|
|
|
|
Országgyűlés - harmadik munkanap (19. rész)
|
Még az ebédszünet előtt a plénum visszatért a különleges titkosszolgálati eszközök és módszerek engedélyezésének átmeneti szabályozásáról szóló törvényjavaslatra azzal a szándékkal, hogy végre megszülessék a döntés. Elsőként a Parlament politikai csoportjainak vezetői ismertették csoportjuk álláspontját arról, hogy kinek a joga legyen a különleges titkosszolgálati eszközök engedélyezése.
(Reggel a jogi, igazgatási és igazságügyi, valamint a honvédelmi bizottság a legfőbb ügyészt javasolta a Parlamentnek. Eke Károly Csongrád megyei képviselő ezt élesen ellenezte, s a szavazás sem hozott eredményt. Ekkor javasolta Németh Miklós miniszterelnök, hogy az említett jogot az igazságügyminiszter kapja meg. A két bizottság ismételten összeült, és végül is ezt a javaslatot támogatta. Állásfoglalását írásban szétosztották a képviselők között.)
A két bizottság legutolsó javaslatát, vagyis azt, hogy a felügyeleti jogot az igazságügyminiszter és személy szerint Kulcsár Kálmán kapja meg, támogatta a független képviselők, a Magyar Szocialista Párt, a Magyar Demokrata Fórum, a Szabad Demokraták Szövetsége, a Magyar Szocialista Munkáspárt, a Magyar Néppárt és a semleges képviselők csoportja.
Eke Károly, a független képviselők csoportjának vezetője egyben bejelentette: indítványozzák, hogy a parlamenti vizsgáló bizottság elnöke Mezey Károly legyen, Viola Károlyt pedig tagnak javasolják. Hámori Csaba, az MSZP frakcióvezetője elmondta: ülésükön új kérdésként vetődött fel a képviselők mentelmi joga, illetve a különleges eljárások kapcsolata. Újabb törvénymódosító javaslattal nem kívánnak élni, ám ezt a szempontot javasolják figyelembe venni a nemzetbiztonsági törvény kidolgozásakor. Király Zoltán, az MDF-csoport ügyvivője bejelentette: tavaly augusztusban azzal a szándékkal hozta létre az ellenzéki demokraták parlamenti frakcióját, hogy az ellenzék pártoktól független intézményes képviseletét is megjeleníthessék a Parlamentben. Mivel ez a csoport ezután MDF-csoportként működik tovább, ő pedig személy szerint nem tagja az MDF-nek, lemond ügyvivői tisztéről. Lékai Gusztáv ekkor jelentette be a plénumnak, hogy az eddig pártokhoz nem tartozó képviselők ezentúl semleges képviselők csoportja elnevezéssel tevékenykedik, 127 taggal. S miután így a független képviselők csoportjával együtt a Parlament többségét alkotják, javasolta, hogy a felállítandó vizsgálóbizottság elnökét e két csoport tagjai közül válassza meg a bizottság. (folyt. köv.)
1990. január 25., csütörtök 15:11
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Hangoztattam, hogy lehetnek véleménykülönbségek a pártban, de ezeket kultúráltan demokratikus keretek között kell rendezni. Abban valamennyien egyetértünk, hogy a Kisgazdapárt csak a listás választási rendet fogadhatná el, mert ez a legdemokratikusabb és itt egyetlen szavazat sem vész el, de tartani kell attól, hogy ez sem az MSZMP, sem az EKA szervezeteinek többsége sem támogatná. Ezért kompromisszumra lesz szükség."
SZER-hallgató telefonja:
"...nem beszélnek arról, hogy mi van azokkal az elcsatolt területekkel, amit a háború után igazságtalanul a nagyhatalmak tőlünk elvettek. Ugyanis ez a békés fejlődés ami most alakul ki Magyarországon és Európa más országaiban is, ez nem tartható fönn, amig ezek a területi problémák nem rendeződnek. Ez egy gyújtópontja lehet az egész európai helyzetnek, amit most mindenki szeretne stabilizálni és szeretné hogy ez végre nyugvópontra kerüljön. Most ezzel kapcsolatban szeretném, hogyha válaszolna a Szabad Európa Rádió."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|