
tudományos közösségek, az akadémiai intézetek, egyetemek, tudományos
társaságok autonómiáját.

    A közgyűlés felkéri az újonnan megválasztandó Országgyűlést,
hogy tűzze napirendre a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló új
törvény megtárgyalását. (MTI)



1990. február 1., csütörtök 17:15


Vissza »

Partnereink
Dokumentumok
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:

"Hangoztattam, hogy lehetnek véleménykülönbségek a pártban, de ezeket kultúráltan demokratikus keretek között kell rendezni. Abban valamennyien egyetértünk, hogy a Kisgazdapárt csak a listás választási rendet fogadhatná el, mert ez a legdemokratikusabb és itt egyetlen szavazat sem vész el, de tartani kell attól, hogy ez sem az MSZMP, sem az EKA szervezeteinek többsége sem támogatná. Ezért kompromisszumra lesz szükség."
SZER-hallgató telefonja:

"...nem beszélnek arról, hogy mi van azokkal az elcsatolt területekkel, amit a háború után igazságtalanul a nagyhatalmak tőlünk elvettek. Ugyanis ez a békés fejlődés ami most alakul ki Magyarországon és Európa más országaiban is, ez nem tartható fönn, amig ezek a területi problémák nem rendeződnek. Ez egy gyújtópontja lehet az egész európai helyzetnek, amit most mindenki szeretne stabilizálni és szeretné hogy ez végre nyugvópontra kerüljön. Most ezzel kapcsolatban szeretném, hogyha válaszolna a Szabad Európa Rádió."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD