|
|
 |
|
 |
Országgyűlés - harmadik munkanap (14. rész)
|
Kulcsár Kálmán elmondotta, hogy az előzetes viták során
elsősorban a KIOSZ és a KISOSZ felvetette: a vállalkozóknál is meg
kellene határozni a képesítési előírásokat. A javaslat szerint
képesítéshez kötött tevékenységet az egyéni vállalkozás keretében is
csak az végezhet, aki megfelelő szakmai ismeretekkel rendelkezik. A
képesítési előírások azonban nem a vállalkozói igazolvány
kiadásához, hanem egy-egy konkrét tevékenységhez, telephelyhez,
üzlethez kötődnek. A szaképettségre ugyanis nem általában a
vállalkozáshoz, hanem a konkrét tevékenységhez van szükség. A
szükséges képesítéssel rendelkezhet maga a vállalkozó, de segítő
családtagja vagy alkalmazottja is. Ez a javasolt szabályozás
összhangban van a társasági törvény előírásaival is.
A képesítési követelményeket egyébként sem az egyéni
vállalkozásról szóló törvényben kell megállapítani. Ezeknek az
előírásoknak egyaránt érvényesülniük kell az állami vállalatok, a
szövetkezetek és a gazdasági társaságok esetében is. A
törvényjavaslat szerint a vállalkozó a felelős azért, hogy a
képesítéshez kötött munkakört szakképzett személy lássa el. Ennek
megsértése esetén a szakigazgatási szerve az igazolványt
visszavonhatja, az adott telephelyen a tevékenység folytatását
megtilthatja.
A személyes munkavégzés helyett a javaslat a vállalkozó
személyes közreműködését írja elő az üzleti tevékenység
folytatásában. Így az egyéni vállalkozó nem az igazolványban
meghatározott tevékenység személyes gyakorlására kötelezett.
Személyes közreműködése a vállalkozásban a szervezésig, az
irányításig terjedhet, hiszen elsősorban befektetett tőkéjének
gyarapításában érdekelt.
Kulcsár Kálmán azt javasolta, hogy csak április 1-jén lépjen
hatályba a törvény, amennyiben azt a Parlament elfogadja. Addig
ugyanis feltétlenül szükséges, hogy megtörténjen a kapcsolódó
jogszabályok felülvizsgálata. Ez a munka egyébként folyamatban van.
A törvény javasolt hatályba lépéséig rendelkezésre álló idő
lehetőséget ad a tanácsi apparátus felkészülésére is. Ez
egyébként nem jelent többlet adminisztrációs terhet. A már működő
kisvállalkozók ugyanis a korábban kiadott magánkereskedői vagy
iparigazolványuk, illetve működési engedélyük alapján folytathatják
tevékenységüket.
Végezetül az igazságügyminiszter arról szólt, hogy a
törvényjavaslattal párhuzamosan szükség van a társasági törvény
helyenkénti módosítására is. (folyt.köv.)
1990. január 25., csütörtök 14:43
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Hangoztattam, hogy lehetnek véleménykülönbségek a pártban, de ezeket kultúráltan demokratikus keretek között kell rendezni. Abban valamennyien egyetértünk, hogy a Kisgazdapárt csak a listás választási rendet fogadhatná el, mert ez a legdemokratikusabb és itt egyetlen szavazat sem vész el, de tartani kell attól, hogy ez sem az MSZMP, sem az EKA szervezeteinek többsége sem támogatná. Ezért kompromisszumra lesz szükség."
SZER-hallgató telefonja:
"...nem beszélnek arról, hogy mi van azokkal az elcsatolt területekkel, amit a háború után igazságtalanul a nagyhatalmak tőlünk elvettek. Ugyanis ez a békés fejlődés ami most alakul ki Magyarországon és Európa más országaiban is, ez nem tartható fönn, amig ezek a területi problémák nem rendeződnek. Ez egy gyújtópontja lehet az egész európai helyzetnek, amit most mindenki szeretne stabilizálni és szeretné hogy ez végre nyugvópontra kerüljön. Most ezzel kapcsolatban szeretném, hogyha válaszolna a Szabad Európa Rádió."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|