|
|
|
|
Országgyűlés - harmadik munkanap (1. rész)
|
1990. január 25., csütörtök - Kilenc óra után néhány perccel
az elnöklő Horváth Lajos megnyitotta az Országgyűlés januári
ülésszakának harmadik munkanapját. Az előzetes jelzés ellenére nem
az Állami Vagyonügynökségről és az állami vagyon védelméről szóló
törvényjavaslatok vitájával, hanem a titkosszolgálati eszközök és
módszerek engedélyezésének átmeneti szabályozásáról szóló
törvényjavaslat határozathozatalával folytatták a munkát.
Horváth Lajos elsőként két percre szót adott volna Roszik Gábornak (Pest megye 4. vk.), hogy válaszoljon az előző napi vitában neki címzett kérdésre, ám a képviselő még nem jelent meg a teremben. Így a döntéshozatalra került sor. Ezt megelőzően Kereszti Csaba, a jogi, igazgatási és igazságügyi, valamint a honvédelmi bizottság előadója kapott szót. Elmondotta: a két bizottság szerdai ülésén megtárgyalta a törvényjavaslat vitatott részét, hogy a titkosszolgálati eszközök alkalmazásának engedélyezése a legfőbb ügyész vagy pedig egy parlamenti biztos hatáskörébe tartozzon. A bizottságok más lehetőséget is mérlegeltek, végül is az eredeti álláspontjuk mellett maradtak. A két bizottság úgy ítélte meg: olyan személy kaphatja ezt a jogosítványt, aki közvetlen parlamenti irányítás alatt áll. Ennek a feltételnek pedig a legfőbb ügyész felel meg. A köztársaság legfőbb ügyészét a Parlament választja, az Országgyűlésnek tartozik beszámolni, interpellálható, visszahívható, közvetlen jogosítványait a Parlamenttől kapja.
A bizottsági ülésen fontolgatták azt is, az ügyészi szervezet érdekelt lehet a rendőri nyomozás sikerében, és ezáltal károsan befolyásolhatja döntését. A bizottság azonban úgy ítélte meg, hogy ez az érdekeltség lényegében nem áll fenn. A legfőbb ügyész személye mellett szól az is, hogy a témában jelentős szakmai ismeretekkel rendelkezik. Végül az is ezt az álláspontot erősíti, hogy átmeneti rendelkezésről van szó, csupán egy-három hónapra vonatkozik. Erre az időszakra parlamenti biztost kiválasztani, munkába állítani, meglehetősen körülményes és nehézkes lenne. Ezért a bizottság úgy ítélte meg, hogy a nemzetvédelmi hivatal létrehozásával kapcsolatos törvény megalkotásakor kell részletesen megvizsgálni a kérdést: véglegesen milyen funkciót betöltő személy, milyen hatáskörrel végezheti az engedélyezési eljárást. Mivel az idő sürget, s a praktikus szempontok sem elhanyagolhatók, ezért a két bizottság úgy döntött: a legfőbb ügyészre kell bízni, hogy engedélyezze a titkosszolgálati eszközök alkalmazását. (folyt.köv.)
1990. január 25., csütörtök 09:50
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Hangoztattam, hogy lehetnek véleménykülönbségek a pártban, de ezeket kultúráltan demokratikus keretek között kell rendezni. Abban valamennyien egyetértünk, hogy a Kisgazdapárt csak a listás választási rendet fogadhatná el, mert ez a legdemokratikusabb és itt egyetlen szavazat sem vész el, de tartani kell attól, hogy ez sem az MSZMP, sem az EKA szervezeteinek többsége sem támogatná. Ezért kompromisszumra lesz szükség."
SZER-hallgató telefonja:
"...nem beszélnek arról, hogy mi van azokkal az elcsatolt területekkel, amit a háború után igazságtalanul a nagyhatalmak tőlünk elvettek. Ugyanis ez a békés fejlődés ami most alakul ki Magyarországon és Európa más országaiban is, ez nem tartható fönn, amig ezek a területi problémák nem rendeződnek. Ez egy gyújtópontja lehet az egész európai helyzetnek, amit most mindenki szeretne stabilizálni és szeretné hogy ez végre nyugvópontra kerüljön. Most ezzel kapcsolatban szeretném, hogyha válaszolna a Szabad Európa Rádió."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|