Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › június 03.
1989  1990
1989. április
HKSzeCsPSzoV
272829303112
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
1234567
1989. május
HKSzeCsPSzoV
24252627282930
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
1989. június
HKSzeCsPSzoV
2930311234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293012
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
BBC:

Vlaszov és a KGB

"A glasznoszty eddig csak felszínesen érintette a szovjet titkosrendőrség, a KGB félelmetes tevékenységét, amellyel elnyomja az ellenzékieket és szoros ellenőrzést gyakorol a társadalom felett. Jurij Vlaszov, volt olimpiai súlyemelő bajnok a Szovjetunió Népi Küldöttek Kongresszusának moszkvai küldötte azonban rátapintott a dologra, amikor olyan szervezetként jellemezte a KGB-ét, amely működésének története tele van kínzással és gyilkossággal. Ez azonban nemcsak történelmi kérdés - folytatta Vlaszov. A szovjet titkosrendőrség egészen a mai napig, azzal félemlíti meg azokat akik szembe mernek szállni az államhatalommal, hogy elmegyógyintézetbe zárják őket. A KGB állandó veszélyt jelent a demokráciára nézve és még a glasznoszty időszakában sem árulja el titkait."

Országgyűlés - harmadik munkanap (1. rész)

1990. január 25., csütörtök - Kilenc óra után néhány perccel az elnöklő Horváth Lajos megnyitotta az Országgyűlés januári ülésszakának harmadik munkanapját. Az előzetes jelzés ellenére nem az Állami Vagyonügynökségről és az állami vagyon védelméről szóló törvényjavaslatok vitájával, hanem a titkosszolgálati eszközök és módszerek engedélyezésének átmeneti szabályozásáról szóló törvényjavaslat határozathozatalával folytatták a munkát.


Horváth Lajos elsőként két percre szót adott volna Roszik
Gábornak (Pest megye 4. vk.), hogy válaszoljon az előző napi vitában
neki címzett kérdésre, ám a képviselő még nem jelent meg a teremben.
Így a döntéshozatalra került sor. Ezt megelőzően Kereszti Csaba, a
jogi, igazgatási és igazságügyi, valamint a honvédelmi bizottság
előadója kapott szót. Elmondotta: a két bizottság szerdai ülésén
megtárgyalta a törvényjavaslat vitatott részét, hogy a
titkosszolgálati eszközök alkalmazásának engedélyezése a legfőbb
ügyész vagy pedig egy parlamenti biztos hatáskörébe tartozzon. A
bizottságok más lehetőséget is mérlegeltek, végül is az eredeti
álláspontjuk mellett maradtak. A két bizottság úgy ítélte meg: olyan
személy kaphatja ezt a jogosítványt, aki közvetlen parlamenti
irányítás alatt áll. Ennek a feltételnek pedig a legfőbb ügyész
felel meg. A köztársaság legfőbb ügyészét a Parlament választja, az
Országgyűlésnek tartozik beszámolni, interpellálható, visszahívható,
közvetlen jogosítványait a Parlamenttől kapja.

    A bizottsági ülésen fontolgatták azt is, az ügyészi szervezet
érdekelt lehet a rendőri nyomozás sikerében, és ezáltal károsan
befolyásolhatja döntését. A bizottság azonban úgy ítélte meg, hogy
ez az érdekeltség lényegében nem áll fenn. A legfőbb ügyész személye
mellett szól az is, hogy a témában jelentős szakmai ismeretekkel
rendelkezik. Végül az is ezt az álláspontot erősíti, hogy átmeneti
rendelkezésről van szó, csupán egy-három hónapra vonatkozik. Erre az
időszakra parlamenti biztost kiválasztani, munkába állítani,
meglehetősen körülményes és nehézkes lenne. Ezért a bizottság úgy
ítélte meg, hogy a nemzetvédelmi hivatal létrehozásával kapcsolatos
törvény megalkotásakor kell részletesen megvizsgálni a kérdést:
véglegesen milyen funkciót betöltő személy, milyen hatáskörrel
végezheti az engedélyezési eljárást. Mivel az idő sürget, s a
praktikus szempontok sem elhanyagolhatók, ezért a két bizottság úgy
döntött: a legfőbb ügyészre kell bízni, hogy engedélyezze a
titkosszolgálati eszközök alkalmazását. (folyt.köv.)



1990. január 25., csütörtök 09:50


Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:

"Hangoztattam, hogy lehetnek véleménykülönbségek a pártban, de ezeket kultúráltan demokratikus keretek között kell rendezni. Abban valamennyien egyetértünk, hogy a Kisgazdapárt csak a listás választási rendet fogadhatná el, mert ez a legdemokratikusabb és itt egyetlen szavazat sem vész el, de tartani kell attól, hogy ez sem az MSZMP, sem az EKA szervezeteinek többsége sem támogatná. Ezért kompromisszumra lesz szükség."
SZER-hallgató telefonja:

"...nem beszélnek arról, hogy mi van azokkal az elcsatolt területekkel, amit a háború után igazságtalanul a nagyhatalmak tőlünk elvettek. Ugyanis ez a békés fejlődés ami most alakul ki Magyarországon és Európa más országaiban is, ez nem tartható fönn, amig ezek a területi problémák nem rendeződnek. Ez egy gyújtópontja lehet az egész európai helyzetnek, amit most mindenki szeretne stabilizálni és szeretné hogy ez végre nyugvópontra kerüljön. Most ezzel kapcsolatban szeretném, hogyha válaszolna a Szabad Európa Rádió."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD