|
|
 |
|
 |
Országgyűlés - második munkanap (26. rész)
|
A bizottság nem ért egyet azzal a kormányzati elképzeléssel,
hogy a vagyonügynökséget a Minisztertanács felügyelje, hanem azt az
Országgyűlésre javasolja bízni. Indokuk - mint mondta - nem a
kormány iránti bizalmatlanságból fakad, hanem abból a
meggondolásból, hogy a vagyonügynökség státusa így egyértelműen
kifejezné: a szervezet végképp nem közigazgatási tulajdonos.
Emellett szól az is, hogy az Országgyűlés felügyelete alatt a
vagyonügynökség semmiképpen sem válhatna a gazdasági kormányzat, s
azon belül a rövid távú költségvetési szempontokra hajlamos valamely
minisztérium részévé, ahol másféle funkciók és más szerepű
apparátusok törekvései akadályozhatnák fő feladatainak
gyakorlásában. A bizottság nem ért egyet azokkal az aggályokkal sem,
amelyek szerint az ügynökség parlamenti felügyelete vontatottá tenné
a társasággá alakulás folyamatát. A garantált nyilvánosság és a
Parlament felelőssége kétségtelenül időt igénylő alaposságot
kívánna, viszont hátrább szorulna az elhamarkodottság, a hibákhoz
vezető szubjektivizmus is. A törvényjavaslatokban foglalt korlátok
mellett a parlamentáris demokrácia nyilvánossága egyben
megkérdőjelezné annak a véleménynek az igazolhatóságát is, hogy a
vagyonügynökségnél a tőkevagyon feletti hatalom rendkívül nagy
centralizálása a mai monopóliumok új monopóliumokká való
alakulásához vezethetne.
Kitért azokra a félelmekre is, miszerint a vagyonügynökség a
törvénytervezetben biztosítani kívánt jogkörénél fogva túltenghet,
például tetszés szerint kezdeményezhetné az önkormányzati irányítású
állami vállalatok államigazgatási felügyelet alá helyezését. Erre
gondolva javasolja a bizottság Nagyiványi András (Budapest, 19. vk.)
indítványának elfogadását, hogy addig is, amíg az államigazgatási
felügyelet alá vonás kezdeményezéseinek feltételei
megfogalmazódnának a vagyonpolitikai irányelvekben, azokkal
egészítsék ki a jogszabály ide vonatkozó paragrafusának indoklását.
A bizottság határozott álláspontja, hogy a törvényjavaslatoknak
az eredetileg tervezett április 1-je helyett már március 1-jén
hatályba kellene lépniük, mert a feltételek meglétében ez nem
jelentene lényeges különbséget, viszont, ha az új Parlament, az új
kormányzat működésbe lépésére várnak, akkor hónapokig is tovább
folytatódhat a jelenlegi spontán privatizáció. A bizottság azt
indítványozza, hogy az Országgyűlés hozzon létre egy
jelölőbizottságot, amely már a februári ülésszakon javaslatokat
terjeszthetne elő az ügyvezető igazgató személyére, aki március 1-je
után azonnal hozzákezdhetne a vagyonügynökség felépítéséhez és
feladatának gyakorlásához. (folyt.köv.)
1990. január 24., szerda 19:20
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Hangoztattam, hogy lehetnek véleménykülönbségek a pártban, de ezeket kultúráltan demokratikus keretek között kell rendezni. Abban valamennyien egyetértünk, hogy a Kisgazdapárt csak a listás választási rendet fogadhatná el, mert ez a legdemokratikusabb és itt egyetlen szavazat sem vész el, de tartani kell attól, hogy ez sem az MSZMP, sem az EKA szervezeteinek többsége sem támogatná. Ezért kompromisszumra lesz szükség."
SZER-hallgató telefonja:
"...nem beszélnek arról, hogy mi van azokkal az elcsatolt területekkel, amit a háború után igazságtalanul a nagyhatalmak tőlünk elvettek. Ugyanis ez a békés fejlődés ami most alakul ki Magyarországon és Európa más országaiban is, ez nem tartható fönn, amig ezek a területi problémák nem rendeződnek. Ez egy gyújtópontja lehet az egész európai helyzetnek, amit most mindenki szeretne stabilizálni és szeretné hogy ez végre nyugvópontra kerüljön. Most ezzel kapcsolatban szeretném, hogyha válaszolna a Szabad Európa Rádió."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|