|
|
 |
|
 |
Országgyűlés - második munkanap (25. rész)
|
A terv- és költségvetési bizottság álláspontját a
törvényjavaslatokkal kapcsolatban Szabó Kálmán (Budapest, 36. vk.)
------------
képviselő ismertette. Mint mondta: az állami vagyon védelméről szóló
törvény életbe lépését a bizottság inkább elkésettnek, mintsem
elsietettnek tartja, s helyesli annak fő rendeltetését.
A törvénytervezet vitájában felmerült képviselői felvetésekről
szólva hangsúlyozta: többen javasolták biztosítékok beépítését arra
nézve, nehogy a dolgozók és a kollektívák a felhalmozott múltbeli
munkájukat tartalmazó tőkevagyon értékesítésének puszta tárgyai,
kirekesztett és szenvedő alanyai legyenek. Ezzel egyetértve
egészítették ki az eredeti törvénytervezetet azzal, hogy a
vállalatukat érintő pályázat kiírásával egyidejűleg a dolgozókat
részletesen tájékoztatni kell a pályázat feltételeiről, köztük az
abban való részvételi lehetőségeikről, formáiról. Ezzel
összefüggésben utalt Filló Pál (Budapest, 18. vk.) indítványára, aki
különféle módosításokat kezdeményezett a dolgozó közösségek
egyetértési szerepére, illetve pályázatuk preferálására vonatkozóan.
A bizottsági tagok többségének az volt a véleménye, hogy az állami
vagyon védelméről szóló jogszabálytervezet kiegészítésével a
dolgozók pályázata - helyesen - előnyhöz juthat másokéhoz
viszonyítva, többek között az adott technológiában, tevékenységi
körben való jártasság révén. Egyébiránt pedig a bizottságban az a
nézet kerekedett felül, hogy az egyenértékű feltételek esetén
érvényesítendő preferenciaskálát a vagyonpolitikai irányelvekben,
majd véglegesen a tulajdontörvényben kell meghatározni, illetve az
ezeket megelőző politikai vitáknak kell az alkotmány szellemében
kialakítania. Mindezek alapján a bizottság támogatja az állami
vagyon védelméről szóló jogszabálytervezet törvényerőre emelését.
A vagyonügynökségről szóló törvényjavaslattal kapcsolatban Szabó
Kálmán főként azokat a kérdéseket említette, amelyekben érdemi az
eltérés a kormány eredeti javaslata, illetve a bizottság
állásfoglalása között. Kitért arra is, hogy a bizottság miért
tartotta szükségesnek a Nemzeti Vagyonügynökség elnevezését Állami
Vagyonügynökségre változtatni. A bizottság érve: a törvényjavaslat
hatálya és az ügynökség tevékenységi köre tartalmilag csak az állami
tulajdon formájában testet öltött tőkevagyonra vonatkozik, ami a
nemzeti vagyonnak csak egy része. Mint az előterjesztők expozéjából
kitűnt, a kormányzat egyetért e módosító javaslattal. (folyt.köv.)
1990. január 24., szerda 19:09
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"Hangoztattam, hogy lehetnek véleménykülönbségek a pártban, de ezeket kultúráltan demokratikus keretek között kell rendezni. Abban valamennyien egyetértünk, hogy a Kisgazdapárt csak a listás választási rendet fogadhatná el, mert ez a legdemokratikusabb és itt egyetlen szavazat sem vész el, de tartani kell attól, hogy ez sem az MSZMP, sem az EKA szervezeteinek többsége sem támogatná. Ezért kompromisszumra lesz szükség."
SZER-hallgató telefonja:
"...nem beszélnek arról, hogy mi van azokkal az elcsatolt területekkel, amit a háború után igazságtalanul a nagyhatalmak tőlünk elvettek. Ugyanis ez a békés fejlődés ami most alakul ki Magyarországon és Európa más országaiban is, ez nem tartható fönn, amig ezek a területi problémák nem rendeződnek. Ez egy gyújtópontja lehet az egész európai helyzetnek, amit most mindenki szeretne stabilizálni és szeretné hogy ez végre nyugvópontra kerüljön. Most ezzel kapcsolatban szeretném, hogyha válaszolna a Szabad Európa Rádió."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|