|
|
|
|
Országgyűlés - harmadik munkanap (7. rész)
|
Ezt követően a Polgári Törvénykönyv egyes rendelkezéseinek módosítása került a képviselőtestület elé. Roszik Gábor ------------ (Pest m., 4. vk.) önálló indítványáról, valamint az igazságügyi tárca módosító javaslatairól kellett dönteniük a képviselőknek. A gödöllői képviselő a Ptk. alapítványokra vonatkozó rendelkezéseinek módosítására tett javaslatot, miszerint: szűnjék meg az alapítványok államigazgatási felügyelete. Az Igazságügyi Minisztérium előterjesztését László Jenő államtitkár ismertette, hangsúlyozva: a Ptk. rendelkezéseinek módosítását az teszi indokolttá, hogy az elmúlt ülésszakon elfogadott új lakásgazdálkodási koncepcióhoz kell igazítani a Polgári Törvénykönyv ide vonatkozó passzusait.
A két előterjesztésről együttesen határozott a Tisztelt Ház, és mind Roszik Gábor, mind az igazságügyi tárca indítványát elfogadta.
A Polgári Törvénykönyv egyes rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényjavaslat elfogadása után a plénum a Kossuth-díjról szóló törvény tárgyalásával folytatta munkáját.
László Jenő igazságügyi minisztériumi államtitkár rövid előterjesztésében hangsúlyozta: a közélet egyik fájdalmas mulasztása, hogy az utóbbi több mint 40 évben számos kiváló művész, tudós, gazdasági és műszaki szakember méltó elismerésére politikai okokból nem került sor. E kiválóságok egy része hazánkat elhagyva, jelentős alkotásokat hozott létre, nemzetközi tekintélyre tett szert, mások itthon nyújtottak kimagasló teljesítményeket. A kormány a törvényjavaslat beterjesztésekor a nemzeti megbékélés céljától vezérelve abból indult ki, hogy akkor sincs késő, ha a nemzeti elismerés már csak posztumusz jelleggel fejezhető ki. Odaítélésének időpontjául pedig március 15-ét javasolja.
Az államtitkár szólt arról is, hogy a nagy hagyományú Kossuth-díj odaítélése akkor is alkalmasnak tűnik az elismerésre, ha a jelenlegi adományozási rendszer miatt sokat veszített presztízséből. A törvényjavaslat arra törekszik, hogy e kitüntetés erkölcsi súlyát visszaállítsa, s odaítélése a nemzet tiszteletét és megbecsülését fejezze ki.
Miután a témában illetékes kulturális bizottság számos módosító javaslatot nyújtott be, az Országgyűlés a törvényjavaslatot általános és részletes vitában tárgyalta. Először Tóth János, a kulturális bizottság előadója kapott szót, aki olyan alternatív javaslatot ismertetett, amelyet a bizottság még nem tárgyalt. Nevezetesen azt, hogy a díjat Széchenyi Istvánról nevezzék el. Véleménye szerint a tudományos-kulturális teljesítmények össztársadalmi hasznának állami elismerése jogosan köthető össze Széchenyi nevével. (folyt.köv.)
1990. január 25., csütörtök 12:28
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Hangoztattam, hogy lehetnek véleménykülönbségek a pártban, de ezeket kultúráltan demokratikus keretek között kell rendezni. Abban valamennyien egyetértünk, hogy a Kisgazdapárt csak a listás választási rendet fogadhatná el, mert ez a legdemokratikusabb és itt egyetlen szavazat sem vész el, de tartani kell attól, hogy ez sem az MSZMP, sem az EKA szervezeteinek többsége sem támogatná. Ezért kompromisszumra lesz szükség."
SZER-hallgató telefonja:
"...nem beszélnek arról, hogy mi van azokkal az elcsatolt területekkel, amit a háború után igazságtalanul a nagyhatalmak tőlünk elvettek. Ugyanis ez a békés fejlődés ami most alakul ki Magyarországon és Európa más országaiban is, ez nem tartható fönn, amig ezek a területi problémák nem rendeződnek. Ez egy gyújtópontja lehet az egész európai helyzetnek, amit most mindenki szeretne stabilizálni és szeretné hogy ez végre nyugvópontra kerüljön. Most ezzel kapcsolatban szeretném, hogyha válaszolna a Szabad Európa Rádió."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|